Borbándi Dániel • 2024. július 20. 16:00
Sokan bizonytalanok azzal kapcsolatban, mennyit illik, vagy egyáltalán szükséges-e borravalót adni. Valójában az, hogy mikor és mennyit adunk, számos tényezőtől függhet, beleértve a konkrét szituációt, a szolgáltatás jellegét vagy helyszínét. Egy azonban biztos: a növekvő inflációs szorításban egyre több szolgáltatás esetében ez egyfajta elvárásként jelentkezik, sokszor még szervizdíj felszámolása mellett is, de pont ugyanezen okból a fogyasztók is egyre nehezebb helyzetben vannak, ha meg akarnak felelni ennek az elvárásnak. A Pénzcentrum legutóbbi szavazása azt vizsgálta, olvasóink támogatják-e a borravaló gyakorlatát, és ha igen, milyen formában teszik azt.
A borravaló kérdése mindig aktuális volt Magyarországon, hiszen a szokásokat nagyban befolyásolhatja az aktuális életszínvonal, az intézményi struktúra vagy épp az ehhez köthető adózási rendszer. Legrissebb Kossuth-rádiós interjújában Orbán Viktor ez utóbbihoz kapcsolódóan jelentett be változásokat. A kormányfő az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban járt, ahol megtetszett neki az adómentes borravaló intézménye, a Kossuth-rádióban pedig bejelentette: tervezik, hogy ezt hazánkban is bevezetik. Igaz, ehhez Nagy Márton miniszternek is volt 1-2 szava, aki szerint a jogszabályi környezet miatt jelenleg nem reális, hogy egyhamar bevezetik ezt Magyarországon.
Mielőtt azonban belemennénk, hogyan alakulnak át az új intézkedés kapcsán a borravalózási szokások, ebben a cikkben a jelenlegi rendszert szeretnénk bemutatni, közzétéve többek között a Pénzcentrum legutóbbi szavazásának eredményeit.
Egy korábbi cikkünkből már kiderült, a 18-65 éves magyar internetezők 75 százaléka jár el valamilyen gyakorisággal különböző vendéglátóhelyekre, ezek közül az éttermek, a cukrászdák és a kávézók a legnépszerűbbek. A Pénzcentrum hetente jelentkező vlogja, a CashTag is foglalkozott a témával, akkor igyekeztük árnyalni a képet és mindkét felet, azaz a vendéget és a vendéglátóst egyaránt megszólaltatni, hogy tényleg megtudjuk: pontosan mit is gondol erről a magyar lakosság.
Mostani szavazásunkban igyekeztünk a cikk elején is felvetett speciális tényezőkre fókuszálni ahelyett, hogy szimplán feltettük volna a kérdést: ki az, aki támogatja a borravaló intézményét és ki az, aki nem. Ezért a mostani kérdéssor amellett, hogy boncolgatja a jattolás mértékét, arra is kitér, mekkora szerepet játszik benne a szerviz vagy szállítási díj.
Bár a korábbi cikkekben külön foglalkoztunk azzal is, hogy a futárokat vagy az éttermi dolgozókat részesítjük inkább előnyben, eddigi felméréseink azt mutatják, a borravaló adását egyértelműen a szolgáltatással való elégedettség motiválja Magyarországon. Abban az esetben, ha nem számolnak fel szervizdíjat, a többség 5-10%-nak megfelelő plusz pénzzel látja el a szolgáltatót.
Akinek esetleg ismeretlen lenne a fogalom, a szervizdíj a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, melyet kizárólag a dolgozók bérére fordíthat. Ennek mértékét a vendéglátóhely szabadon határozhatja meg, azonban azt köteles feltüntetni az étlapon és egyéb tájékoztatási felületeken. A szervizdíj megfizetése nem opcionális, a fogyasztónak azt meg kell fizetnie - ezzel szemben a borravaló mindig választás és nagylelkűség, na meg persze anyagi helyzet kérdése.
A válaszokból jól látszik, hogy jelentősen megoszlanak a vélemények a borravalóval kapcsolatban:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A válaszadók 6,35%-a egyáltalán nem szokott borravalót adni, míg majdnem 32%-uk úgy gondolja, hogy ha már van szervizdíj vagy szállítási díj, akkor nincs is szükség további borravalóra. A válaszolók 12,8%-a a visszajáróból származó aprót, azaz maximum párszáz forintot ad, ami inkább a kisebb összegű borravaló kategóriájába tartozik. 31,2% az étteremben, vagy a futárnak a számla végösszegének 5-10%-át szokta borravalóként adni, ez tehát a valamennyi borravalót adók közül messze a legnépszerűbb kategória.
Ami meglepő, hogy a válaszadók még mindig jelentős része, 15,56%-a ennél is nagyvonalúbb, 10-15%-os borravalót hagy. Ennél sokkal kevésbé meglepő módon már csupán 1,8% az, aki ennél is többet, azaz 15-20%-ot hajlandó fizetni. Ennél magasabb összeget 0,37% az adott iparágban dolgozók plusz juttatására.
Érdekes módon egyébként az Egyesült Államokban az ennél is nagyobb, 20-25%-os borravaló általános elávárásként jelentkezik a munkavállalók körében. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a borravaló kérdése mennyire változó és szubjektív lehet, és mennyire különböző módon értékelik az emberek a szolgáltatások színvonalát és az azzal járó jutalmazást kultúrától, szolgáltatástól, anyagi helyzettől függően.