Biró Attila • 2024. szeptember 11. 13:02
"A nemzetközi példákhoz hasonlóan, itthon is látható, hogy egy ilyen léptékű rendszerben, amely a teljes lakosságot és az üzleti szereplőket is kiszolgálja, természetes, hogy a bevezetés egy tanulási folyamat minden szereplő számára" - mondta el a Pénzcentrum kérdése a MOHU. A teljesen új visszaváltási rendszerért felelős hulladékgazdálkodót a rendszert érő leggyakoribb kritikákról kérdeztük. A válaszokból kiderült többek között, hogy a MOHU-nak célja, hogy hogy minden, ezer főnél népesebb településen működjön RePont, de elmondátk azt is, hogy az indulás óta már megduplázták a logisztikai kapacitásaikat.
Továbbra sem lehet azt mondani, hogy az újonnan bevezetett visszaváltási rendszer a legzökkenőmentesebben működne Magyarországon. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint például az új visszaváltási rendszerrel a három fő probléma az informatikai rendszerek nem megfelelő működése; a logisztikai fennakadások kezelése, fuvarszervezési hiányosságok, felhalmozódó hulladék; illetve a hiányos eszközellátás, automata szervízelési gondok. Ezzel szemben a MOHU vezetője korábban arról beszélt, hogy "a fennakadások 90 százalékában kiderült, hogy normális üzemeltetéssel, ürítéssel, ajtóbezárással elkerülhető lett volna a probléma".
Az OKSZ főtitkára a felmerülő problémákkal kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az alapvető gond az lehet, hogy ezeket a kockázatokat az előkészítés során nem megfelelően mérhették fel, így az éles indulás után nem voltak tartalék terve, intézkedési csomagok. A visszaváltási volumen felfutásával párhuzamosan, egyre gyakrabban jelentkező problémák elhárítására a hulladékkezelésért felelős szervezet nem volt felkészülve”.
Mit mond a MOHU?
A kiskereskedők kifaggatása után megkerestük magát a MOHU-t is, olyan mindennapi problémákkal, amikkel a lakosság találkozik, akkor amikor visszaviszi a visszaváltható dobozokat, üvegeket. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, mi a MOHU véleménye a falvakban sokszor nehézkes visszaváltásokról, de szóba kerültek a frekventált nyaralóhelyeken tapasztalt torlódások, ahogy a gépek sokszor macerás, sokak által lassúnak titulált használata.
Pénzcentrum: Mi a véleménye a MOHU-nak a kisebb falvakban való visszaváltási nehézségekről: sokan úgy vélik, eleve hátrányból indulnak az itteni lakosok, sokaknak nagy távot kell elmenni a boltig, ahol visszaváltó automata van, és arról is írnak, hogy hiába kellene minden egyes boltnak, ahol nincs automata is visszavenni a flakonokat, ez nem minden esetben történik meg. Milyen választ tud adni a Mohu az ezeken a helyeken élők számára, van-e valamilyen terv, például akár olyan járatok indítása, mint a klasszikus kukás autó, ami összeszedi a házaktól a visszaváltható palackokat? Ezt azért is kérdezem, mert egyes helyeken emberek már abból szereznek pénzt, hogy mivel sokat utaznak a városba, mások palackjait váltják vissza, nyilván leszedve az összegből a magukét.
MOHU: A nemzetközi példákhoz hasonlóan, itthon is látható, hogy egy ilyen léptékű rendszerben, amely a teljes lakosságot és az üzleti szereplőket is kiszolgálja, természetes, hogy a bevezetés egy tanulási folyamat minden szereplő számára. Jelenleg már átlagosan napi 7 millió palackot, üveget és italos dobozt váltanak vissza a fogyasztók, ez a visszaváltási szám néhány hét alatt emelkedett erre a szintre.
A rendszer napról napra bővül, a MOHU RePont térképe pedig folyamatosan frissül az elérhető visszaváltási pontokkal, a fogyasztók itt tudják kiválasztani a lakóhelyükhöz legközelebbi helyszínt. A kisebb boltok REpont-csatlakozása önkéntes, ezt pedig elsősorban a fogyasztóktól érkező, a visszaváltási szolgáltatás iránti igénye ösztönözheti a leginkább. A visszaváltás továbbá az üzletek forgalmára is jótékony hatással lehet, hiszen a vásárlók jellemzően a helyszínen vásárolják le a visszakapott 50 forint értékű vócsert, valamint a MOHU visszaváltott palackonként kezelési költséggel is ösztönzi a csatlakozást.
