Portfolio • 2024. február 29. 10:44
A kenyér inflációja az egyik legfájdalmasabb az élelmiszer-dráguláson belül, ugyanis jövedelmi szinttől függetlenül - már csak kulturális okok miatt is - minden háztartás kosarában megtalálható, azt helyettesíteni nem nagyon lehet. Magyarországon a kenyér európai és régiós összevetésben is brutális mértében drágult az elmúlt években - olvasható a Portfolión.
A pékáruk áremelkedése az egyik legfájdalmasabb a termékek inflációjában, ez alól gyakorlatilag egy háztartás sem tud kibújni, függetlenül attól, hogy az alsó vagy a felső jövedelmi tizedbe tartozik. A kenyerek ára – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 2023-ban átlagosan 35,6 százalékkal nőtt itthon, míg az egyéb péksüteményeké 29,6 százalékkal. Ez magasabb a 25,9 százalékos teljes élelmiszer-inflációnál és duplája a teljes fogyasztói árindexnek.
Egy kiló fehér kenyér ára hosszú időn át 200 és 300 forint között mozgott, 2007-től egészen 2018-ig. 2019-ben átlépte a 300 forintot, 2021-ben a 400-at, tavaly előtt a 600-at, tavaly pedig már a 900-at, ami azt jelenti, hogy egészen biztosan sokan találkoztak 1000 forint feletti árakkal is.
Egy zsemle, amely egy bő évtizeden keresztül 20 forintba sem került 2022-ben már 50, majd tavaly 68 forintos átlagárat ért el.
Ezek, a KSH által külön vizsgált termékek extrém áremelkedést mutattak az elmúlt években, de ha a teljes kenyér termékcsoportot nézzük, akkor is 2,5-szörös volt az áremelkedés tavaly a csúcson 2019 januárjához viszonyítva. Azóta kicsit szelídültek ugyan az árak, de még most is bő kétszeres áremelkedést látni a 2021-es szintekhez képest.
Ezt érdemes összevetni azzal, hogy 2019-ben még 236 ezer forint volt a nettó átlagkereset, tavaly pedig 380 ezer forint, amely 60 százalékos emelkedés.
Vagyis ma sokkal kevesebb kenyérre futja egy átlagos fizetésből, mint 4 évvel ezelőtt.
A KSH által minden hónapban monitorozott fehér kenyér és zsömle példájánál maradva egy átlagos magyar fizetésből 2019-ben még 763 kilogramm kenyérre, vagy 9 440 darab zsömlére futotta, tavaly azonban már csak 412 kiló kenyér és 5 588 zsemle fért bele
Azt tudjuk, hogy az infláció messze Magyarországon volt a legmagasabb az Európai Unióban, ebből pedig kiemelkedik az élelmiszerek áremelkedése. Megnéztük, hogy 2019 januárjához képest a kenyér ára hogy emelkedett európai összevetésben.
Az EU-ban az elmúlt 5 évben a kenyerek mindössze 37 százalékkal drágultak, az eurózónában pedig ennél is kisebb mértékben 29,5 százalékkal. Ezzel szemben Magyarországon tavaly márciusban 148 százalékos volt az áremelkedés, vagyis két és félszeres, idén januárban ez mérséklődött 124 százalékra.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A V4 országok körében a kenyér drágulása magasabb volt mint az uniós átlag, de a magyar ütemtől messze elmaradt. Hozzánk legközelebb a lengyel áremelkedés áll, de az is csak 73 százalékos 2019 elejéhez viszonyítva.
Hasonló a kép, ha Romániával, Horvátországgal és Szlovéniával vetjük össze a magyar kernyérdrágulást. Ebben a csoportban Horvátország a második 60 százalékos emelkedéssel.
Európai szinten magyar élelmiszerárak
Nemrég a Magyar Nemzeti Bank is megállapította egy elemzésben, hogy az elmúlt két év inflációja nyomán az élelmiszerárak elérték az átlagos európai szintet. Az európai átlagtól csak Lengyelország és Románia tér el jelentősen lefelé, de a bolgár és a cseh élelmiszerárak is alacsonyabbak, mint a magyar.
Az élelmiszer árszint alakulása az Európai Unió országaiban (Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
Az MNB szerint a 2022 tavaszáig tartó globális terményár-emelkedés még nem okozott kiugró drágulást Magyarországon, de az energiaárak emelkedése
felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit, vagyis az alacsony termelékenységet és a magas energiaintenzitást.
Az inflációhoz hozzájárult a kereslet növekedése és a vállalatok profitéhsége is. Az MNB szerint a kiskereskedelemben és a beszállítói oldalon is jobban emelkedtek az árak az indokoltnál.