Pénzcentrum • 2024. március 28. 14:02
A húsvét az év egyik kiemelkedő időszaka csokoládéfogyasztás szempontjából Magyarországon még Mikulás napját is megelőzi. A csokoládé az egyik olyan termék, amely esetében végigkövethető az elmúlt évek nemzetközi piacokon tapasztalható dinamikus áremelkedése, és a globális termelői láncok sérülékenysége. A csokoládé a globalizáció egyik leglátványosabb példája. A következő Oeconomus cikk a csokoládé előállítási láncát vizsgálja.
A kakaóbab története: A kakaóbab a kakaófákon terem és évezredek óta fogyasztják. Ma a szárított és erjesztett magvakból csokoládét készítenek, míg a bab zsírja – vagyis a kakaóvaj – is kivonható belőle, és különféle célokra felhasználható, így a bőr és a haj hidratálásától a főzőalapanyagokig széles a skála. A kakaófa Közép-Amerikában őshonos. A termény történetének kezdetét oda vezetik vissza, amikor 3000 évvel ezelőtt a mai Mexikó területén a maják, tolték és azték népek kakaófát kezdtek termeszteni. A kakaóbabból italt készítettek, amelyet ünnepek alkalmával használták, de az értékes bab pénznemként is funkcionált.
A maják a csokoládét az istenek ételének tartották, és a kakaófát szentnek tartották. Az azték nép számára a kakaóbabból készült italokat a császár és az arisztokrácia számára tartották fenn. Az azték birodalom elpusztítása után a gyarmatosító spanyolok már kísérleteztek a kakaóval. Korabeli értékét mutatja, hogy Európában először fűszerként kezdték használni a mai Olaszország területén, többnyire sós ételekben, majd később a létrehozták a legkorábbi édességeket is.
A távoli tájakról érkező gyarmatáru eleinte exkluzív csemege volt a gazdag emberek számára, így a 16-17. században az egzotikus terméket elősőorban a királyi udvarokban fogyasztották, esetleg orvosságként került forgalomba. Majd egyre több különböző társadalmi háttérrel rendelkező európai körében szerzett népszerűséget. Kezdetben az európaiak forró csokoládéitalokat fogyasztottak, amelyeket borssal, borral és kávéval ízesítettek. Az 1700-as évek elején az angol és holland csokoládékészítők tejet és cukrot adtak a csokoládéhoz. A csokoládé nagyobb volumenű gyártása az 1700-as évek végén kezdődött, miután feltalálták a gőzgépet.
1828-ban egy holland vegyész porított holland kakaót hozott létre. Ez a porított csokoládé lett a szilárd csokoládé alapja. Magát a tejcsokoládét először 1839-ben Németországban állították elő, míg az első modern csokoládét 1847-ben az Egyesült Királyságban. A technológiai fejlődés után fontos tényező volt a termék piaci térnyerésében, hogy a 20. századtól jelentősen emelkedett a kakaótermelés és a csokoládéfogyasztás is. Ekkor vált Nyugat-Afrika domináns kakaótermelő régióvá. Végül a 20. század közepén az élelmiszertudomány fejlődése kikövezte az utat a csokoládéfeldolgozás radikális változásához. Az amerikai hadsereg táplálkozási szokásait és a katonák elégedettségét kutatták, amikor rájöttek az ízek kombinációjának fontosságára.
Így ennek az igénynek megfelelő, étkezések végén fogyasztható terméket állítottak elő, amely a későbbiekben a tömeggyártást is átalakította. A csokoládégyártók egyre inkább a minőség helyett a hatékonyság és az olcsóság felé fordultak, valamint a fogyasztói vonzerő felé. A csokoládé mint nassolnivaló gyártása a globális termelésben az 1980-as évek óta növekszik.
2022/23-as szezonban becslések szerint már több mint 5 millió tonna kakaót termeltek világszerte, szemben az 1980/81-es mindössze 1,7 millió tonnával.
Hol termesztik ma a kakaóbabot?