Pénzcentrum: Mi a véleménye a MOHU-nak a frekventált nyaralóhelyeken kialakult óriási zsákos visszaváltásokról: például táborok, kempingek, stb. okán? Egy átlagos visszaváltó itt beszorulhat olyan visszaváltok mögé, akik több száz, akár ezer palackkal is érkeznek - mi lehetne erre a megoldás? A vállalkozásoknak, például éttermeknek, kifőzdéknek hogy/hová kell jelenleg visszavinni az üvegeket? Ugyanúgy a kiskereskedőkhöz?
MOHU: Számos országban (pl. Romániában) kötelező volt a csatlakozás a forgalmazó kiskereskedelmi egységek számára, a hazai szabályozás ennél megengedőbb. Magyarországon csak a 400 négyzetméternél nagyobb boltoknak kötelező a REpont-rendszerhez csatlakozás.
A MOHU egyik célkitűzése, hogy minden, ezer főnél népesebb településen működjön RePont.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A gyorsan növekvő hazai visszaváltási számok egyértelműen azt mutatják, hogy a vásárlók kiemelkedő ütemben kezdték használni az új rendszert, így a jövőben várható, hogy még több bolt csatlakozik majd egyre szélesebb körben lefedve a lakossági igényeket. A MOHU továbbra is várja további szolgáltatók jelentkezését, beleértve nem csak a boltokat, hanem más üzleti egységeket, vendéglátóhelyeket is. Például már van olyan REpont-partner, amely alapvetően autómosóként működik, de egy kis büfével is rendelkezik. A jelenlegi rendszerek finomhangolása és megszilárdítása mellett – bár ez nem szerepel a MOHU jogszabályi kötelezettségei között – a HORECA szektorban a „pult mögött” maradó palackok házhoz menő begyűjtését és betétdíjuk megtérítését is bevezette a vállalat, ezzel is segítve, hogy minden italcsomagolás a megfelelő helyre kerüljön.
Pénzcentrum: Sokan nehezményezik, hogy lassú a visszaváltási procedúra, lassan veszik be a gépek az üvegeket, palackokat, sokat indokalatlanul dobnak vissza, stb. – elképzelhető, hogy a jövőben lesznek változások a gépek/a gépek minősége kapcsán?
MOHU: Ez hazánk legnagyobb szemléletváltási programja, ahol a célkitűzés az italcsomagolások 90 százalékának a visszaváltása – ez a gyakorlatban napi 8 millió palack visszaváltását feltételezi, melyet egyes napokon már el is ért a rendszer. Ehhez a DRS-rendszer a leghatékonyabb megoldás, ami több európai országban sikeresen működik. Automatizált rendszerről van szó, ezért az automatának fel kell ismernie a bedobott palackot, dobozt, üveget annak súlya, formája és vonalkódja alapján, ezért azt ép állapotban, egyesével kell bedobni - ez minden országban így működik. Az automata a palackokat, üvegeket és dobozokat azonnal roncsolja helytakarékosság és a többszöri visszaváltás elkerülése miatt.
Pénzcentrum: A kiskereskedők részéről visszajelzés, hogy lassú a szemét elszállítása tőlük, ezért torlódik, nehéz/nem tudják kezelni. Ezzel kapcsolatban milyen előrelépésre számíthatnak a vállalatok? Úgy tudom, jelenleg azok jártak jól, akik saját körben meg tudták oldani az elszállítás logisztikáját, de mi történik azokkal, akikét a MOHU intézi, mikorra várható, hogy rendbe áll a rendszer – mik okozzák a jelenlegi gondokat?
MOHU: A MOHU a rendszer indulása óta folyamatosan monitorozza az egyes szereplők visszajelzéseit, amelyek alapján már megduplázta a logisztikai kapacitást, vagyis növelte a szállítások gyakoriságát, hogy a visszagyűjtött italcsomagolások mielőbb elszállításra kerüljenek. A kiskereskedelmi egységekkel való folyamatos egyeztetések és együttműködés elősegíti, hogy a hulladékgyűjtés folyamatos és megbízható legyen.
(Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert)