Pénzcentrum • 2024. október 16. 14:17
A magyar kiskereskedelem jelenleg rendkívül turbulens időszakot él át. Bár a reálbérek emelkednek, a forgalom hosszú ideje a 2021-es szinten stagnál. Az online szektorban egyre több külföldi szereplő jelenik meg, miközben az adóterhek magasak, és számos kormányzati intézkedés befolyásolja a piacot- írja a Portfolio.
A közelmúltban bevezetett betétdíjas rendszer további kihívást jelent a kereskedők számára. Ráadásul úgy tűnik, a nagy külföldi láncok nem élveznek kiemelt támogatást a kormány részéről. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárával.
A betétdíjas rendszer bevezetése kapcsán Kozák elmondta, hogy bár az 50 forintos díj jelentősnek tűnhet, összességében nem okozott számottevő változást a fogyasztási szerkezetben. "Igazából számszerűsíthető inflációs hatása sincs ennek az intézkedésnek" - hangsúlyozta a főtitkár. Ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer még mindig küzd bizonyos "gyerekbetegségekkel", különösen a logisztika és az informatika terén. Az elmúlt évek eseményeit áttekintve Kozák rámutatott, hogy a Covid-járvány, majd az azt követő inflációs hullám komoly kihívások elé állította a kereskedelmi szektort.
2023 különösen nehéz év volt, nemcsak a kereskedelem, hanem az egész gazdaság számára
- fogalmazott a szakértő. 2024-re azonban már bizonyos fellendülés tapasztalható.A fogyasztás szerkezetét elemezve a főtitkár kiemelte, hogy Magyarországon az élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban továbbra is magas, mintegy 26-28%. Ez ellentmond annak az elméletnek, miszerint a magasabb életszínvonal alacsonyabb élelmiszer-kiadási aránnyal jár együtt.
Az online kereskedelem területén Kozák rámutatott, hogy bár a szektor növekszik, a korábbi kétszámjegyű bővülés lassulni látszik. "Nincs olyan magyar online szereplő, aki felveheti a versenyt a nagy regionális e-kereskedőkkel" - jegyezte meg. Ugyanakkor a magyar fogyasztók jelentős része rendszeresen vásárol külföldi webshopokból is.
A diszkontláncok térnyerésével kapcsolatban Kozák elmondta, hogy bár ez valóban nemzetközi trend, Magyarországon nem olyan drasztikus a változás, mint sokan gondolják. A diszkontok sikerének kulcsa szerinte nem feltétlenül az árelőny, hanem a hatékony készletgazdálkodás és logisztika.
A kiskereskedelmi egységek számának csökkenése kapcsán a főtitkár kiemelte, hogy ez a trend főként a nem élelmiszer jellegű üzleteket érinti, és elsősorban a láncba nem szerveződött kisboltokat sújtja. "Sajnos a Covid-járvány rávilágított arra, hogy nagyon sokszor ezek a kisboltok nem tudták felvenni a versenyt a nagyokkal"
- mondta Kozák, aki szerint a kereskedelmi szektor szabályozása kapcsán fontos lenne átgondolni a beavatkozások hatékonyságát. "Tehát, ha valahol beavatkozok, és a gombot elcsavarom, akkor ez az egész ellátási láncra kihat" - figyelmeztetett. Végül a plázastop törvény kapcsán a főtitkár hangsúlyozta a felülvizsgálat szükségességét. "Szerintem ideje lenne érdemben és őszintén a plázastop indokoltságát akár egy szakmai kerekasztal beszélgetésen elemezni és kibontani, hogy a törvény hatályon kívül helyezése mit jelentene, kinek jelent kockázatot és milyen lehetőséget teremt makrogazdasági szinten" - zárta gondolatait Kozák Tamás.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az új üvegvisszaváltó rendszerről az olvasóknak is megvan a véleménye
Idén tavasszal a Pénzcentrum a Debreceni Egyetemmel karöltve a DRS-rendszer magyarországi társadalmi megítéléséről készített tanulmánya is azt mutatta, hogy a magyarok közel fele pozitívan tekint az új üvegvisszaváltó rendszerre. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy
A megkérdezetteknek mintegy fele (49,4%) jó ötletnek tartja az új szabályok bevezetését, ugyanakkor az új rendszer kapcsán saját maga számára kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséggel a megkérdezetteknek 66,8%-a számol.
Ugyanakkor az arra vonatkozó kérdésre, hogy általánosságban hogyan tekintenek az új visszaváltási rendszerre, az embereknek már csak a 40%-a válaszolta azt, hogy „kirázza tőle a hideg”, amit a rendszer nehézségei okoznak – a palackokat sértetlenül kell visszavinni, sorban kell állni és eleve az egész egy kényelmetlenség. Ezzel szemben 49,9% volt azok aránya, akik szerint a rendszer jó ötlet, ugyanis csökkenteni kell az eldobott hulladék mennyiségét és törekedni kell a fenntarthatóságra. A magukat megadók aránya 10,6% volt – ők azok, akik semlegesen nézik a változást, „ez a törvény, ezt kell elfogadni” alapon.
Valamint azt is kiszámoltuk, hogy az idén januárban életbe lépetetett kötelező visszaváltási rendszerrel mennyi pénzt dobunk ki az ablakon, ha nem visszük vissza az üvegeket. Ennek megfelelően sokak életének vált részévé a visszaváltó automaták előtti sorban állás, hogy visszakaphassák az üres palackokért járó forintokat. De mi van azokkal, akik nem akarnak az üvegek, palackok cipelésével és a sorban állással bajlódni? Mekkora összeggel károsítja meg őket a rendszer? Kollégánk személyes tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy éves szinten bizony súlyos tízezrekkel.
Ugyanakkor ahogy arról a Pénzcentrumon beszámoltunk, a MOHU már 10 benzinkúton üzemeltet üvegvisszaváltó-automatát, és az igények felmérése után dönthetnek további bővítésről. Ezzel párhuzamosan kiderült már az is, hogy a MOHU előrehaladott tárgyalásokat folytat egy kőbányai hajléktalanszállóval, arról, hogy a szállóra is telepítenének egy automatát.