Biró Attila • 2024. október 19. 06:03
A legtöbb gombász rókagombát, vargányát hajt, amiknek ha megnézzük a piaci árát, sokat lehet spórolni. Ugyanakkor sokan rosszul gyűjtök a gombát, és a legalapvetőbb szabályokkal sincsenek tisztában, ami a gombák elkobzásával, bírsággal járhat együtt. Ezen felül az is kritikus, hogy ne kerüljön mérgező gomba a szedő kosarába, igen, a kosarába, merthogy nejlonzacskóba egyszerűen nem szedünk gombát. Többek között ezekről a témákról beszélgettünk a Magyar Mikológiai Társaság elnökével. Ezen felül mutatjuk azt is, mik a legjobb helyek Magyarországon gombászás szempontjából.
Október közepén járunk, javában tart a gombaszezon, amely ilyenkor különösen sok természetjárót és hobbivadászt csábít az erdőkbe. Ennek apropóján Albert László, gombaszakértőnek, a Magyar Mikológiai Társaság elnökének a segítségével jártuk körbe a gombászás legfontosabb kérdéseit, beleértve a gombák bevizsgálását, az aktuális piaci árakat, és azt, hogy mely fajták a legkeresettebbek.
Beszélgettünk a luxusgombának számító szarvasgombáról is, valamint megtudtuk, hol találhatók Magyarország legjobb gombászó erdei. Kitértünk arra is, milyen gyakori hibákat követnek el a hobbigombászok, és mire kell különösen figyelniük, hogy a természetjárás, valamint a gombaszedés ne csak élvezetes, hanem biztonságos is legyen.
Felemás képet mutatnak a bevizsgálóhelyek
Bár Magyarországon továbbra is foglalkoztatnak a piacokon gombavizsgálókat, ahová bárki beviheti megvizsgálni az általa szedett gombát, a rendszer repedezik. Mégpedig azért, mert a szakellenőrök nagy része ezt a feladatot másodállásban, alig pár tízezer forintért végezte. Ami anyagilag nem éppen a legkecsegtetőbb fizetéskiegészítés.
Persze működnek hétvégi gombavizsgálatok is, amik akkor is vállalják a bevizsgálást, amikor a piacok éppen nincsenek nyitva. De Albert László összesen 3-4 ilyen helyről tud a fővárosban. Ez a része a rendszernek tehát inkább erodálódik, viszont végzett gombaszakellenőrök egyre inkább elkezdenek maszekban vagy önkormányzatokkal összefogva, bizonyos térítés ellenében bevizsgálást vállalni. Ez a szakértő szerint egyre inkább terjed.
Albert László szerint viszont nincs szó drága dologról, ha az ember el is megy egy vállalkozáshoz bevizsgáltatni, a szedett gombája értékének minimális részét, igazából töredékét hagyhatja ott a bevizsgálónál. Az árakat persze vállalkozások révén a vállalkozó maga szabályozza, ám ezek a tapasztalatai szerint egyáltalán nem elrugaszkodottak.
Ezek a legnépszerűbb gombafajták
Albert László szerint az idei gombaszezon nagyon jól indult. Már május-júniusban bőségesen volt gomba, akkor igazán nagy sláger volt a rókagomba, amiből ilyen sok nagyon régen nem termett. Ez pedig az árakban is meglátszott, akkor ugyanis 6-7 ezer forintért már lehetett vásárolni a piacokon rókagombát, viszont miután beütött a nagy aszály, és szinte csak import rókagomba volt, akkor az ára felkúszott kilónként 15 ezer forintra is.
A gombaszakértő szerint hasonló helyzet volt a vargányával is, a magyarok másik nagy kedvencével. Abból is szinte egész tavasszal volt valamennyi, utána viszont a környező országokból is csak elvétve érkezett import. Ez odáig vezetett, hogy az őszi szezon elején egy kiló a fővárosi piacokon 15 ezer forintba került. Albert László szerint ez mostanra lement 7-8 ezer forintra, hiszen el kell adni a gombákat.
