Meszlényi Tamás • 2024. augusztus 20. 06:44
A Pénzcentrum által havi rendszerességgel megírt úgynevezett zsemleindex ehavi ’kiadásának’ egyik nagy meglepetése volt, hogy hosszú stagnálást követően hirtelen igen jelentősen, közel 50 százalékkal ugrott meg a lisztnek az ára. Ezzel szemben a sütőipari termékek árai, mint például a fehér és barna kenyér, zsemle vagy éppen a kakaós csiga egyelőre nem változtak. De mi várható a későbbiekben? Okozhat-e jelentős kenyérdrágulást a liszt árának ilyen gyors és nagyarányú megemelkedése? Nos, 50 százalékos áremelkedésre semmiképp sem kell számítani, ám egy ilyen fontos alapanyag ilyen mértékű drágulása már igen valószínű, hogy előbb-utóbb megjelenik a végtermékek áraiban is.
A Pénzcentrum által havonta elkészített úgynevezett zsemleindexszel azt vizsgáljuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint egy-egy termékből mekkora mennyiséget lehetne megvásárolni a mindenkori átlagos öregségi nyugdíj összegéből. Az említett index egyik legérdekesebb terméke eddig kétségtelenül a liszt volt, ugyanis míg ebből a fontos alapanyagból 2022-ben havonta átlagosan még csak 787, addig tavaly már 1 097, az idei év eddig eltelt részében pedig 1 429 kilót tudott volna egy átlagos nyugdíjas megvásárolni.
A fenti számok azonban elfedik azt a folyamatot, ami az utóbbi időszakban végbement, nevezetesen, hogy a liszt ára a júniusi 178 forint/kilóról júliusban hirtelen egészen 261 forint/kilóra emelkedett,
ami 46,6 százalékos drágulást jelent.
Ehhez még az is hozzátartozik, hogy bár a 2020 óta eltelt időszakban a liszt kilónkénti átlagára többször is járt 200 forint felett, ilyen magasságokat sosem ért el – a második legmagasabb átlagárral egyébként 2022 januárjában találkozhattunk, akkor 242 forintot kértek el egy kilóért. Mindez a drágulás egyébként a nyugdíjak vásárlóerején is alaposan meglátszódott – az átlagos öregségi nyugdíjból júniusban még 1 305, júliusban viszont már csak 891 kilót lehetett volna megvásárolni.
A drágulási folyamatnak ráadásul nincs vége – korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint szeptemberben további áremelkedés várható. A szakember a jó minőségű gabonatermés alacsony mennyiségét és a magas keresletet nevezte meg a drágulás fő okaiként. Mindez természetesen azért lehet aggasztó, mert a magasabb lisztárakat látva jogosan gondolhatunk arra, hogy hamarosan a kenyér is sokkal drágább lesz. Vagy mégsem?
A liszt drágult, a kenyér nem
A liszt az egyik legfontosabb alapanyaga a kenyérnek és más sütőipari termékeknek is, így teljesen logikusan várnánk, hogy a liszt árának meredek emelkedése a kenyérfélék drágulását vonja maga után. Ennek ellenére egyelőre nem ezt látjuk – a KSH által közölt adatok szerint a legtöbb sütőipari terméknek lényegében stagnált az ára június-júliusban:
- a fehér kenyér kilójának átlagára 879 forintról 877-re,
- a barna kenyér kilójáé 731-ről 730-ra,
- a kakaós csiga darabjáé 250-ről 247-re csökkent,
- míg a zsemle darabára változatlanul 66 forint maradt.
Mindez elsőre meglepő lehet, ám valójában szinte mindig is így volt – ha megnézzük, hogy korábban hogyan alakultak ezeknek a termékeknek az árai, akkor láthatjuk, hogy a liszt ára jellemzően nem mozgott együtt a pékáruk áraival.
Ugyanakkor a fentihez nagyon hasonló ábrát kapunk, amennyiben az energiaárak utóbbi években végbement alakulását vizsgáljuk meg.
S valóban, ha megnézzük, hogy az egyes pékáruk árai hogyan korrelálnak a liszt árával, akkor csupán közepes erősségű korrelációs értéket láthatunk, ellenben az energiaárakkal – elsősorban a villanyárakkal - kifejezetten erős ez a fajta kapcsolat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 990 380 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 139 249 forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál szintén 6,54% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál 6,89%, az OTP Banknál pedig 7,84%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mindez tökéletes összhangban van azzal, amit korábban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor.hu főszerkesztője nyilatkozott a Pénzcentrumnak:
Bár a búza jelenti a legtöbb pékáru alapvető alapanyagát, a termény ára a különféle kenyerek, zsemlék árában mindössze 15-20 százalékot tesz ki, a komplexebb, minőségi pékáru esetében ennél is kisebb ez az arány. Éppen ezért a gabonapiacon tapasztalható változások, 5-10 százalékos elmozdulások a pékáru árában csak minimális, vagy semmilyen árváltozást nem jelentenek. A búza, illetve a liszt áránál lényegesen többet számít a sütőipari termékek fogyasztói árában az energia, a szállítás és a munkabér költsége. Az energia ára a 2022-es csúcsok óta érezhetően csökkent a vállalkozások számára, a szállítás költsége és a bérigény ugyanakkor jelentősen nőtt a magas inflációval párhuzamosan. Ha adott esetben a gabona vagy az energia ára csökken is, a sütőipar akkor sem tudja ezt az előnyt továbbadni, mivel az ágazat régóta komoly strukturális problémákkal kénytelen szembenézni. A munkaerőhiány, az egyre nagyobb bérkövetelések, az elmaradt fejlesztések miatt a sütőipar nincs abban a helyzetben, hogy érdemi árcsökkenést hajtson végre.
Csakhogy a mostani drágulás mértéke lényegesen meghaladja az említett 5-10 százalékos szintet, így bár a fentiek magyarázzák a sütőipari termékek árai és a lisztár közötti gyenge korrelációs kapcsolatot, arra nem ad magyarázatot, hogy a mostani, közel 50 százalékos lisztáremelkedés ellenére hogyan lehetséges, hogy a pékáruk árai júliusban még csökkentek is. Nos, erre alighanem az a magyarázat, hogy a gabona- és a lisztárak változásai csak késleltetve fejtik ki hatásaikat a pékáruk áraira, hiszen az iparág egyelőre még a korábban megvásárolt, olcsóbb liszttel dolgozik.
Ha nőhetnek az árak, mennyivel?
Hosszabb távon tehát egy ekkora lisztáremelkedés már a sütőipari termékek, tehát a kenyér, zsemle stb. áraiban is megmutatkozhat majd. Ha a szakértő által elmondottakból indulunk ki, tehát abból, hogy a búzafélék ára a kenyerek, zsemlék árában mindössze 15-20 százalékot tesz ki, akkor a legfrissebb, júliusi árak alapján azt mondhatjuk, hogy
- egy kiló fehér kenyér átlagára 62-82 forintot,
- egy kiló félbarnáé 51-68 forintot,
- egy darab zsemléé 5-6 forintot,
- egy darab kakaós csigáé pedig 18-23 forintot emelkedhet.
Mindez azt jelentené, hogy
- egy kiló fehér kenyér átlagára 939 - 959 forint,
- egy kiló félbarnáé 781 – 798 forint,
- egy darab zsemléé 71 – 72 forint,
- egy darab kakaós csigáé pedig 265 – 270 forint lenne, amennyiben az egyéb alapanyag- és az energiaárak nem változnának számottevő mértékben.
Iskolakezdés 2024 felmérés
A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.