Biró Attila • 2024. szeptember 11. 13:02
"A nemzetközi példákhoz hasonlóan, itthon is látható, hogy egy ilyen léptékű rendszerben, amely a teljes lakosságot és az üzleti szereplőket is kiszolgálja, természetes, hogy a bevezetés egy tanulási folyamat minden szereplő számára" - mondta el a Pénzcentrum kérdése a MOHU. A teljesen új visszaváltási rendszerért felelős hulladékgazdálkodót a rendszert érő leggyakoribb kritikákról kérdeztük. A válaszokból kiderült többek között, hogy a MOHU-nak célja, hogy hogy minden, ezer főnél népesebb településen működjön RePont, de elmondátk azt is, hogy az indulás óta már megduplázták a logisztikai kapacitásaikat.
Továbbra sem lehet azt mondani, hogy az újonnan bevezetett visszaváltási rendszer a legzökkenőmentesebben működne Magyarországon. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint például az új visszaváltási rendszerrel a három fő probléma az informatikai rendszerek nem megfelelő működése; a logisztikai fennakadások kezelése, fuvarszervezési hiányosságok, felhalmozódó hulladék; illetve a hiányos eszközellátás, automata szervízelési gondok. Ezzel szemben a MOHU vezetője korábban arról beszélt, hogy "a fennakadások 90 százalékában kiderült, hogy normális üzemeltetéssel, ürítéssel, ajtóbezárással elkerülhető lett volna a probléma".
Az OKSZ főtitkára a felmerülő problémákkal kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az alapvető gond az lehet, hogy ezeket a kockázatokat az előkészítés során nem megfelelően mérhették fel, így az éles indulás után nem voltak tartalék terve, intézkedési csomagok. A visszaváltási volumen felfutásával párhuzamosan, egyre gyakrabban jelentkező problémák elhárítására a hulladékkezelésért felelős szervezet nem volt felkészülve”.
Mit mond a MOHU?
A kiskereskedők kifaggatása után megkerestük magát a MOHU-t is, olyan mindennapi problémákkal, amikkel a lakosság találkozik, akkor amikor visszaviszi a visszaváltható dobozokat, üvegeket. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, mi a MOHU véleménye a falvakban sokszor nehézkes visszaváltásokról, de szóba kerültek a frekventált nyaralóhelyeken tapasztalt torlódások, ahogy a gépek sokszor macerás, sokak által lassúnak titulált használata.
Pénzcentrum: Mi a véleménye a MOHU-nak a kisebb falvakban való visszaváltási nehézségekről: sokan úgy vélik, eleve hátrányból indulnak az itteni lakosok, sokaknak nagy távot kell elmenni a boltig, ahol visszaváltó automata van, és arról is írnak, hogy hiába kellene minden egyes boltnak, ahol nincs automata is visszavenni a flakonokat, ez nem minden esetben történik meg. Milyen választ tud adni a Mohu az ezeken a helyeken élők számára, van-e valamilyen terv, például akár olyan járatok indítása, mint a klasszikus kukás autó, ami összeszedi a házaktól a visszaváltható palackokat? Ezt azért is kérdezem, mert egyes helyeken emberek már abból szereznek pénzt, hogy mivel sokat utaznak a városba, mások palackjait váltják vissza, nyilván leszedve az összegből a magukét.
MOHU: A nemzetközi példákhoz hasonlóan, itthon is látható, hogy egy ilyen léptékű rendszerben, amely a teljes lakosságot és az üzleti szereplőket is kiszolgálja, természetes, hogy a bevezetés egy tanulási folyamat minden szereplő számára. Jelenleg már átlagosan napi 7 millió palackot, üveget és italos dobozt váltanak vissza a fogyasztók, ez a visszaváltási szám néhány hét alatt emelkedett erre a szintre.
A rendszer napról napra bővül, a MOHU RePont térképe pedig folyamatosan frissül az elérhető visszaváltási pontokkal, a fogyasztók itt tudják kiválasztani a lakóhelyükhöz legközelebbi helyszínt. A kisebb boltok REpont-csatlakozása önkéntes, ezt pedig elsősorban a fogyasztóktól érkező, a visszaváltási szolgáltatás iránti igénye ösztönözheti a leginkább. A visszaváltás továbbá az üzletek forgalmára is jótékony hatással lehet, hiszen a vásárlók jellemzően a helyszínen vásárolják le a visszakapott 50 forint értékű vócsert, valamint a MOHU visszaváltott palackonként kezelési költséggel is ösztönzi a csatlakozást.
