Pénzcentrum • 2025. január 16. 13:01
A napokban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy 2024 decemberében tovább gyorsult az infláció – az év utolsó hónapjában mért 4,6%-os fogyasztóiár-index a tavalyi év legmagasabb értéke volt. Még ennél is magasabb, 5,4%-os volt az élelmiszerek árindexe, amely 2023 novembere óta a legmagasabb értéknek számít. Mindezen adatok tükrében most ismét megvizsgáltuk, hogyan alakultak az általunk kiválasztott termékek fogyasztói átlagárai, illetve azt, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összegéből mekkora mennyiségeket lehetne belőlük megvásárolni. Nos, decemberben sem volt túl rózsás a helyzet – novemberhez hasonlóan az év utolsó hónapjában is mindössze két termék esetében nőtt a megvásárolható mennyiség, kettő esetében nem változott, a maradék hat esetében pedig csökkenés volt megfigyelhető. De nézzük meg részleteiben, hogyan alakult a Pénzcentrum zsemleindexe 2024 decemberében.
Decemberben átlagosan 4,6%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat, míg az élelmiszerek ára még ennél is nagyobb mértékben, 5,4%-kal múlta felül a 2023. decemberieket. Mindez azt jelenti, hogy a pénzromlás mértéke az év végére annyira felgyorsult, amire utoljára 2023 végén láttunk példát – a fogyasztóiár-index utoljára 2023 decemberében (5,5%), míg az élelmiszerek árindexe 2023 novemberében (7,1%) volt magasabb a 2024 decemberinél.
A nyugdíjasok árindexe is jelentős mértékben megemelkedett – a novemberi 3,7%-ról 4,5%-ra, ami ugyancsak a tavalyi év legmagasabb értéke volt.
A többi lakossági réteg árindexében is emelkedés volt megfigyelhető – volt olyan réteg, amelynél közel 1 százalékpontos volt a pénzromlás gyorsulásának mértéke:
- nyugdíjasok: 3,7% → 4,5%,
- alacsony jövedelmű háztartások: 3,7% → 4,4%,
- a közepes jövedelmű háztartások: 3,6% → 4,5%,
- a három és több gyerekes háztartások: 3,8% → 4,7%,
- magas jövedelmű háztartások: 4,2% → 5,0%.
Mire futotta a decemberi nyugdíjból?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben 234 426 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj összege, így ezúttal mi is ebből indultunk ki akkor, amikor megnéztük, hogy a múlt hónapban egy átlagos nyugdíjas hány kilót/darabot/litert tudott volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.
Egy darab zsemle átlagára a novemberi 65-ről decemberben 66 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 3 598 darabról 3 552 darabra csökkent. A tojásból megvásárolható mennyiség ugyancsak csökkent (2 818 db → 2 548 db), ugyanis egyetlen tojás ára a novemberi 83 forintról egészen 92 forintig emelkedett.
A 2,8%-os pasztőrözött tej literenkénti átlagára is emelkedett az év végén (487 liter → 493 forint/liter), így a megvásárolható mennyiség 480-ról 476 forintra csökkent. A párizsi felvágott esetében csak enyhe áremelkedés volt megfigyelhető (2 710 forint → 2 730 forint/kiló), így ebben az esetben nem változott a megvásárolható mennyiség (86 kiló).
A másik termék, amelynek megvásárolható mennyisége nem változott, a burgonya volt – ebben az esetben csak minimális áremelkedés ment végbe (395 forint → 396 forint/kiló), így decemberben is 592 kilót tudott volna belőle megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. Az alma ára már nagyobb mértékben, 593 forintról 600 forintra emelkedett, így a novemberi 394 kilóval szemben decemberben már csak 391 kilóra futotta volna belőle.
Ugyanakkor a liszt átlagára 275 forintról 261 forintra csökkent, így ez a termék egyike volt annak a kettőnek, amelynek nőtt a megvásárolható mennyisége (850 kiló → 898 kiló) decemberben. A másik ilyen termék a kristálycukor volt – ebből 601 kiló helyett már 607 kilóra is futotta volna, köszönhetően annak, hogy az átlagára 389-ről 386 forintra csökkent az év végén.
A sertéscomb átlagára tovább emelkedett decemberben (2 020 → 2 030 forint/kg), így 116 helyett már csak 115 kilóra futotta volna belőle. Ugyancsak egy kilóval, 173-ról 172 kilóra csökkent a bontott csirke megvásárolható mennyisége, mivel a termék átlagára 1 350-ről 1 360 forintra emelkedett.
Decemberben többnyire csökkent a megvásárolható mennyiség
Összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy a vizsgált tíz termék közül kettő (liszt, kristálycukor) esetében emelkedett, kettő (párizsi, burgonya) esetében nem változott, a maradék hat (zsemle, tojás, tej, alma, sertéshús, csirkehús) esetében pedig csökkent az átlagos öregségi nyugdíj összegéből megvásárolható mennyiség.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az év egészét nézve azt mondhatjuk, hogy 2024-ben több termék esetében is emelkedett a havonta megvásárolható mennyiség, legalábbis abban az esetben, ha a 2023-as mennyiségekhez viszonyítunk. Ilyen termék például a zsemle (2023-ban 3 390 darab, 2024-ben 3 809 darab volt a havonta átlagosan megvásárolható mennyiség), a tojás (2 778 db → 3 373 db), a tej (464 liter → 554 liter), a párizsi (82 kg → 93 kg), a burgonya (547 kg → 616 kg), a liszt (1 097 kg → 1 198 kg) és a bontott csirke (171 kg → 185 kg).
Vannak azonban kivételek is – almából (459 kg → 447 kg), kristálycukorból (749 kg → 658 kg) és a sertéshúsból (137 kg → 130 kg) csökkent 2023-hoz képest a hazavihető mennyiség.
Elmondhatjuk tehát, hogy 2024-ben a termékek többségéből többet tudtunk volna havonta megvásárolni, mint 2023-ban, magyarul egy átlagos nyugdíjas tavaly jobban élt, mint két évvel ezelőtt.
Valamelyest eltérő képet kapunk, amennyiben a tavalyi adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze (azért ezzel, mert indexünk névadó termékéből, a zsemléből ebben az évben tudta a legtöbbet megvásárolni egy átlagos nyugdíjas). A legtöbb termék esetében itt is 2024 a nyerő, de persze itt is vannak kivételek.
Éppen zsemléből például csak a 2016-os mennyiség 59,8%-át tudtuk volna megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíj összegéből, tejből a 99,2%-át, burgonyából pedig a 90,1%-át.
A másik végletet a liszt és a kristálycukor jelentik, amikből 2016-hoz képest jelentősen nőtt a megvásárolható átlagmennyiség – lisztből 36,6%-kal, cukorból pedig 34,9%-kal lehetett volna többet megvásárolni tavaly, mint 8 évvel korábban.