Költészet napja: milyen süti a kugler József Attila versében és mennyit érne ma az az 5 forint?

Pénzcentrum2024. április 11. 13:44

Április 11-én, József Attila költő születésnapján ünnepeljük minden évben a magyar költészet napját Magyarországon már 1964 óta. Minden évben számos kulturális programot rendeznek meg ezzel ünnepelve a magyar lírát. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy milyen sütemény lehetett Józsaf Attila egyik legkorábbi, legismertebb versében felbukkanó kugler, melyből 5 forintért szeretett volna a költő vásárolni. Azt is megvizsgáltuk, mennyit érne az az 5 forint ma.

A magyar költészet napján minden évben április 11-én ünnepeljük. Ezen a napon különösen nagy figyelem irányul a magyar költőink munkásságára, rengeteg program várja az érdeklődőket, és sokan osztanak meg verseket az interneten. József Attila költészete pedig kiemelt figyelmet kap, hiszen a költő 1905. április 11-én született Budapesten, az ő születésnapjának dátumát választották ki a magyar költészet napja dátumaként is. Ebből az alkalomból a Pénzcentrum is elővette a költő egyik legkorábbi fennmaradt költeményét, melyet a legtöbben biztosan ismernek. Ebben szerepel egy rejtélyes édesség, a kugler, melyből József Attila 5 forintért szeretne vásárolni, ha gazdag lenne. Mutatjuk, mi is az a kugler és mennyit érne ma a versben említett 5 forint.

A fiatal József Attila, Kedves Jocó! című versének témája a gazdaság vágya, melyet a libasült, a jó ruhák és a kugler szimbolizál:

A költemény 1916-1917 tájékán keletkezhetett, tehát a költő 11-12 éves korában. Ezt könnyen el is lehet képzelni, hogy akkoriban a fiatal József Attila számára ezek az egyszerű dolgok jelentették a gazdagságot.

Mi az a kugler?

Arról, hogy mit is érthetett József Attila kugler alatt, több elképzelés is van. Az egyik kézenfekvő megfejtés, hogy a minyonra gondolt, ugyanis ezt a desszertet akkoriban még kugler néven ismerték. A Wikipédia szerint a minyon (a francia mignon, azaz kis kedvenc szóból) magyar süteményfajta, amelyet az 1870-es években Kugler Henrik honosított meg Budapesten. A neve még az 1920-as években is kugler volt, ezután terjedt el a franciás név - írják. A minyon apró sütemény, ami rengeteg változatban készül: világos vagy kakaóval színezett, kettő vagy több réteg piskótatésztából és krémtöltelékkel. Általában kocka vagy kupola alakú, tetején díszítéssel. Tölteléke, ízesítése a legkülönfélébb lehet, kívülről az ízesítésnek megfelelő színű cukormázzal van bevonva. Mérete apró, 2-3 falatnyi. Jellemzően kicsi, fodros "minyonpapíron” árulják.

Vannak más elképzelések is arról, mit takarhat a versben szereplő kugler. Voltak ugyanis más sütemények is, amelyekre ráragadt a kugler becenév Kugler Henrik után. Sőt, van aki egyenesen úgy gondolja - például József Attila szövegkiadója, Stoll Béla -, hogy a vers másfajta édességre utal: szopogatnivaló cukorkákra, amit abban az időben nehéz volt beszerezni, így az ára is magas volt. Ezt támasztaná alá a "Mig a cukrot szopogatnám" sor is, bár ez szintúgy utalhat a minyon cukormázas bevonatára is.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Mennyit ért akkor 5 forint?

Érdekesség az is, hogy 1916-1917 táján nem forint Magyarország hivatalos pénzneme, hanem korona. Akkor mit érthetett József Attila 5 forinton? Ha mélyebben elmerülünk a pénztörténelemben, akkor kiderül, hogy a koronaértéket Ausztriában az 1892. évi augusztus 2-i törvény Magyarországon az 1892. évi XVII. törvény vezette be. Ez a törvény hivatalossá tette az aranyvalutát, egy korona értékét fél forintban szabta meg, a forint forgalmát azonban nem kötötte határidőhöz, hanem továbbra is megtartotta törvényes fizetőeszköznek - írja a Wikipédia. 1900-tól kezdve a korona volt az egyetlen hivatalos pénznem a monarchiában, viszont az áttérés nagyon lassú volt, és sokan a monarchia összeomlásáig forintban számoltak. A kétkoronást forintnak, a kétfillérest krajcárnak hívták. A forintváltópénzeket 1900-ig, a forintbankjegyeket 1902. december 31-ig, az ezüst egyforintosokat csak a korona forgalmának megszűnésekor - Magyarországon 1927-ben - vonták be véglegesen - írják.

Tehát, ha József Attila versében 5 forint szerepel, az 10 koronának felelt meg. Az Ártörténet.hu számításai szerint 1916-ban 1 korona annyit ért, mint 2023-ban 1159 forint, 1917-ben pedig 1 korona ma 770 forintnak felelne meg. A korona inflációja elég magas volt, főként a háború alatt és után már alig ért valamit. Mivel pontosan nem tudjuk, mikor keletkezhetett a vers, az egyszerűség kedvéért egy köztes értéket veszünk. Tegyük fel, hogy akkoriban 1 korona nagyjából mai értékben kb. 1000 forintnak felelt meg, ez alapján József Attila ma 10 ezer forintnyi minyont vagy cukorkát szeretett volna vásárolni.

Manapság már kevés cukrászdában találhatunk mignont a kínálatban és nem is olyan olcsó, mint egykor - bár azt is hozzá kell tenni, hogy azóta a mérete is megnőtt. A mai minyonok ára 500-800 forint között mozog 12-20 sütemény jönne tehát ki 10 ezer forintból. Tehát bizonyos, hogy a versben nem egyetlen süteményt (vagy esetleg cukorkát) kapott volna 5 forintért.

Címkék:
vásárlás, pénz, forint, gazdagság, sütemény, kultúra, gazdag, vers, korona,