G7 • 2025. március 14. 09:30
Mit tud tenni egy kisebb kereskedő, ha éppencsak átlépi az árrésstop egymilliárdos határát? "Bezár" - válaszolta egy hasonló helyzetben lévő cégvezető a G7-nek. A lapnak nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok közül többen is részleges vagy teljes bezárást emlegettek, mások elbocsátásokat, egyéb költségcsökkentéseket, cégátalakítást, más termékek árának emelését. 120-150 kereskedő lehet érintett.
Hétmillió és még kettőszázkilencvennégyezer forinttal lépte át 2023-ban a jánoshalmai Hendrosz Kft. árbevétele az egymilliárd forintot: így ez a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek már alkalmaznia kell az árrésstopot. A Spar partner (franchise) üzletet működtető Eszmin City Kft. forgalma mindössze 9 millió forinttal maradt el a Hendroszétól, de így rá a törvény alapján már nem vonatkozik a szabályozás. Ez jól mutatja, milyen helyzetet teremthet az egymilliárdos értékhatár meghúzása: miközben a limittől éppen elmaradó kereskedők fellélegezhetnek, a néhány millió vagy tízmillió forinttal nagyobb forgalmat lebonyolító cégek eközben nagyon nehéz helyzetbe kerültek.
Petróczky Ferenc, a Hendrosz Kft. tulajdonosa a lapnak azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet Jánoshalmán, de most nem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk. Pedig eddig sem voltak könnyű helyzetben: a költségeik – például a járulékok emelkedése és az elszálló energiaárak miatt – nagyon megugrottak az elmúlt években, és már az árstopot is nehezen vészelték csak át. Ráadásul az elmúlt két évben a város lakossága 2200 fővel csökkent, azaz a vevőkör is szűkül. A Hendrosz helyzete nem egyedi: százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban.
Az árrésstop legnagyobb vesztesei ezek a boltok, többségük valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az ilyen üzletek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket. A hasonló helyzetben lévő vállalkozások vezetőivel és tulajdonosaival folytatott beszélgetésekből az derült ki: kivétel nélkül nagyon borúsan ítélik meg a helyzetet, többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.
A bejelentés első pillanatától tudni lehet, hogy ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, hiszen termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból. A teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik, de az ilyen kisebb boltoknál a nyilatkozó kiskereskedők egybehangzó állítása szerint inkább 40-50 százalék ez az arány. Ezeket a számokat erősítette meg a lap kérdésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.
A boltosok azt is elmondták, hogy vannak olyan termékek – mint például a tej vagy a cukor -, amelyeken eddig sem kerestek 10 százaléknál többet, a szabályozott áruk többsége azonban nem ilyen. Az egyik forrás szerint a harminc termék nagyobb részét 30-50 százalékos árréssel értékesíthetik, amit ha visszavágnak 10 százalékra, azt sehogy sem lehet kigazdálkodni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha pedig kigazdálkodni nem lehet, mi lesz a megoldás? Többeknél felmerült a bezárás lehetősége: elképzelhető ugyan, hogy egyeseknél ez csak az első, csalódottság utáni reakció, de volt aki komolyabban mérlegeli ezt a lehetőséget. Egyikük úgy fogalmazott: „lehet, hogy a kereskedelmi egység valamelyik részét be kell zárnom, vagy létszámot kell csökkentenem”. Utóbbi lehetőség másoknál is felmerült, ahogy egyéb költségcsökkentő lépések is. Az látszik, ha a boltok nem akarnak súlyos veszteségeket elszenvedni, vagy tényleg bezárni, akkor az egyéb termékeken elért eredményüket kell növelniük. Vagyis árat kell emelni.
A probléma, hogy a kormányzat éppen azért vezette be az intézkedést, hogy csökkenjenek az árak. A kabinet több tagja is megfenyegette már a cégeket, hogy lépni fognak, amennyiben ilyet tapasztalnak, például Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Az intézkedés akkor is komoly károkat okozhat, ha csak két és fél hónapig tart, ahogy a kormány ígérte. A korábbi árstoppos tapasztalatok alapján azonban a kereskedők nem bíznak ebben.