Pénzcentrum • 2024. április 18. 15:27
Az elmúlt években megugrott a bankkártyás és átutalási forgalomhoz kötődő visszaélésekből eredő károk értéke Magyarországon: a jegybank adatai szerint csak 2023 negyedik negyedévében 8,1 milliárd forintot tüntettek el a csalók az ügyfelek számláiról, a kimutatott esetek száma pedig megközelítette a 48 ezret. További 4,8 milliárdot pedig megpróbáltak ellopni, bár a visszaélési kísérletek száma és értéke nem emelkedik olyan meredek ütemben, mint korábban, sőt, a múlt év negyedik negyedére a legtöbb adatnál határozott javulás történt a megelőző három hónaphoz képest. A legtöbbet maguk az ügyfelek tehetik a megelőzés érdekében: néhány egyszerű szabály szem előtt tartásával hatékonyan kiszűrhetők ezek a kísérletek.
Az elmúlt években – az elektronikus fizetési forgalom emelkedésével párhuzamosan – folyamatosan nőtt az elektronikus pénzügyi műveletekhez kapcsolódó visszaélések értéke is: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban – vagyis az átutalásoknál, beszedéseknél – okozott károk értéke 2023 negyedik negyedévében megközelítette az 5,8 milliárd forintot, de a bankkártyás műveleteknél is több mint 2,3 milliárdos kárt regisztráltak.
A kártyás visszaélések száma meghaladta a 44,2 ezret egyetlen negyedév alatt, miközben az elektronikus pénzforgalomban több mint 3,7 ezer sikeres csalást regisztrált az MNB. Mindezek mellett majdnem 14 ezer visszaélési kísérlet történt 4,8 milliárd forint értékben. Ugyanakkor jó hír, hogy a sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke a negyedik negyedévben már érezhetően csökkent a megelőző három hónaphoz képest. A jegybanki statisztikákból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a visszaélések döntő része az ügyfelek adatainak megszerzésén alapul, vagyis a csalók a valamilyen módon eltulajdonított azonosítók segítségével tudnak hozzáférni a károsultak pénzéhez.
A technológia fejlődésével és a digitális pénzforgalom gyors ütemű növekedésével a bűnözők is egyre kifinomultabb módszereket használnak a csalások elkövetéséhez, ezért kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra: semmiképp se adjunk másoknak hozzáférést a banki azonosítóinkhoz
– mondta Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője.
A biztonságos bankoláshoz a következő szabályokat érdemes betartani:
1. A pénzügyi szolgáltatók telefonos vagy e-mailben történő megkereséseik során soha nem kérik el többek között a következő adatokat a szolgáltatások használatához, tranzakciók végrehajtásához szükséges jelszót, belépési azonosítót, helyreállítási kódot –, tehát bárki, bármilyen indokkal kér tőlünk ilyesmit, ne tegyünk eleget a felszólításnak.
2. Az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen (például weblapon), kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
3. Soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre vagy a mobilunkra.
4. A gyanús e-maileket a csatolmányok megnyitása nélkül töröljük, az adathalászatra utaló telefonhívásokat bontsuk, ha pedig sikeres visszaélés gyanúja merül fel, azonnal forduljunk a bankunkhoz és tegyünk rendőrségi feljelentést.
Hogyan próbálkoznak a csalók?
Több olyan módszer is létezik, amelyeket a csalók előszeretettel használnak. Az egyik, hogy telefonon hívják az ügyfelet a bankja nevében – gyakori, hogy ha netán eltévesztik a pénzintézet nevét, átkapcsolást színlelnek –, és gyanús pénzmozgásokra hivatkozva próbálják megszerezni az azonosító adatait. A másik elterjedt módszer az, hogy – szintén gyanús számlamozgásokra történő hivatkozással – a pánikba esett ügyfelet képernyőmegosztó program telepítésére bírják rá, így könnyedén hozzájutnak a számlaazonosító adataihoz.
Jelentős károkat okoznak a pszichikai ráhatás módszerével elkövetett csalások is, amikor a csalók magukat valamilyen segélyszervezet vagy nemes célokat támogató alapítvány munkatársainak, esetleg bajba került rokon barátainak kiadva próbálnak hozzáférést szerezni az áldozat számlájához.