Új üzlettípusokban is gondolkodik az Auchan a fogyasztói szokásokra reagálva

Mint azt Madár István, a Portfolio vezető elemzője a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencia makrogazdasági kitekintőjében összefoglalta, mostanra véget értek a gazdaság nagy sokkjai: az energiaárak visszaestek, az élelmiszerinfláció megállt, a reálbérek elindultak felfelé, megindultak a költések, a kamatok csökkennek, tehát külső egyensúly helyreállt, a forint stabilizálódott. Nagy kérdés, hogy most már jöhet a jóvilág? Egyelőre a karakteres gazdasági élénkülés még várat magára. Másfél éve a magyar gazdaság recesszió állapotában van, a lendület nem látszik. 

Mi van e mögött? A lakossági fogyasztás óvatossági motívuma csak nehezen oldódik, és az ipari teljesítményt látványosan fékezi az európai dekonjunktúra. Ugyanakkor Madár István szerint a strukturális problémákkal is szembe kell néznünk: például, hogy a hazai munkaerőpiac demográfiai determinációi nem változnak: elfogytak a magyar munkavállalók. Ezen felül lassú a vállalati fejlődés, a termelékenység, valamint a keresletélénkítésen alapuló növekedési modell is egyre kisebb hozammal kecsegtet.

A kiskereskedelemben 2019-van, gyakorlatilag az 5 évvel ezelőtti szinten vagyunk, nem növekszik a forgalom.  A megtakarítási hajlandóság viszont növekszik, tehát az emberek nem költenek, inkább félreteszik a pénzüket. Ettől függetlenül a kiskereskedelmi forgalom el fog kezdeni növekedni az idei évben a közgazdasági modellek szerint. Erre vannak komoly jelek is, például a reálbéremelkedés is erre utal, ahogy a lakosság bizalmi indexe is javul folyamatosan. 

Madár István szerint a kiskereskedelmi különadótól egyelőre még nem köszönhetünk el, velünk marad a következő évben is. Hogy idén minden jobb lesz-e, még nem egyértelmű igen a válasz, hiszen a recesszió ugyan véget ér 2024-ben, de nem lesz 4%-os gazdasági növekedés.

Nem túl jók a számok

A kiskereskedelmi szektor romló számairól beszéltek elsőként, Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy lassabban indult az év, mint arra számítottak, várják, hogy fellendüljön a költés. Vannak jó jelek, hiszen a vásárló ott van a boltokban. Árucsoportonként nincsenek különbségek, hasonlóan alakulnak a számok. Az általános bizalmi hangulata egy ötös skálán 2-es.

Lucenko Viktória, az Auchan Magyarország vezérigazgatója a hangulatra inkább 3-ast mondott, tehát bizakodóbb. Mint elmondta,

a tavalyi évben a vásárlók inkább jellemzően megtakarítottak, az emberek főleg csak élelmiszert vettek, de idén a jó idő meghozza a vásárlási kedvet. Az idei évben van egy minimális változás, hiszen van végre lehetőség a valós képet látni, nem az infláció miatt nő a kosárérték, hanem mert többet vásárolnak, több terméket az emberek.

A saját hangulata már inkább 4-es, de az eredmények alapján inkább 2-es, ám az látszik, hogy kifelé jövünk a válságból, a tavalyi év után egy kicsit jobbra készül mindenki – fejtette ki Várkonyi Balázs, az Extreme Digital, alapítója, Vatera és Jófogás ügyvezető igazgatója. Bizonyos területek elindultak felfelé, de általánosságban mondható, hogy az online piac megállt, persze a tendencia növekszik 5-8 éves távlatban. Látszik az emberek habitusán, hogy többször is meggondolják, megveszik-e az adott terméket, tudatosabban vásárolnak. 

Az állam szerepvállalásáról is kérdezték Heiszler Gabriellát, hiszen most nem feltétlenül barátságos az állami szabályozási környezet: a SPAR a középpontban van. "Egy viharba kerültünk," egy két hét múlva esedékes sajtókonferenciára ígért további részleteket. A szabályozási rendszer változása oldhatja meg a jelenlegi problémát, hogy ne kelljen naponta böngészni a jogszabályokat. 

A konkurencia kapcsán Lucenko Viktória elmondta, a vásárlóért dolgoznak, és a vásárló nyerhet abból, ha a nagyvállalatok egészségesen versenyezhetnek egymással.

Ami hiányzik nekem, az a kiszámíthatóság, hiszen azt tudni kell, hogy normál időszakban itt a legélénkebb a fejlesztés és a beruházás, tehát fontos ágazat

– fejtette ki a panelbeszélgetésben Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A magyar KKV-kat online sokkal jobban is lehetne védeni:

A külföldi identitású cégek dinamikusabban nőnek, mint a magyar cégek. A döntések mögé erőteljesebben kellene bevonni a szakmát, akár pozitív diszkriminációt is megérdemelnének a magyar cégek

- fejtette ki Várkonyi Balázs. A TEMU-val kapcsolatban Kozák Tamás elmondta, hogy nem egy klasszikus áruházról van szó, hanem egy online piactérről, melyet ennél markánsabb szabályozással már nem lehet kordában tartani. Lucenko Viktória bízik a vásárlókban, szerinte a magyar vásárló a minőség alapján majd meghozza a döntését.