A legnagyobb kedvenceken túl ősszel van még bizonyos tinóruknak is szezonja, de ilyenkor a piacokon nagy mennyiségben jelennek meg tuskógombák is. Utóbbiak relatíve olcsók, 4-5 ezer forintos kilós áron mennek. Úgyhogy az érdeklődők viszonylag kisebb ráfordítással ki tudják próbálni ezeket is. De keresettek még a szegfűgomba, bizonyos pereszkefélék, és a rizike is, ami külföldön igazán jó csemegének számít, itthon viszont kevesebben ismerik, pedig a kilós ára olcsóbb, 3-4 ezer forint között mozog.
Ezek az igazi luxusgombák
Ha gombák, természetesen itt sem maradhatnak el a legek. De mielőtt a szarvasgombáról beszélnénk, a mikológustól megtudtuk azt is, hogy a kucsmagombák is igen értékesek. Ennek egyik oka, hogy nagyon szűk a szezonja 1-1,5, maximum két hónap, és igazi tavaszi gombafajtáról van szól. Külföldön ráadásul óriási népszerűségnek örvend, a kilós árak 25-30 ezer forint környékén is mozoghatnak.
Albert László az idei évi szarvasgomba termésről nem volt jó véleménnyel, azt mondja a 2024-es év ilyen tekintetben „felejtős”. A szezon persze itt is jól indult, de utána az aszály keményen legyalulta a dolgokat, és ez még az ültetvényekre is igaz. „Nem azt mondom, hogy katasztrófa helyzet van, de az augusztusi aszály tönkretette a termést” - fogalmazott. Nyár elején egyébként a kevésbé jó minőségű szarvasgombát 10-20 forintos kilós áron már meg lehetett venni, viszont mostanra a komolyabb, jó minőségű szarvasgomba kilójának az ára 200-300 ezer forint között mozog.
Nem meglepő, de az itthon szarvasgombák 80-90 százaléka külföldre vándorol, és az export legnagyobb mozgatója a friss export, és leginkább Olaszország. A szakértőtől azt is megtudtuk, hogy lényegében mindegy, egy szarvasgomba hol terem meg, a paraméterei alapján ugyanolyan az ízük. Tehát egy jó minőségű bolgár, török, afganisztáni vagy magyar szarvasgomba között igazából nincs különbség.
Gombagyűjtés a gyakorlatban
A szakértő elmondta, hogy két fontos dolgot kell figyelembe venni a gombaszedés során. Az egyik a magánfogyasztásra vonatkozó törvényi szabályozás, amely az állami területeken, az erdőtörvény alapján érvényes. Eszerint, ha nincs külön korlátozás – például vadászidény vagy szaporodási időszak miatt –, akkor személyenként naponta legfeljebb két kilogramm gomba szedhető. Ez azonban kizárólag magánfogyasztásra vonatkozik.
Állami erdőkben általában nem korlátozzák a belépést, míg magánerdők esetében mindenképpen szükséges az erdőtulajdonos engedélye. Ha nem egyértelmű, hogy az adott terület magántulajdonban van, és a tulajdonos megjelenik, egyeztetni kell vele a gombaszedés lehetőségéről. Emellett megjegyezte, hogy a napi két kilogrammos limit betartása kérdéses lehet, különösen egy aszályos nyár után, amikor sokan szeretnének nagyobb mennyiséget begyűjteni. Ha valakit rajtakapnak, számon kérhetik a mennyiségi korlátozást, de meg is büntethetik, a szedett gombáját elkobozhatják.