Pénzcentrum: Mi a véleménye a MOHU-nak a frekventált nyaralóhelyeken kialakult óriási zsákos visszaváltásokról: például táborok, kempingek, stb. okán? Egy átlagos visszaváltó itt beszorulhat olyan visszaváltok mögé, akik több száz, akár ezer palackkal is érkeznek - mi lehetne erre a megoldás? A vállalkozásoknak, például éttermeknek, kifőzdéknek hogy/hová kell jelenleg visszavinni az üvegeket? Ugyanúgy a kiskereskedőkhöz?
MOHU: Számos országban (pl. Romániában) kötelező volt a csatlakozás a forgalmazó kiskereskedelmi egységek számára, a hazai szabályozás ennél megengedőbb. Magyarországon csak a 400 négyzetméternél nagyobb boltoknak kötelező a REpont-rendszerhez csatlakozás.
A MOHU egyik célkitűzése, hogy minden, ezer főnél népesebb településen működjön RePont.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A gyorsan növekvő hazai visszaváltási számok egyértelműen azt mutatják, hogy a vásárlók kiemelkedő ütemben kezdték használni az új rendszert, így a jövőben várható, hogy még több bolt csatlakozik majd egyre szélesebb körben lefedve a lakossági igényeket. A MOHU továbbra is várja további szolgáltatók jelentkezését, beleértve nem csak a boltokat, hanem más üzleti egységeket, vendéglátóhelyeket is. Például már van olyan REpont-partner, amely alapvetően autómosóként működik, de egy kis büfével is rendelkezik. A jelenlegi rendszerek finomhangolása és megszilárdítása mellett – bár ez nem szerepel a MOHU jogszabályi kötelezettségei között – a HORECA szektorban a „pult mögött” maradó palackok házhoz menő begyűjtését és betétdíjuk megtérítését is bevezette a vállalat, ezzel is segítve, hogy minden italcsomagolás a megfelelő helyre kerüljön.
Pénzcentrum: Sokan nehezményezik, hogy lassú a visszaváltási procedúra, lassan veszik be a gépek az üvegeket, palackokat, sokat indokalatlanul dobnak vissza, stb. – elképzelhető, hogy a jövőben lesznek változások a gépek/a gépek minősége kapcsán?
MOHU: Ez hazánk legnagyobb szemléletváltási programja, ahol a célkitűzés az italcsomagolások 90 százalékának a visszaváltása – ez a gyakorlatban napi 8 millió palack visszaváltását feltételezi, melyet egyes napokon már el is ért a rendszer. Ehhez a DRS-rendszer a leghatékonyabb megoldás, ami több európai országban sikeresen működik. Automatizált rendszerről van szó, ezért az automatának fel kell ismernie a bedobott palackot, dobozt, üveget annak súlya, formája és vonalkódja alapján, ezért azt ép állapotban, egyesével kell bedobni - ez minden országban így működik. Az automata a palackokat, üvegeket és dobozokat azonnal roncsolja helytakarékosság és a többszöri visszaváltás elkerülése miatt.
Pénzcentrum: A kiskereskedők részéről visszajelzés, hogy lassú a szemét elszállítása tőlük, ezért torlódik, nehéz/nem tudják kezelni. Ezzel kapcsolatban milyen előrelépésre számíthatnak a vállalatok? Úgy tudom, jelenleg azok jártak jól, akik saját körben meg tudták oldani az elszállítás logisztikáját, de mi történik azokkal, akikét a MOHU intézi, mikorra várható, hogy rendbe áll a rendszer – mik okozzák a jelenlegi gondokat?
MOHU: A MOHU a rendszer indulása óta folyamatosan monitorozza az egyes szereplők visszajelzéseit, amelyek alapján már megduplázta a logisztikai kapacitást, vagyis növelte a szállítások gyakoriságát, hogy a visszagyűjtött italcsomagolások mielőbb elszállításra kerüljenek. A kiskereskedelmi egységekkel való folyamatos egyeztetések és együttműködés elősegíti, hogy a hulladékgyűjtés folyamatos és megbízható legyen.
(Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert)