Reichenberger Dániel • 2024. július 19. 05:49
Fékezhetetlennek és visszafordíthatatlannak látszik a boltok számának csökkenése az országban, de ennek egyszerre több oka is van - ezt egybehangzóan mondták lapunknak a szakértők és az elemző is. A KSH adatai szerint a tavalyi év második felében megint több mint négyezer bolt zárt be Magyarországon, és gyors megoldásra lenne szükség ezzel kapcsolatban, mert a szektor egyharmadát a magánvállalkozók teszik ki. Van persze több olyan megye vagy város, ami valamennyire tartja magát - de az is jó kérdés, hogy meddig.
Még mindig nem képes magához térni a kiskereskedelmi a szektor az előbb a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés, majd a háború által okozott inflációs válság okozta sokkból. A KSH adatai szerint az előző év második felében több mint négyezer kiskereskedelmi egység zárt be, és a Pénzcentrum által megkérdezett szakértő szerint nem látszik a láthatáron olyan, ami ezt meg tudná állítani.
Megnéztük az adatokat minden megyében, és arról is kérdeztük az elemzőket és a szakértőket, hogy mi a helyzet a kiskereskedelmi szektorban a munkaerőpiaccal, valamint hogy egyáltalán van-e olyan bolttípus vagy város, ami még mutat arra jeleket, hogy elkerüli őket a visszaesés.
Nem áll meg a boltbezárási hullám
2023 június végétől az év végéig több mint négyezer bolt zárt be országosan, ez derült ki a KSH adatsorából. Ha százalékban kifejezve nézzük, akkor a legnagyobb arányú bezárási hullám Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, előbbinél már az öt százalékot is elérte a bezárás mértéke a vizsgált időszakban.
A helyzet hasonló azoknál a boltoknál, melyeket egyéni vállalkozó üzemeltetett. Itt azonban már jól látszik, hogy nem a fővárosban zárt be a legtöbb ilyen típusú bolt, hanem vidéken: Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze fél év alatt a boltok több mint huszada tűnt el, ami feltételezi, hogy több ezer család került nagyon rossz helyzetbe emiatt.
Össze kell fognia a szektornak az állammal
Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke lapunk megkeresésére azt mondta: nem csak az élelmiszerkereskedelemben küzdenek nehézségekkel, más szektoroknál is megfigyelhető tendenciáról van szó.
Több tényezővel is magyarázható, mindenképpen komplex jelenség. A pandémia hosszú távú negatív hatásai, a gazdasági környezet változása (energiaválság, infláció, háborús helyzet) és a fokozódó piaci verseny mind hozzájárultak a kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez. Nem minden kereskedelmi folyamat állt vissza a pandémia előtti állapotra, például a ruházati cikkek és luxuscikkek piacán is tartós a keresletcsökkenés, folyamatosak a bolti bezárások. A COVID során a vásárlási szokások jelentősen megváltoztak. Sokan átálltak az online vásárlásra, ami hosszú távon is hatással van a hagyományos kiskereskedelemre, kevesebb számú fizikai üzlethelyiségre van már szükség, tehát a kereskedelmi tevékenység ugyanúgy zajlik, csak az online csatornákon; kifejezetten igaz ez egyes termékfajtákra, mint például ruhák, kozmetikai nehézáru és fehéráru
- mondta a kereskedelmi tagozat vezetője. Hozzátette azt is, hogy szerinte a megújulásban kellene a megoldást keresni.
Ugyanakkor a vállalkozások kiadásai emelkedtek a megváltozott piaci körülményekhez alkalmazkodva, ezen változásokhoz a kisebb üzletek nehezebben tudnak alkalmazkodni. Egyes vállalkozások nem tudnak megújulni, azonban ha nem kínálnak valami egyedit a vásárlók számára, nem tudják felvenni a versenyt a dinamikusabb és innovatívabb versenytársaikkal
- mondta még erről. Krisán László szerint ugyanakkor mindenképpen lépéseket kellene tenni a bezárási hullám visszaszorítására, ehhez viszont összefogásra, összehangolásra van szükség.
A kiskereskedelmi üzletek bezárásának megállítása vagy lelassítása érdekében mind az államnak, mind a kiskereskedelmi szektornak együtt kell működnie, ez az együttműködés kulcsszerepet játszhat a helyzet javításában. Az állam segíteni tudja a szektort gazdaságélénkítő intézkedésekkel, infrastruktúra fejlesztéssel és pénzügyi támogatásokkal. A kiskereskedelmi vállalkozásoknak pedig innovációra, digitalizációra és a vásárlói élmény javítására kell fókuszálni, hogy versenyképesek maradjanak a változó piaci környezetben. Az állam adókedvezményekkel segíthet a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, illetve pénzügyi támogatások, pályázatok és hitelprogramok révén támogathatja a szektort, különösen a kisebb vállalkozásokat. ebben segíthet még az e-kereskedelmi platformokhoz való hozzáférés növelése, valamint a digitális infrastruktúra fejlesztése is
- mondta erről a Pénzcentrumnak a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke.
Van még város, ami tartja magát
Gyalay-Korpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke a Pénzcentrum kérdésére elmondta: nem csak vidéken komoly gond a boltbezárás, a budapesti plázákban is egyre kevesebb a fizetőképes vásárló, amit természetesen megéreznek a boltok.
Budapesten is tapasztalható a boltok bezárása a bevásárlóközpontokban, és inkább a kisebb üzletek esetében számottevő mindez. A divatmárkák viszont egészen jól állják a sarat, erre az a magyarázat, hogy amikor a külföldi turista Magyarországra jön és a bevásárlóközpontban költi a pénzét, akkor az általa akár otthonról is ismert üzletekben szívesebben teszi
- mondta az elnök. Kitért arra is, hogy van jelenleg két város, ahol a plázák boltjai tartják magukat: de nem véletlen az sem, hogy éppen ott.