A két kilós mennyiség egyébként egy közepes kosárral begyűjthető. De Albert László hangsúlyozza, hogy a gombászás ilyen értelemben, magáncélra inkább hobbi, semmint óriási anyagi előnnyel kecsegetető tevékenység. Persze ez nagyban függ attól, hogy ki hol lakik, viszont ha valaki Budapestről lemegy az őrségbe gombászni egyet, akkor neki talán még az útiköltségét sem fedezi úgymond a szedett mennyiség. Persze ha valaki a lakóhelye közelében tud szedni egy nap mondjuk 2 kiló vargányát, akkor számolhatunk úgyis, hogy megtakarított 30 ezer forintot, ám az egyáltalán nem biztos, hogy egy hobbista gombász, ezt az árat a piacon is kifizette volna.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy védett területeken viszont maga a gyűjtés is engedélyköteles. A szakértő szerint több erdőgazdaság is bocsát ki úgynevezett gombajegyeket, amikkel mint a horgászat során mondjuk egy napra vagy egy hétre megválthatjuk a gombászási engedélyünket. Jó pár erdészetnél ez már bevett szokás.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Gombát szedek, eladnám!
A szakértő szerint fontos különbséget tenni a hobbi gombagyűjtés és az értékesítési célú gombaszedés között. Az utóbbi már komolyabb vállalkozási tevékenységnek számít, amelyhez minimum őstermelői státusz szükséges. A vidéki gombagyűjtőknek például falugazdánál vagy más helyi hatóságnál kell beszerezniük az őstermelői igazolványt. Ehhez szükséges egy bérleti szerződés az erdőtulajdonossal, akár magántulajdonban, akár állami tulajdonban van az erdő. Az engedély megszerzése után az erdészetek díjat kérhetnek a gombagyűjtésért, amely régiónként változhat: egyes helyeken előre fizetett összegben állapodnak meg, máshol a szedett mennyiség alapján számolják a költséget.
Az őstermelőknek minden gombagyűjtést adminisztrálniuk kell: pontosan fel kell tüntetni, hogy hol és mennyit szedtek, és hol értékesítették azt. Az értékesítés során pedig számlaadási kötelezettségük van, tehát a vásárlók nyugtát vagy számlát kérhetnek a piacon vásárolt gombáról. Még ha az őstermelő nem rendelkezik bankkártya-leolvasóval, akkor is köteles igazolást adni az eladásról.
Nagy a szürke zóna
Albert László szerint a hazai gombakereskedelemben számos szürke zóna van. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy éttermek friss gombát vásárolnak, de nem mindig legális úton. Az őstermelők számlát adnak, ám van, hogy az éttermek számla nélkül veszik át a gombát, hogy elkerüljék a hivatalos papírmunkát. Olyan esetek is vannak, amikor egy kisebb mennyiséget hivatalosan számláznak, de valójában sokkal nagyobb tételt szállítanak le számla nélkül, ezzel fedezve a többletet. Ez az éttermeknek is kedvez, hiszen olcsóbban jutnak a gombához, mint ha teljesen szabályosan vásárolnák meg.
Azonban a vendéglátóhelyeknek szigorú kötelezettségeik vannak: a számlázott gombáknak rendelkezniük kell szakellenőri igazolással, amely tanúsítja, hogy az adott gomba étkezésre alkalmas. Ezt az igazolást két évig meg kell őrizniük. Ennek ellenére, ha egy étterem nagyobb mennyiséget vesz nem hivatalos forrásból, és ezzel nem keletkezik gondja, ritkán derül ki a visszaélés. Azonban ha ételmérgezés vagy más probléma merül fel, akkor komoly vizsgálatok következnek, és az adminisztrációt is szigorúan ellenőrzik. A szakértő szerint különösen a szarvasgombával kapcsolatos kereskedelemben jelentős az illegális forgalom, amely akár a teljes forgalom 20%-át is elérheti.
Természetesen a piacokon is lehetnek visszaélések. Albert László azt mondja, sokszor még ma is pult alól árulnak kereskedők. És például a nap elején levizsgált 5 kiló gombából, azok eladását követően gyorsan megjelenik még újabb 10. Úgyhogy a vásárlóknak is észnél kell lenniük, a pultoknál érdemes például keresni az ellenőr bizonylatát, ami arról szól, hogy bevizsgált, étkezési minőségű gombáról van szó.
