Meszlényi Tamás • 2025. március 14. 10:02
Februárban is tovább gyorsult az infláció, így az árak már 5,6%-kal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának árait. Az élelmiszerek esetében még ennél is rosszabb a helyzet, azok árindexe ugyanis már 7,1%-kal múlták felül a tavaly februárit. Utoljára 2023 novemberében volt ennyire rossz a helyzet, amikor is ugyancsak 7,1%-os volt az élelmiszerek árindexe. Mindezek tükrében most ismét megvizsgáltuk, hogy az általunk kiválasztott tíz termékből mekkora mennyiségeket tudnánk megvásárolni, amennyiben egy átlagos magyar nyugdíjas havi bevételéből kellene gazdálkodnunk. A növekvő árak ellenére a februári számokat jelentősen megszépítette, hogy most érkezett a 13. havi nyugdíj. Ennek megfelelően még a gyorsuló infláció ellenére is jóval többre futotta februárban, mint januárban. De lássuk a részletek, nézzük meg, hogyan alakult a Pénzcentrum zsemleindexe 2025 februárjában.
Februárban 5,6%-kal haladta meg a fogyasztói átlagár az egy évvel korább korábbit, míg az élelmiszerek még ennél is nagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal voltak magasabbak a 2024 februáriaknál. Jelenleg úgy fest tehát, hogy egyre távolabb kerülünk a 2024-es, relatíve alacsonynak mondható 3,7%-os pénzromlástól, és ismét meg kell barátkoznunk a magasabb inflációval. Elvégre tavaly egyetlen olyan hónap sem volt, amikor az összesített fogyasztóiár-index meghaladta az 5%-ot, ellenben 2025 első két hónapjában már közelítettük a 6%-ot.
Ami az élelmiszerek árindexét illeti, az egészen 2023 novembere óta nem volt olyan magas, mint idén februárban – akkor egyébként ugyancsak 7,1% az élelmiszerek drágulásának mértéke.
A gyorsuló infláció a nyugdíjasokat sem kímélte – a nyugdíjas árindex az összesítetthez hasonlóan 5,6% volt februárban. Ez ugyancsak 2023 novembere óta a legmagasabb értéknek számít.
De nem csak a nyugdíjasok, hanem a többi vizsgált lakossági réteg esetében is emelkedett az árindex februárban, igaz, kisebb mértékben, mint december-január relációjában történt:
- nyugdíjasok: 5,3% → 5,6%,
- alacsony jövedelmű háztartások: 5,3% → 5,7%,
- a közepes jövedelmű háztartások: 5,4% → 5,5%,
- a három és több gyerekes háztartások: 5,6% → 5,7%,
- magas jövedelmű háztartások: 5,8% → 5,9%.
Mennyi élelmiszerre futotta volna februárban?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 242 327 forint az átlagos öregségi nyugdíj havi összege. Ugyanakkor februárban érkezett a 13. havi nyugdíj, így mi most ennek a kétszeresével, vagyis 484 654 forinttal számoltunk, amikor megnéztük, hogy februárban hány kiló/darab/liter terméket tudtunk volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.
Februárban már 70 forint volt a zsemle fogyasztói átlagára, ami kétforintos emelkedést jelent a januári 68 forintos átlagárhoz képest. Ennek ellenére a duplanyugdíj következtében a januári 3 447 darabbal szemben februárban 6 924 darab zsemlét tudott volna megvásárolni egy átlagos magyar nyugdíjas. A tojás átlagára nem változott (93 forint), ám a duplanyugdíjnak hála a megvásárolható mennyiség 2 521 darabról 5 211 darabra nőtt.
A 2,8%-os pasztőrözött tej átlagára 534 forintról 510 forintra csökkent – ennek és az extranyugdíjnak köszönhetően 950 litert lehetett volna megvásárolni a januári 439 literrel szemben. A párizsi kilónkénti átlagára 2 750 forintról 2 740 forintra csökkent, a megvásárolható mennyiség pedig 85 kilóról 177 kilóra emelkedett.
A burgonya kilónkénti átlagára 402 forintról 411 forintra emelkedett, ennek ellenére a megvásárolható mennyiség 583 kilóról 1 179 kilóra emelkedett. A krumpli mellett az alma átlagára is emelkedett, 604 forint helyett már 626 forintot kértek el kilójáért. Ennek ellenére a megvásárolható mennyiség 388 kilóról 774 kilóra emelkedett februárban.
A liszt ára nem változott, a januárhoz hasonlóan a múlt hónapban is 272 forintba került. A 13. havi nyugdíj hatására azonban a korábbi 862 kilóval szemben ezúttal 1 782 kilót tudtunk volna hazavinni. Nem változott a kristálycukor ára sem, amelynek kilójáért februárban is 386 forintot kellett fizetni átlagosan. A megvásárolható mennyiség ennek a terméknek az esetében 607 kilóról 1 256 kilóra emelkedett.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A sertéshús átlagára csökkent januárhoz képest, mégpedig 2 010 forint/kg-ról 1 990 forint/kg-ra, a megvásárolható mennyiség pedig 117-ről 244 kilóra nőtt. Végezetül a bontott csirke átlagára enyhén, 1 350-ről 1 360 forintra emelkedett. Ennek ellenére a januári 174 kilóval szemben februárban 356 kilót vihetett volna haza belőle egy átlagos magyar nyugdíjas.
Mindenből nőtt a megvásárolható mennyiség
Láthattuk tehát, hogy a tíz vizsgált termékből négy esetében (zsemle, burgonya, alma, csirke) emelkedett, három esetében (tojás, liszt, cukor) nem változott, három esetében (tej, párizsi, sertés) pedig csökkent az átlagár februárban. Ennek ellenére a 13. havi nyugdíj megérkezése miatt mindegyik termékből többet tudott megvásárolni egy átlagos nyugdíjas, mint januárban.
Az árak tehát vegyesen alakultak, jóllehet a februári duplanyugdíj hatására mindegyik termékből többet lehetett hazavinni a januári mennyiségekkel összevetve. Ugyancsak kedvező képet kapunk, ha az idén január-februári adatok alapján számolt átlagokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze (azért ehhez az évhez szoktunk mérni a mindenkori legfrissebb adatokat, mert az indexünknek nevet adó zsemléből abban az évben tudott a legtöbbet megvásárolni egy átlagos nyugdíjas).
Ekkor azt látjuk, hogy a zsemlét leszámítva mindegyik termékből lényegesen többet lehet megvásárolni idén, mint 2016-ban. A legnagyobb növekmény a kristálycukor esetében figyelhető meg (+90,9%), amit a bontott csirke (+71%) és a sertéshús (+65,2%) követtek a sorban.
Ugyanakkor zsemléből mindössze a 2016-os mennyiség 81,4%-ára futná az idén.
Persze érdemes hangsúlyozni, hogy az idei adatokat egyelőre jelentősen torzítja a februárban megérkezett 13. havi nyugdíj. Ennek ellenére egyelőre kijelenthetjük, hogy az év eddigi részében havonta átlagosan mindegyik termékből többet vihet haza az átlagos nyugdíjas, mint 2024-ben. Sőt, egyelőre a referenciaévnek használt 2016-hoz viszonyítva is jól teljesítenek a 2025-ös nyugdíjak – ez alól egyedül indexünk névadó terméke, a zsemle jelent kivételt, abból ugyanis 2016-ban lehetett többet megvásárolni.
Zsemléből 2025 eddig eltelt időszakában a 2016-os mennyiség 81,4%-át tudta volna havonta megvásárolni egy átlagos nyugdíjas, amennyiben a teljes nyugdíját erre fordította volna. A többi terméknél azonban egyelőre jóval kedvezőbb a helyzet – az arány mindegyik esetben 100 százalék feletti.