Pénzcentrum • 2024. december 12. 10:02
Mint korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, novemberben ismét gyorsult az infláció – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint az októberi 3,2%-kal szemben novemberben már 3,7%-os volt a fogyasztóiár-index. Még rosszabb a helyzet, ha az élelmiszerek árindexére összpontosítunk, amely már októberben is 4,5%-os volt, ám november már az 5%-ot is megközelítette (4,9%). Mindezen számok fényében ismét megvizsgáltuk, hogyan alakultak az általunk vizsgált élelmiszerek fogyasztói átlagárai, illetve azt, hogy az átlagos öregségi nyugdíjból mekkora mennyiségeket lehetne megvásárolni ezekből a termékekből. Az előző hónapokhoz képest a november meglehetősen rossz képet fest – a vizsgált tíz termékből hét esetben kevesebbet, egy esetben ugyanannyit tudnánk hazavinni, mint októberben, és csupán két élelmiszer esetében nőtt a megvásárolható mennyiség.
A héten a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy novemberben átlagosan 3,7%-kal haladták meg az átlagos fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat. Ugyanakkor az élelmiszerek árindexe még ennél is lényegesen magasabb, 4,9%-os volt – ez utoljára éppen egy évvel korábban, 2023 novemberében volt még ennél is nagyobb (7,1%).
Ezúttal a nyugdíjasok árindexe is emelkedett – az októberi 3,2%-ról 3,7%-ra, tehát továbbra is együtt mozgott az összesített árindexszel.
Novemberben egyébként az összes lakossági réteg esetében emelkedett az árindex. Az emelkedés a közepes jövedelmű háztartások esetében volt a legmagasabb, 0,6 százalékpontos, de a többi rétegnél is 0,4-0,5 százalékpontos emelkedés volt megfigyelhető:
- nyugdíjasok: 3,2% → 3,7%,
- alacsony jövedelmű háztartások: 3,3% → 3,7%,
- a közepes jövedelmű háztartások: 3,0% → 3,6%,
- a három és több gyerekes háztartások: 3,4% → 3,8%,
- magas jövedelmű háztartások: 3,7% → 4,2%.
Mire futott a novemberi nyugdíjból?
A KSH legújabb, októberre vonatkozó adatai alapján átlagosan havi 233 854 forintot kapnak az öregségi nyugdíjra jogosultak, így most mi is ezt az összeget vettük alapul akkor, amikor arra kerestük a választ, hogy a múlt hónapban hány kiló/darab/liter termékre futotta volna az általunk kiválasztott tízből.
A zsemle egyike annak a két vizsgált terméknek, amelynek csökkent az ára novemberben, jóllehet ez a csökkenés nem túl jelentős – az októberi 66 forintról 65 forintra csökkent a pékipari termék átlagára. Ennek, valamint az átlagnyugdíj enyhe emelkedésének köszönhető, hogy a korábbi 3 538 darabbal szemben novemberben már 3 598 darabra futotta volna egy átlagos nyugdíjból. A tojás darabjának átlagára viszont jelentősen, 74-ről 83 forintra ugrott, így ebben az esetben 3 156-ról 2 818-ra csökkent a megvásárolható mennyiség.
A 2,8%-os pasztőrözött tej literenkénti átlagára 483 forintról 487 forintra emelkedett, így ebből a termékből már csak 480 litert tudtunk volna novemberben megvásárolni, szemben az októberi 483 literrel. A párizsi felvágott kilója 50 forinttal lett drágább (2 660 à 2 710 forint), így a korábbi 88 kilóval szemben már csak 86 kilóra futotta volna.
Közel 10 forinttal, 386-ról 395 forintra nőtt egy kiló burgonya átlagára, így a megvásárolható mennyiség 605 kilóról 592-re olvadt novemberben. Az alma ára is emelkedett, 587 forint helyett már 593 forintot kértek el a gyümölcs kilójáért, így a megvásárolható mennyiség már csak 394 kiló volt a korábbi 398 helyett.