A kisebb üzleteknek viszont messze nincs annyi tartalékuk, nekik tovább tart az, ami már a koronavírus idején elkezdődött: a létbizonytalanság, a tartalékok lassú elfogyása és a folyamatosan emelkedő költségek miatt nagyon sokan bedobják a törülközőt. Nem mindegy a bevásárlóközpont lokációja sem: természetesen több vásárlóra számíthatnak azok a boltok, amelyek a belvároshoz közelebb helyezkednek el a plázákban. Vidéken az a helyzet, hogy Győrben és Kecskeméten kimondottan jó most a plázában található boltok helyzete. Erre pedig egyszerű a magyarázat: ebben a két városban autógyárak vannak, ahol egy jobban kereső réteget találunk, ők pedig nyilván gyakrabban látogatják a bevásárlóközpontokat is
- tette még hozzá a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi lesz a vállalkozókkal ebben a szektorban?
Megkerestük az Országos Kereskedelmi Szövetséget is, hogy kommentálják a boltbezárásokat. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy valóban tendenciózus csökkenésről van szó. Kozák Tamás főtitkár válasza szerint leginkább az élelmiszerboltok száma esett vissza.
Évek óta megfigyelhető a kiskereskedelmi – Európa más országaiban is megfigyelhető - koncentrációval kapcsolatos boltszámcsökkenés, tízezer lakosra jutó üzletek száma körülbelül 100, tíz évvel ezelőtt ugyanez a szám 150 felett volt. A boltok száma élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kategóriában az elmúlt 10 évben nagyjából negyedével, a nem élelmiszereket árusító üzletek száma pedig körülbelül a harmadával csökkent.
Elismerték azt is, hogy a bezárt boltok jelentős része van magánkézben, de nem jártak jobban a franchise rendszerben működő boltok sem.
Az összes üzlet egyharmadát önálló vállalkozók működtetik, ezek között vélhetően túlsúlyban vannak a kkv kategóriába tartozó önálló családi vállalkozások. Ezek az arányok 5 éve is hasonlóak voltak, ebből az következik, hogy a láncba szerveződött, például beszerzési társulásként vagy franchise rendszerben működő vállalkozások üzletszámai csökkentek
- tette még hozzá. Végezetül azt is elmondta, hogy szerintük mire lenne ahhoz szükség, hogy ha megállítani nem is, legalább fékezni lehessen a folyamatos boltszámcsökkenést.
A csökkenés nagyrészt az alacsony lélekszámú településeken kritikus, e tendencia megállítására ágazati szintű szakpolitika kidolgozása lenne szükséges megvizsgálva például a kisboltok életben maradását biztosító támogatási rendszer kiterjesztését vagy automata boltok telepítésének lehetőségét
- írta válaszában Kozák Tamás.
Az árszint uniós, csak a pénztárcánk nem
Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint valamelyest pozitívumként lehet értékelni ebben az esetben a kereskedelmi szektorban tapasztalható munkaerőhiányt, ez ugyanis nagyrészt biztosítja, hogy a dolgozók gyorsan találjanak állást akkor is, ha a régi helyük bezárt.
A kereskedelemben továbbra is munkaerőhiány jellemző, így a bezárt üzletekben dolgozók egy részének nem okoz gondot az elhelyezkedés. A gond azokon a kistelepüléseken, falvakban van, ahol mindössze egy-két üzlet működött, itt ugyanis helyben sokkal nehezebb, sokszor lehetetlen munkát találni.
- mondta lapunknak az elemző. Kitért még arra is, hogy leginkább a kisebb településeken jelent súlyos problémát az, hogy a boltok folyamatosan zárnak be.
A fővárosban továbbra is rengeteg üzlet van, ám egyre többször látunk olyan utcákat, ahol sorban lakat alá kerültek a boltok. Budapesten is jellemző, hogy a vásárlók egyre inkább az alacsonyabb árakat kínáló üzleteket keresik, így a kisboltok helyzete egyre nehezebbé vált az elmúlt időszakban. A gyengébb gazdasági teljesítményű megyéket - mint amilyen Szabolcs-Szatmár-Bereg - fokozottan sújtja ez a probléma
- tette hozzá az elemző. Végezetül arra is felhívta a figyelmet: az sem tesz jó a kereskedelemnek, hogy míg az élelmiszerek árszintje már elérte az EU átlagát, a bérek továbbra sem tartanak itt, ez pedig a lakosságra nézve jelent terheket.
Fel kell készülnünk arra, hogy a következő időszakban is csökkenhet a boltok száma. A fogyasztói szokások változását felgyorsította az extrém mértékű infláció, a reálbérek visszaesése, amelynek következtében tavaly csökkent a kiskereskedelmi forgalom is. A vásárlók továbbra is igyekezhetnek majd előnyben részesíteni a kedvezőbb árat kínáló üzleteket, annak ellenére is, hogy idén már növekszik a reálbér. Az élelmiszerek árszintje Magyarországon ugyanis elérte az EU-s átlagot, ami a lakosság nagy részének kifejezetten nagy terhet jelent. E következő időszakban nem is számíthatunk arra, hogy az élelmiszerárak alacsonyabbá válnának, így a fogyasztók továbbra is tudatosan, megfontoltan vásárolhatnak. Arra azonban számítani lehet, hogy a bezárási hullám visszafogottabb lesz, hiszen a reálbérek növekedése összességében már segít a kiskereskedelmi forgalom növekedésén
- tette még hozzá Hornyák József.