Pénzcentrum • 2024. augusztus 14. 20:33
A húsfogyasztás mintegy 2 millió éve az emberiség élvezetes és tápláló étkezési célját szolgálja, azonban a modern társadalmunkban mind mellette, mind ellene számos érv szól. Az erről szóló vitákban ugyan nem célunk állást foglalni, infografikánkon viszont annak utána járunk, hogy mennyi húst fogyasztunk világszerte, illetve, hogy hogyan változott időben és mi befolyásolja a húsfogyasztásunkat. Terítékre kerül az is, hogy milyen húst eszünk szívesen. Az adatok alapján Magyarországon 2021-ben átlagosan 82 kilogramm húst ettünk fejenként, mellyel a világon legtöbb húst fogyasztó nemzetek felső negyedében foglaltunk helyet. A legtöbb húst Hong Kongban, az USA-ban és Mongóliában eszik, míg a legkevesebbet Nigériában, Indiában és Madagaszkáron. Mindennek megismerése azért is fontos, mivel környezetvédelmi-szabályozói látókörbe kerül egyre inkább a mezőgazdaság is, elsőkörben a tehenészetek. Ennek oka, hogy a húsipar jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, a világ növekvő húsigénye így hatással van a globális felmelegedésre. Dánia például 2030-tól kezdődően 100 eurós adót vet ki tehenenként a gazdákra- írja az Oeconomus elemzésében.
Egy svéd kutatócsoport eredményei szerint a húsfogyasztás az evolúciónk motorja volt: a magasabb minőségű, húsból (is) álló étrend elterjedésének következtében a nők egyre korábban tudták elválasztani maguktól gyermekeiket, így még több utódnak adtak életet. Továbbá a húsnak az étrendbe való felvétele az agytérfogat növekedéséhez is vezetett. A húsfogyasztásnak mintegy 2 millió éves hagyománya van.
2021-ben 82 kg húst fogyasztott egy magyar átlagosan. Húsfogyasztás tekintetében világszinten ezzel az első negyedben, vagyis a legtöbb húst fogyasztó nemzetek között álltunk. 1987-1989-ben tetőzött hazánkban a húsfogyasztás közel (120 kg/fő/év), majd kilengések mellett, de csökkent az évek során (2021: 82 kg/fő).
A világ népessége gyors növekedésen ment keresztül, különösen a 20. század második felében, mely kihatott a húsfogyasztásra is. Globálisan az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás az évek során növekedett. Az egy főre jutó húsfogyasztásban bekövetkezett változások jelentősen eltérnek az egyes országok között, ami gyakran a gazdasági átmenetet is tükrözi.
Például az olyan országokban, mint Kína, az 1960-as évek eleje óta jelentősen nőtt az egy főre jutó húsfogyasztás, de ide sorolható Brazília is. Ugyanakkor például India ezzel ellentétes forgatókönyvet mutat, mivel ott a laktovegetáriánus táplálkozást preferálják, aminek következtében az egy főre jutó húsfogyasztás alacsony és viszonylag változatlan maradt ugyanebben az időszakban. A húsfogyasztás általában a magas jövedelmű országokban a legmagasabb (Ausztrália, európai és észak-amerikai régiók), és a gazdasági felzárkózással párhuzamosan az egy főre jutó húsfogyasztás is emelkedik.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
GDP és húsfogyasztás
Az egyik legjelentősebb meghatározója annak, hogy az emberek mennyi húst esznek az, hogy mekkora a jövedelmük. Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg/fő) és az egy főre jutó átlagos GDP (dollárban) között erős pozitív kapcsolatot láthatunk: minél gazdagabb egy ország, annál több húst eszik ott az átlagember. Továbbá adott országon belül a GDP/fő emelkedésével a húsfogyasztás is átlagosan nagyobb lesz egy főre vetítve.
Világviszonylatban a sertéshús az egy főre jutó átlagosan legtöbbet fogyasztott húsáru. Az átlagember fogyasztásában a sertéshúst követi a baromfihús, a marha-/bivalyhús, valamint a birka- és kecskehús, míg az egyéb húsfajták az összfogyasztás kisebb hányadát teszik ki. A fogyasztási tendenciák világszerte jelentősen eltérnek. Kínában az egy főre jutó húsfogyasztás mintegy kétharmadát a sertéshús teszi ki. Argentínában a marhahús dominál, amely a fogyasztás több mint felét teszi ki. Az új-zélandiak a globális átlaghoz képest sokkal jobban kedvelik a birka- és kecskehúst. Magyarországon a sertéshús dominál, az egy főre jutó húsfogyasztásunk közel 60%-át teszi ki. Ezt követi 30%-kal a baromfihús, és viszonylag kevés halat és marhahúst fogyasztunk. Régiós országoknál hasonló rangsorral és nagyságrenddel találkozhatunk a különféle húsok esetében.