G7 • 2024. május 2. 09:39
Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. A magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben, ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is - írja a G7. De miért ennyire versenyképtelen a magyar szamóca?
Az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője szerint. Ugyanebben az időszakban az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt. A boltláncokban az akciós szamóca pedig akár 1800-2000 forint/kg is lehetett. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is - írja a lap.
A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal. Kelemen Péter, a FruitVeb szakmaközi szervezet ügyvezetője szerint Görögországból egy kilogramm szamóca jelenleg nettó 80, legfeljebb 100 forintos költséggel utazik Magyarországra, vagyis a 2000 forintos bruttó fogyasztói árban például sehol sincs a 27 százalékos magyar áfa 425 forintos értékéhez képest. Vagyis a távolság nem jelent érdemi akadályt az árversenyben, a magyar boltokba jutó szamóca nyugodtan jöhet Görögország mellett akár Spanyolországból, de még Marokkóból vagy Egyiptomból is. A fáziskésés oka a szakértő szerint nyilvánvalóan az, hogy Észak-Afrikában és a mediterrán európai régióban jóval előbb kezdődik a szamóca érése.
A magyar epernek az íze is más?
A magyar termelők előnye igazán a minőségi előny. Ahogy Kelemen Péter magyarázta, a magyar szamócának egyrészt fajtaválasztás miatt, másrészt viszont azért más az íze, mert teljesen éretten szedik. A hosszas utaztatáshoz ugyanis olyan fajtákat kell termeszteni, amelyeknek erősebb a rostállományuk, ám emiatt a szerkezetük is eltérő, és így kevésbé zsenge a távolabbról érkező gyümölcs.
Nincs munkaerő, csökken a termelés
A magyar termesztők helyzete azért sem túl jó, mert Magyarország ebből a gyümölcsből is kezd kiárazódni. Ahogy az korábban például a málnánál vagy a szedernél is jelentős mértékben bekövetkezett, a szamócaszedéshez is egyre nehezebb munkaerőt találni olyan költséggel, amellyel még eladható marad a gyümölcs. Kelemen Péter azt mondja, egy Magyarországon dolgozó idénymunkás órabére ma már bruttó 4-5 euró között van, ám ugyanezt a munkát Németországban 9-15 euróért végeztetik el az ottani termesztők. Az utazásra hajlandó idénymunkások így sok esetben inkább oda mennek. A másik fő probléma pedig az, hogy a marokkói és egyiptomi munkásbérekkel esélyünk sincs versenyezni.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A termőterület nem csak Magyarországon csökken, de máshol keresik a gazdaságosabb termelési lehetőségeket. Például a német termőterület 2015-höz képest összességében mintegy 25 százalékkal csökkent, ám ez a több mint 4000 hektáros mínusz nyolc év alatt úgy jött össze, hogy a szabadföldi termesztés 5700 hektárral csökkent, a fóliasátor alatti viszont 1300 hektárral nőtt. Utóbbin pedig olyan modern környezetet kell érteni, ahol majdnem kétszer nagyobb a terméshozam, mint szabadföldön. Ezek alapján egyértelmű, hogy a hatékonyság növelésével próbálkoznak enyhíteni a számukra (is) kedvezőtlen déli árversenyt.
Németh István azt mondja, Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban sem a szabadföldi, sem az üvegházi termesztés nem elég hatékony, beruházásokra lenne szükség és intenzív termelésre, mert újabban ebben a szegmensben már Hollandia és Belgium is olcsóbban termel nálunk.