Pénzcentrum • 2025. március 14. 15:11
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az új árrésszabályozás súlyos következményekkel járhat: csökkenő választék, elmaradó akciók és növekvő import fenyegeti a piacot. A szervezet hangsúlyozza, hogy az árrés nem profit, hanem működési költségeket fedez, miközben az élelmiszergyártók továbbra is kiemelkedő nyereséget realizálnak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt napokban megjelent, élelmiszer-inflációval kapcsolatos híradások vonatkozásában az alábbi tényeket kívánják megosztani.
Az árrés nem egyenlő a profittal. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:
- közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
- a piaci áron fizetett rezsit;
- a közterheket;
- az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.
Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe.
A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik.
A tények: a legolcsóbb 1.5%-os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:
- a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10% körül volt átlagosan;
- a vaj esetében 11% körül volt átlagosan;
- a tejföl esetében 16% körül volt átlagosan.
A most bevezetésre kerülő intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók. A szabályozás több problémát is felvet:
- a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
- azokban az országokban, ahol létezik árrés szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.
Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség az együttműködés pártján áll. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Megszólalt az NMG is
Az ügyben megszólalt a Nemzetgazdasági Minisztérium is, mint írták, folyamatosan egyeztetnek az érintett kereskedőkkel a profitplafon intézkedés végrehajtása kapcsán:
"Az árrésstop kihirdetését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium minden kereskedői megkeresést megvizsgál, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség megkeresését is. A Szövetség részéről idáig a saját márkás termékek arányára vonatkozó tisztázandó kérdés érkezett a tárcához, egyéb szakmai állásfoglalás kérés – ideértve az árrés szabályokat – nem érkezett. Ebből fakadóan a sajtóban megjelent rendelethez kapcsolódó problémafelvetés sem érthető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a szakmai irányítása alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóivédelmi Hatóság minden támogatást biztosít ahhoz, hogy a kiskereskedelmi üzletek egyértelmű állásfoglalással rendelkezzenek a szabályozásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez. Ennek érdekében egy szakmai útmutató is kiadásra kerül, ami a kiszámítható és egységes jogalkalmazásban segíti az érintett szereplőket, ideértve a vállalkozásokat, valamint az ellenőrzéseket végző hatósági jogkörrel rendelkező kormányhivatalokat.
A minisztérium a jogszabály kidolgozása során figyelmet fordított arra is, hogy védje a kis üzleteket, így az intézkedés csak az 1 milliárd forint feletti 2023. év értékesítési nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik.
Az intézkedés március 17-én lép hatályba, így a vásárlók az üzletekben már hétfőtől tapasztalhatják annak árcsökkentő hatását. A minisztérium várakozásai szerint az intézkedés az érintett 30 termékkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést eredményezhet."