Pénzcentrum • 2024. október 1. 13:01
Rengeteg olvasónk szavazott a Pénzcentrum múlt héten indított szavazására, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az emberek az idén elstartolt új üvegvisszaváltási rendszerhez. Pontosabban a kérdés így hangzott: "Te visszaváltod az üres palackokat?". A szavazók elsöprő többsége válaszolta azt, hogy igen, mindig visszaviszi a palackokat, bár összességében azok aránya sem teljesen jelentéktelen, akik nem, vagy csak időnként döntenek a használ üvegek visszaváltása mellett. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szavazás pontos eredményeit, valamint azt is megvizsgáljuk, hogyan viszonyulnak a mostani számok a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem idén tavasszal végzett korábbi eredményeihez.
Múlt héten két nagyobb cikkben is foglalkoztunk az idén elstartolt kötelező visszaváltási rendszerrel (DRS) – előbbiben egy kollégánk konkrét példáján keresztül mutattuk be, hogy az üvegek vissza nem váltásával évente úgy 64 ezer forintot veszít, míg utóbbiban azt vizsgáltuk meg, hogy ennek a 64 ezer forintnak a befektetésével az évek múltával ha nem is mesés, de azért szabad szemmel is látható mértékű megtakarítás halmozható fel. A cikkeken belül egy szavazást is elindítottunk annak kiderítésére, az olvasók, hogyan viszonyulnak a palackok visszaviteléhez. A számok a palackokat, üvegeket mindig visszaváltók elsöprő fölényéről tanúskodnak, de lássuk a konkrét eredményeket.
A feltett kérdés konkrétan így szólt: Te visszaváltod az üres palackokat? A lehetséges válaszokat sem spiláztuk túl, azok a következők voltak:
- Igen, mindig visszaváltom, hiszen sok pénzről van szó.
- Nem, nincs kedvem vacakolni ezzel.
- Változó, néha visszaváltom, néha nem.
A szavazásra mostanáig közel 8 700 szavazat érkezett, melyek elsöprő többsége, 78%-a az első válaszra érkezett, vagyis olvasóink több mint háromnegyede mindig visszaváltja az üres üvegeket. Jóval kevesebben, a szavazók 12%-a válaszolt úgy, hogy csak néha viszik vissza, időnként úgy döntenek, hogy mégsem foglalkoznak ezzel a dologgal.
A fentieknek megfelelően tehát csak egy (szinte törpe) kisebbség gondolkodik úgy, hogy nincs kedve ezzel az egésszel foglalkozni – ők azok, akik bevallásuk szerint sosem viszik vissza az üres üvegeket, palackokat (10%).
Annyira nem is meglepő
Idén tavasszal a Pénzcentrum a Debreceni Egyetemmel karöltve a DRS-rendszer magyarországi társadalmi megítéléséről készített tanulmánya is azt mutatta, hogy a magyarok közel fele pozitívan tekint az új üvegvisszaváltó rendszerre. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy
A megkérdezetteknek mintegy fele (49,4%) jó ötletnek tartja az új szabályok bevezetését, ugyanakkor az új rendszer kapcsán saját maga számára kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséggel a megkérdezetteknek 66,8%-a számol.
Ugyanakkor az arra vonatkozó kérdésre, hogy általánosságban hogyan tekintenek az új visszaváltási rendszerre, az embereknek már csak a 40%-a válaszolta azt, hogy „kirázza tőle a hideg”, amit a rendszer nehézségei okoznak – a palackokat sértetlenül kell visszavinni, sorban kell állni és eleve az egész egy kényelmetlenség. Ezzel szemben 49,9% volt azok aránya, akik szerint a rendszer jó ötlet, ugyanis csökkenteni kell az eldobott hulladék mennyiségét és törekedni kell a fenntarthatóságra. A magukat megadók aránya 10,6% volt – ők azok, akik semlegesen nézik a változást, „ez a törvény, ezt kell elfogadni” alapon.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egyéb meglátások
A kutatás egyik érdekes alfejezete volt, ahol a válaszadók saját szöveges véleményt fogalmazhattak meg a DRS-rendszerrel kapcsolatban. Ezek közül kiemelünk most néhányat:
- "Jobb lett volna a kupakon jelölést elhelyezni, pl. QR kódot. Akkor összegyűrhetőek lettek volna a flakonok, és nem zsákokkal kéne szórakozni. A kupak mindig ép marad. Próbálja meg valaki összeroppanás nélkül gyűjteni a sörösdobozokat vagy a leheletvékony ásványvizes flakonokat. Nem fog menni."
- "A legnagyobb gond szerintem az, hogy csak sértetlenül lehet visszavinni az palackokat/dobozokat. Rengeteg helyet foglal így. Sokszor kell kis mennyiséget visszaváltani. A tárolás egy lakásban nehezen megoldható."
- "+50 forint kiadásunk lesz palackonként, ezután is a szelektívbe fogjuk dobni. Nincs kapacitásunk az új rendszerrel bohóckodni."
- "Az ötlet jó, a megvalósítás viszont rengeteg buktatót rejt."
- "A községekben nem lesz automata visszaváltó. Marad minden ahogy volt."
- "Legalább 100 Ft-ban kellett volna meghatározni a betétdíjat. Vissza kell térni a többször használható palackokra. Sokkal több visszaváltási pont kell. Még Németországban is állandó sorban állás van."
- "Megjelennek a 3,1 literes palackok, oszt jónapot!"
- "Nem bírná a nyomdafesték a véleményem."
- "Már ideje volt bevezetni itthon is, mert csak ezzel az intézkedéssel lehet csökkenteni a környezetbe kikerülő hulladék mennyiségét."
Konklúzió
A mostani szavazás válaszait a tavaszi kutatás eredményeivel kiegészítve azt mondhatjuk, hogy az emberek a jól felfogott anyagi érdekük, valamint a környezettudatosság melletti elkötelezettségük miatt is pozitívan viszonyulnak a DRS-rendszerhez, és hajlandók a vele járó nehézségek vállalására annak érdekében, hogy visszakapják a pénzüket és egyúttal csökkentség az eldobált hulladékok mennyiségét is.
Sőt, a fentiek alapján nem tűnik a földtől elrugaszkodottnak az a következtetés sem, hogy a rendszer fejlődésével, jobb kiforrottságával párhuzamosan még nőni is fog azok aránya, akik rendszeresen visszaváltják majd a palackokat. Úgy tűnik, hogy a rendszert zsigerből elutasító kollégánk pedig leginkább egy dinoszaurusz, akiknek a sorsát pedig jól ismerjük.