Kiváló gombászhelyek Magyarországon
A profi gombász szerint az egyik legjobb hely a gombászásra idehaza az Őrség, az ilyenkor megtelik gombagyűjtőkkel. De lehetne még említeni, Zalában több más erdőt, a Zemplént, és a Mátrát is, utóbbi például alig egy óra autóútra van a fővárostól, úgyhogy sokan járnak oda is. De népszerű a Börzsöny, a Bakony és a budai hegyek is.
Gombaszedéskor elkövetett legnagyobb hibák
A szakértő szerint a gyűjtők egyik leggyakoribb hibája, hogy engedély nélkül próbálnak gombát szedni fokozottan védett területeken, ami törvénysértő. Ezen kívül a helytelen hozzáállás is problémát okoz, például ha valaki megfelelő eszközök nélkül indul gombászni. A nejlonzacskó nem alkalmas gombagyűjtésre, mivel a gomba befülled benne, és emiatt gyakran a gombavizsgálók sokat kidobnak a termésből. Ehelyett szellős, merev falú kosár használata ajánlott, mint például a vesszőkosár, amely segít megőrizni a gombák minőségét.
A másik fontos tanács az ismeretlen gombák elkülönítése papírzacskóban, hogy a gombavizsgálók megfelelően tudják ellenőrizni. A szakértő kiemelte, hogy a gombagyűjtők gyakran minden gombát leszednek, még akkor is, ha azok nem alkalmasak fogyasztásra, és ezzel felesleges pazarlást okoznak. Fontos, hogy a gyűjtők ne csak mennyiségi szempontokat vegyenek figyelembe, hanem inkább a minőségre és saját szükségleteikre összpontosítsanak. Az is ajánlott, hogy a gombákat már az erdőben megtisztítsák, így konyhakészen vihetik azt bevizsgálásra, nem koszosan.
Albert Lászlótól megtudtuk azt is, hogy egyetlen gombával fordul elő, hogyha akár egy darab is bekerül a szedett gombák közé, az egészet ki kell dobni. Ez pedig a gyilkos galóca. De a tudatlanságból elkövetett természetkárosítás is igen veszélyes dolog. A szakértő szerint sokan a rókagombát összekeverik a világító tölcsérgombával, aminek szintén róka színe van.
Sokan csak addig jutnak el, hogy ha színe ilyen, akkor biztos a drága rókagombáról lehet szó, szednek belőle jó sokat, hazaviszik, elkészítik, majd fél óra múlva kihányják az egészet. Ez tehát annyira nem veszélyes, de bőven túl van a kellemetlen határon
- vélekedik a Magyar Mikológiai Társaság elnöke, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a réteken növő, népszerű szegfűgombák közé is keveredhetnek kisméretű, halálosan mérgező gombafajok. Tehát erre nagyon is oda kell figyelni szedés, és bevizsgálás közben is.
Globális felmelegedés és változások a gombák világában
Alber László majd 50 éve foglalkozik gombákkal, így több évtizedes gombásztapasztalata alapján rámutat arra, hogy a klímaváltozás jelentősen befolyásolta a gombák terméshozamát és elterjedését. Korábban a vargánya gombát tavasztól egészen a fagyokig lehetett szedni, az esőzések függvényében, most azonban a szezon mindössze egy-két hétre zsugorodott a szélsőséges meleg és száraz időjárás miatt. A rókagomba terméshozama is visszaesett, miközben egyre több olyan mediterrán eredetű gombafaj jelenik meg Magyarországon, amely korábban itt nem volt jellemző.
Külön kiemelte a császárgombát, amely védett gombafaj Magyarországon, noha sokan ismerik és szedik annak ellenére, hogy ez törvénysértés. A szakértő szerint a császárgomba példája jól mutatja, hogy nem a természetvédelmi törvényeknek, hanem az éghajlatváltozásnak köszönhetően van egyre több belőle, ami szívfájdalmat okoz azoknak, akiknek fontos a gombák természetes ökoszisztémájának védelme. Mert most már ebből a gombából például annyi van, hogy nyugodtan lehetne szedni. És a jövőben is egyre inkább elképzelhető lesz az, hogy a mediterrán országokban tucatgombák itthon is szépen lassan hódíthatnak a felmelegedés következtében.