A liszt átlagára lényegében stagnált, 274 forintról 275 forintra emelkedett a kilónkénti átlagára. Ennek ellenére a megvásárolható mennyiség némileg csökkent – 852 kilóról 850 kilóra. Ugyanakkor a kristálycukor a másik termék a zsemle mellett, amelynek novemberben csökkent az átlagára – az októberi 406 forinttal szemben a múlt hónapban már csak 389 forintot kértek el kilójáért. Ennek megfelelően a korábbi 575 kilóval szemben novemberben már 601 kilót lehetett volna megvásárolni belőle.
A sertéscomb átlagára 2 000 forintról 2 020 forintra emelkedett, így az októberi 117 kilóval szemben novemberben már csak 116 kilóra futotta volna ebből a termékből. Végezetül a bontott csirke az egyetlen termék, amelynek sem az ára (1 350 forint/kg), sem a megvásárolható mennyisége (173 kg) nem változott októberhez képest.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 917 331 forintot 10 éves futamidőre már 6,55 százalékos THM-el, havi 214 520 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,73% a THM, míg a MagNet Banknál 6,85%; az Erste Banknál 6,91%, a K&H Banknál 6,98%, a Raiffeisen Banknál pedig 7,00%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A legtöbb termékből kevesebbre futotta volna
A fentiek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a vizsgált tíz termék közül kettő (zsemle, kristálycukor) esetében nőtt, hét (tojás, tej, felvágott, burgonya, alma, liszt, sertéshús) esetében csökkent, egyetlen (bontott csirke) esetében pedig nem változott a megvásárolható mennyiség.
Továbbra is azt mondhatjuk, hogy az idei év eddig eltelt részében a termékek többségéből többet tudtunk volna havonta átlagosan megvásárolni, mint 2023-ban. Ezen termékekből kiindulva tehát úgy tűnik, hogy idén jobban ki lehetett jönni az átlagos öregségi nyugdíjból, mint a tavalyi évben.
Ugyanakkor a vizsgált tíz között olyan terméket is találunk, melyekből tavaly tudtunk volna többet megvásárolni – almából például tavaly még 459 kiló, ezzel szemben az idei év első 11 hónapjában már csak 452 kiló volt a havonta megvásárolható átlagmennyiség. A kristálycukorból még jelentősebb a visszaesés – tavaly még 749 kilót, ezzel szemben idén már csak 663 kilót tudtunk havonta átlagosan megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíjból. A sertéshús esetében ugyancsak romlott a helyzet – tavaly még havonta 137 kilóra futotta volna átlagosan, míg idén már csak 132 kilóra.
Az összkép még mindig inkább pozitívnak mondható, amennyiben a mostani adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze – ekkor még mindig azt mondhatjuk, hogy a legtöbb termék esetében 2024-ben többet tudtunk volna megvásárolni, mint 8 évvel korábban.
Ez két termék, a zsemle és a burgonya esetében nem igaz – előbbi esetében a 2016-os mennyiség 60,1%-át, utóbbi esetében a 2016-os mennyiség 90,4%-át tudnánk most megvásárolni a havi átlagnyugdíjból havonta.
Tejből nagyjából ugyanannyit tudnánk idén vásárolni, mint 8 évvel korábban – itt mindössze 0,5%-kal futná többre, mint 2016-ban. Ugyancsak szerény, 1,2%-kos a növekmény a párizsi felvágott esetében, míg az alma esetében 4,9%, a tojás esetében pedig 5,4% a növekmény.
A legjelentősebb bővülés továbbra is a liszt (+39,7%) és a kristálycukor (+35,8%) esetében figyelhető meg. Összességében tehát elmondható, hogy az általunk kiválasztott termékek többségéből 2024-ben többet, sőt, néhány esetben akár jóval többet lehet megvásárolni, mint amennyit 8 évvel ezelőtt lehetett.