Napjainkban már nem az amerikai kontinensen, hanem Nyugat-Afrikában van a világ kakaóbab termelésének központja. A Statista gyűjtése alapján jelenleg a világ kakaójának több mint 70%-át Afrikában termesztik. Ennek több mint felét Elefántcsontpart termelte meg, vagyis a világ kakaóbab termelésének több mint harmadát (2,2 millió tonna) az afrikai ország adta. Ghána a második, éppen feleannyi kakaóbabbal (1,1 millió tonna), mint amennyit Elefántcsontpart termeszt.
A harmadik Indonézia, amely viszonylag új a kakaóiparban, csak az 1980-as években kezdte bővíteni a termelést. Ezeket az országokat követi a listán az első latin-amerikai ország, Ecuador, amely mögött Kamerun, Nigéria, valamint Brazília és Peru állnak a rangsorban. Az utánuk következő államok már nem érik el a 100 ezer tonnás szintet. Érdemes látni azt is, hogy India is a feltörekvő kakaóbab termelők közé tartozik, 2016 és 2021 között évente átlagosan 8%-kal bővült az exportjának értéke.
Mi történik a kakaóbabbal szüretelés után?
A kakaófa virágai egész évben nyílhatnak, de folyamatos terméshozam nincs, így évente maximum egy vagy két szüret lehetséges: egy október-december, egy pedig március-április hónapokban. E sérülékenység is hozzájárul a jelenlegi nemzetközi hiányokhoz, és áremelkedéshez, ld. a következőkben. A leszüretelt termés sokrétű folyamaton megy keresztül, aztán földrajzilag is jelentős távolságokat tesz meg.
A kakaóbab-hüvelyeket a feldolgozás során kézzel válogatják, az optimális minőség biztosítása érdekében. A betakarított babot tartályokban vagy banánlevélen erjesztik, majd szárítják, pörkölik és megőrölik. E folyamat biztosítja a kakaóbab gazdag ízét. Az őrlés az a lépés, amely segít pasztává alakítani a csokoládé alapanyagát. E termék tartalmazza a kakaó szilárd alapanyagát és a kakaóvajat is. A későbbiek során adják majd hozzá a cukrot, tejport vagy a különféle aromákat.
A csokoládégyártás a nagyvilágban
Az alapanyagot a világ kakaóbab termelő vidékeiről a legnagyobb eséllyel Európába szállítják, ahol a legnagyobb csokoládégyártók többsége található. Globálisan a négy legnagyobb gyártó Németország, Belgium, Olaszország és Lengyelország. Ez a négy ország a világ teljes csokoládéexportjának több mint 40%-át adta 2020-as adatok alapján. Érdekes módon a nagy csokoládégyártók egyike sem termeszti a kakaóbabot. Ez azt is jelenti, hogy a nagy kakaótermelő országok egyike sem tartozik a nagy csokoládégyártó központok közé.
A csokoládé nemzetközi kereskedelmének sajátos jellemzője, hogy a legnagyobb exportőrök és importőrök lényegében azonosak, még ha eltérő mértékben is adják és veszik a csokoládét. Ez azt jelenti, hogy a nyugati világ országai nem csupán előállítói a kész termekének, de szívesen vásárolják az egymás által előállított portékát. A csokoládé tehát jó példa az ún. intra-indusztriális, tehát iparágon belüli kereskedelemre is. Ugyanakkor vannak olyan államok, amelyek inkább a gyártásban és kivitelben jeleskednek, mások inkább a behozatalban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ENSZ Comtrade adatai szerint tavaly Németország, Belgium és Hollandia volt a világ vezető csokoládé- és egyéb kakaóalapú élelmiszerkészítmény-exportőre, sorrendben 1009, 594 és 482 millió kilogramm csokoládéexporttal. A kiviteli értéket tekintve Németország messze megelőzte a többieket, a teljes csokoládéexport 2022-ben 5,6 milliárd dollár volt, miközben Belgiumban és Olaszországban 2,8 milliárd, illetve 2,4 milliárd dollár volt a kivitel.
A csokoládé késztermékek vezető importőrei 2022-ben az Egyesült Államok, Franciaország és Németország voltak. Az Egyesült Államok 746 millió kilogrammot importált 3,8 milliárd dollár értékben 2022-ben.
