Pénzcentrum • 2024. október 9. 10:10
Hogy áll jelenleg a digitális fizetések infrastrukturális fejlődése? Ennek felmérése szolgál a Mastercard saját indexe, az úgynevezett Digitális Fizetési Index (DFI). A 2020-ban megalkotott mérőszám legfrissebb eredményeit sajtótájékoztatón ismertette a pénzügyi vállalat, melyen a Pénzcentrum is részt vett.
A Mastercard pénzügyi vállalat 2020-ban alkotta meg az úgynevezett Digitális Fizetési Indexet (DFI), amely többek között a digitális fizetések infrastruktúrájának fejlődését hivatott nyomon követni, illetve szándéka szerint segíti a piaci szereplőket a fejlesztési irányelvek és szabályalkotások során. Az index legfrissebb, 2023-as adatokat összegző eredményeit Martinovic Boris, a vállalat Public Policy igazgatója és Márkus Gergely ismertették.
2023-ban az elérhető 100 pontból Magyarország 62 pontot ért el a DFI keretein belül, ami egy ponttal magasabb a tavalyi eredménynél. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az index 2020-as indulása óta az emelkedés folyamatos. Az előadáson elhangzott azonban, hogy nemzetközileg is megfigyelhető jelenség, hogy az újonnan megjelenő technológiák lakosság általi elsajátítása időt vesz igénybe, így a digitális fizetési megoldások viszonylag lassú, ám folyamatos térnyerése teljesen természetes folyamat.
A DFI-index emelkedésének legfőbb motorja az infrastruktúra fejlődése, kiépülése. Ennél lassabb folyamat az ügyfelek edukációja, márpedig a digitális fizetési eszközök elterjedésében elengedhetetlen, hogy az infrastruktúra kiépülése mellett az ügyfelek is aktívan használják ezeket a szolgáltatásokat.
A felmérés szerint 74 százalékról 71 százalékra csökkent a jövedelmüket digitálisan „kézhez” kapók aránya.
A DFI-n belül az infrastruktúra pillér értéke 2022-ről 2023-ra 76-ról 78 pontra emelkedett, ami a magyarországi digitális fizetések szilárd alapját tükrözi. A digitális fizetési megoldások jelenléte 66-ról 69-re emelkedett, ugyanakkor a készpénzmentes infrastruktúra 87-ről 86-ra csökkent. Azonban az infrastruktúra fejlettségét jelzi, hogy tavaly már 1,13 bankkártya és 1,21 bankszámla jutott egy felnőttre Magyarországon.
Érdemi fejlődés látható az innovatív technológiák elérhetővé tételében is - valamennyi bank bevezette a fizetési kérelem funkciót, illetve a QR-kódos fizetést az összes kibocsátó bank támogatja.
A digitális fizetési megoldások iránti tudást mérő index lényegében stagnált - a 2022-es 55 pontról 2023-ban 54-pontra csökkent. Érdemes ehhez azt is hozzátenni, hogy az elmúlt négy évben ez volt az az alpillér, ami a legkevésbé volt képes növekedni. A fogyasztók nehezen tartanak lépést a sok újdonsággal, időre és edukációra van szükségük. Létfontosságú a fogyasztói tájékozottság növelése és az új megoldások alkalmazásának ösztönzése.
A digitális fizetési dok jobban felzárkóztak a készpénzhez a biztonságérzet tekintetében, a legnagyobb növekedés a mentett kártyaadatok esetében tapasztalható. Elmondható, hogy az idősebb korosztályok kevésbé tartják biztonságosnak a digitális fizetési megoldásokat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felhasználók tudását egy objektív teszttel igyekeztek felmérni, ahol a válaszadók átlagosan 61 pontot értek el. Negatívum, hogy az infrastruktúra és a tudás közötti szakadék nem csökkent. Sőt, további negatívum, hogy nőtt azoknak az aránya, akik keveset tudnak a digitális fizetési módokról. Elmondható, hogy ebbe a csoportba főleg a szegényebb társadalmi rétegek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebbek tartoznak.
A fogyasztók változatlanul lényegesen könnyebben kezelik az elveszett vagy ellopott kártyával kapcsolatos helyzeteket, mint a csalárd tevékenységekre vonatkozókat. Míg a válaszadók 65%-a ismeri a csalárd tranzakciót követő eljárást, sokuk tévesen gondolkodik ezzel kapcsolatban. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a kártya esetleges eltulajdonítása egy évtizedek óta létező forgatókönyv, ellenben a csalások ilyen nagy számú előfordulása újdonságnak számít.
Az adatok szerint négyből majdnem három válaszadó kapja a teljes jövedelmét banki átutalással, míg csak minden ötödik megkérdezett költ a fizetéséből teljes egészében digitálisan. Tavaly 23% mondta azt, hogy egyáltalán nem vesz fel készpénzt a fizetéséből, idén ez 20%-ra csökkent, jóllehet ez még mindig egy jelentős arány.
Az online vásárlásoknál széles körben használják az ügyfelek a mentett kártyaadatokat. A tokenizáció penetrációja nő, ugyanakkor nagyobb mértékű infrastrukturális támogatást igényel. Ez egy fontos célkitűzés, ugyanis utóbbi esetében nem a teljes kártyadatok kerülnek továbbításra a tranzakciók során, így ez egy biztonságosabbnak számító megoldás.
Az online részletfizetési szolgáltatók száma egyre nő, ugyanakkor a válaszadóknak csak 1-2%-a él ezekkel a lehetőségekkel.
A lakosság nagy része ki van téve a kiberbűnözés fenyegetésének, kiemelt fontosságú az ezzel kapcsolatos edukáció. A válaszadók mindössze 8%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kapott semmilyen csalással kapcsolatos megkeresést (SMS-t, emailt stb.).