Nem csitul a Fanta-háború: végre kiderült, miért van a miénkben kevesebb narancslé

Nagyon úgy tűnik, hogy nem várható változás abban, hogy a Magyarországon kapható Fanta narancsízű üdítőiben egyszerűen kevesebb a narancslé, mint a más országokban kapható üdítőkben. Bő két héttel ezelőtt egy olvasói jelzés kapcsán írtunk arról, hogy az Olaszországban kapható Fantában jóval magasabb a gyümölcstartalom, mint a hazai boltokban kaphatóakban - ezt a gyártó Coca-Cola a Pénzcentrum kérdésére nem is tagadta.

Cikkünk kapcsán azonban olyan botrány robbant ki, amelyre aligha számítottunk: több politikus is megszólalt az ügyben, közülük az építési és közlekedési miniszter, Lázár János kimondottan éles hangú írásban kelt ki a multicégek és a hazai kereskedők ellen is, még egy törvénymódosítást is kilátásba helyezve. A válasz sem késett, az Országos Kereskedelmi Szövetség egy viszontválaszban kérte ki magának, hogy belekeverjék a kereskedőket az ügybe.

A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag most annak járt utána, pontosan mi az oka annak, hogy a magyarok kevesebb narancslevet kapnak a Fantában, mint a más országokban élő fogyasztók. Természetesen kollégánk kóstolással össze is hasonlította az olasz és a magyar Fantát: az eredmény az alábbi videóban tekinthető meg.

Régiónként eltérő az ellátási lánc

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta a Cashtagnek: népszerű, de téves elképzelés, hogy a jól ismert élelmiszeripari termékek mindenhol, a világ minden pontján ugyanolyanok.

Szeretjük azt hinni, hogy a világ végletekig globális, és mindenhol ugyanazt isszuk, mindenhol ugyanazt esszük, ezek a dobozos vagy gyorséttermi termékek mindig ugyanazok, de azért ez nem így van

- világított rá az Agrárszektor főszerkesztője. Elmondta azt is: a multicégek természetesen saját költségeiket igyekeznek csökkenteni azzal, hogy az adott ország ellátási területét a lehető legkisebbre szabják.

Óriási régiók vannak a világban, és azokban a régiókban vannak kisebb területek, ahonnan az ellátási láncokat megszervezik ezek a nagy gyártók. Nyilván megpróbálnak helyben alapanyagokat beszerezni, ez alatt azt értem, hogy egy országon belül, vagy egy szomszédos országból, még a nagyon nagy multicégek is igyekeznek néhány száz, esetleg ezer kilométeres körzetből beszerezni alapanyagokat, hogy ezzel egyrészt csökkentsék a költségeiket, másrészt meg azért, hogy folyamatosan kapcsolatot tudjanak tartani egy olyan beszállítóval, aki mindig kész szállítani

- tette még hozzá.

De miért van a mi Fantánkban kevesebb narancslé?

Mint cikkünkben is írtuk, még Európán belül is jelentős különbségek vannak aközött, hogy milyen gyümölcstartalommal kerülnek polcra a szóban forgó üdítőitalok. Vannak olyan, még nyugat-európai országok is, ahol a magyarországinál is kevesebb a narancslé mennyisége az üdítőben.

• Olaszországban – ahol a narancs megterem – jellemzően magas gyümölcslé-tartalommal állítják elő a Fantát (12%, de van 20%-os, szicíliai vérnarancslevet tartalmazó változat is)
• Görögországban 20%,
• Franciaországban 12%,
• Portugáliában 8%,
• Spanyolországban 6%,
• Magyarországon 5 % (ahogy a lengyeleknél és svédeknél is),
• Angliában 3,7%,
• Németországban és Ausztriában 3%-os gyümölcslé- tartalommal kerül forgalomba az üdítőital.

Braunmüller Lajos szerint természetesen nem véletlen, hogy bizonyos országokban jóval magasabb a narancslé aránya az üdítőkben: a kulcsszó itt az, hogy hol mennyi narancs van, amit Magyarországon nem termesztenek.

Olaszországban nagyon nagy mennyiségben termelik a narancsot. Ezeket mi, amikor turistaként járunk ott, látjuk, hogy ott van a kis házak kertjében, az étteremnek a teraszán. Nem szabad elfelejteni, hogy a narancs hatalmas területen termelt ipari növény is ilyen értelemben. Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban óriási területeken termesztik kifejezetten narancssűrítménynek és narancslének azért, hogy az élelmiszeripar ezt feldolgozza később. Millió termékbe beleteszik, és nagyon olcsón, nagyon nagy tömegben lehet elérni. Egyébként ez is egy jelentős különbség, hogy ez Magyarországon nyilván nincsen, meg egyébként ide lehet hozni ezt a sűrítményt, de az már egy másik költségtényező. Egy adott határon belül természetesen nagyon hasonlónak kell lenniük a termékeknek, tehát a recepteket azért próbálják, amennyire lehet, egységesen tartani ezek a nagy gyártók, de az észszerűség keretein belül

- mondta az Agrárszektor főszerkesztője.

Megtévesztő gyakorlat?

Korábbi cikkünkben természetesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) is megkérdeztük arról, hogy mennyire szabályos kevesebb narancslével árulni itthon az üdítőt. A hivatal válaszában leszögezte: nem lehet eladni itthon úgy egy terméket, hogy azt mondjuk róla, hogy megegyezik a más országban árult ugyanolyan termékkel.

2) Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá, c) az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas

- írta válaszában a NÉBIH. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a cikkünkben a Coca-Cola sem tagadta, hogy más a Fanta gyümölcstartalma, mint máshol, és erre még a honlapjukon is figyelmeztetnek.