A csokoládéfogyasztás szempontjából Svájc, Ausztria majd Németország voltak a világelsők a legfrissebb statisztikák alapján. Eközben például az Egyesült Államok a termék fogyasztása szempontjából a középmezőnybe tartozik, ennek oka lehet, hogy más típusú édességek és nassolni valók tekintetében jár az élen. A nyugati világon kívül a csokoládé fogyasztása nagyságrendekkel kisebb arányokat mutat.
Ábra hivatozása:https://public.flourish.studio/visualisation/17293610/
Érdemes látni azt is, hogy a gyártás helyszíne nem feltétlenül egyezik meg az azt előállító vállalatok székhelyével. Így a 2020-as évek elején a világ kilenc legnagyobb nettó árbevételű csokoládégyártója közül három amerikai tulajdonú, két svájci, két japán, egy olasz, egy angol és egy dél-koreai. A legnagyobb vállalat toronymagas előnnyel amerikai (Mars Wrigley), a második olasz (Ferrero Csoport), a harmadik szintén amerikai (Mondelez International).
Az El Nino és a kakaó világpiaci ára
A kakaó ára az elmúlt 15 évben 2 és 3 dollár között ingadozott, míg az utóbbi egy évben kilogrammonként 3 dollár körüli tartományból 8 dollár fölé emelkedett. 2024 tavaszán elérte a 9 dolláros szintet is, amely történelmi rekord. Az egyik legnagyobb amerikai szereplő előrejelzése alapján az alapanyag árának növekedése folytatódhat, 15-20%-os növekmény várható 2024 első felében, amely folytatódhat az év hátralévő részében is. Ez az emelkedés a termékek bolti árába is átgyűrűzik, mind az Egyesült Államokban, mind Európában.
Az áremelkedés oka elsődlegesen a gyengébb nyugat-afrikai terméshozamok, néhány vezető termelő ország politikai instabilitása, az új kakaónövényekbe történő beruházások hiánya, valamint a kiegyensúlyozatlan kereslet és kínálat. A csökkenő terméshozam mögött kedvezőtlen időjárási viszonyok, a csempészet és a hajtások betegsége szintén alacsonyabb terméshozamot eredményezett. Az időjárási jelenségek közül az El Nino okozott szárazságot a kakaóbab termő vidékeken. Az erős szezonális szél és a csapadékhiány fokozták a hiányt. Ez arra kényszerítette a kereskedőket, hogy kiélezett versenyt vívjanak az ellátásért, és ezzel felhajtották az árakat.
Ennek eredményeként a kakaópiacok ebben a szezonban mintegy 374 000 tonna ellátási hiánnyal szembesülnek, a Nemzetközi Kakaószervezet adatai szerint. A csoport becslése szerint a globális kakaótermelés 10,9%-kal, 4,45 millió tonnára csökkenhet. Így a kereskedelmi csokoládé ára természetbeni módon emelkedett.
Magyarországi húsvéti csokoládéfogyasztási szokások
Magyarország nemzetközi összehasonlításban a 25. legnagyobb exportőr és a 23. legnagyobb importőr volt 2020-as adatok alapján. A húsvéti időszakot tekintve, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye alapján hazánkban továbbra is a csokinyúl és a csokitojás a húsvéti édességpiac slágerterméke. A Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) 2021-es statisztikája alapján, a csokinyúl még a csokimikulásnál is népszerűbb lehet, előbbiből azonban idén 900 tonnányi fogyhat, utóbbiból 600 tonnányit vásároltunk.
Hogyan hatnak a világpiaci árak a csokoládé hazai fogyasztására?
A NAK közleménye tájékoztatása alapján a gyártók várakozásai szerint az ár-érték arány az idén minden eddiginél jobban befolyásolja majd a keresletet, a vásárlók kétszer is meggondolják, milyen terméket választanak a pénzükért. A korábbi években a vásárlók a minőségre szavaztak. A Kamara bízik abban, hogy az idei évben is így lesz ez, a különböző, alacsonyabb élvezeti értékkel bíró, kakaómasszából készült termékek helyett a valódi csokoládét választják majd a legtöbben.