Koós Anna • 2023. október 19. 05:37
Az elmúlt néhány évben olyan nagyot változtak a magyarok bevásárlási szokásai, mint korábban egy évtized alatt sem. Előbb a pandémia alakította át drasztikusan, mire költünk, mennyit vásárolunk, majd az egymást követő krízsek, mint a rezsipánik, vagy a rekordinfláció alakította át, mi kerül a magyarok kosarába manapság. Az élelmiszer-fogyasztáson is meglátszik, hogy hol próbálnak spórolni a legtöbben. A Pénzcentrum most arról kérdezte a legnagyobb hazai boltláncokat, hogy mely termékekből fogy több, melyekből kevesebb. Kevesebb sajtot eszük a horrordrágulás óta? Húsból vagy kenyérből csökkent-e a fogyasztás? Több vagy kevesebb zöldséget vásárolunk? Kiderül a friss körképünkből.
Amíg 2019-ben a magyar háztartások éves kiadásainak 17,2 százalékát tette ki az élelmiszerköltség, addig 2020-ban már 18,8 százalékát. Ez 2021-re mérséklődni tudott 18 százalékra, 2022-ben pedig már csak 16,8 százalékot tett ki az Eurostat előzetes adatai szerint. Az EU-átlagot még nem számították ki a tavalyi évre, 2021-ben azonban 14,3 százalékot tett ki, tehát lényegesen kevesebbet, mint a magyar arány volt ugyanebben az évben. GDP-ben kifejezve az Európai Unióban az éves élelmiszerköltések 7,1 százalékot tettek ki 2021-ben, Magyarországon 8,6 százalékot. 2022-ben pedig 8,3 százalékot.
Bár a háztartások arányaiban kevesebb pénzt fordítottak élelmiszerre és nem alkoholos italokra 2022-ben, mint a megelőző években, ez nem jelenti azt, hogy ne ment volna el több pénzük élelmiszerre. Legfeljebb annyit jelent, hogy más kiadásaik arányaiban jobban megnőttek, mint pl. a rezsiköltségek, vagy az éttermi étkezés költsége. Ha számszerűen, forintban vizsgáljuk, mindjárt látható, hogy 2018-tól 2021-ig ezer milliárd forinttal nőtt az éves élelmiszerkiadás, 2021-ről 2022-re pedig 4,7 ezer milliárdról 5,5 ezer milliárdra ugrott ez az összeg:
A kiadások növekedése nem is meglepő annak tükrében, hogy 2022-ben 26 százalékos élelmiszer-inflációval néztek szembe a magyar háztartások. Az igazi horror pedig csak azt követően kezdődött, hogy a hirtelen egekbe szökött árak nem akartak elkezdeni csökkeni. A 2023 januárjában 44 százalékos volt az éves élelmiszerdrágulás, jóval magasabb, mint az általános infláció:
Az elmúlt öt évben jelentősen változtak a vásárlói szokások, 2023-ra pedig a legtöbb magyar kétszer is meggondolja, mire mennyit költsön. A koronavírus világjárvány alatt is már sokat változott a fogyasztás szerkezete: a karanténidőszakban értelemszerűen több élelmiszer, háztartási cikk fogyott, míg kevesebb ruházati termék. A rekordinfláció pedig visszafogta a költéseket azokban a termék- vagy szolgáltatáskategóriákban, ahol nagy volt a drágulás, vagy nélkülözhetőbb a kiadás.
Kevesebb gyümölcs, kevesebb hús kerül a kosarakba
Nem csak azon a téren volt változás, hogy élelmiszerrel szemben mely más kiadásokra megy el több pénze a magyar háztartásoknak. Maga az élelmiszer-fogyasztás is megváltozott. Mivel hivatalos, friss adatok arról nem állnak rendelkezésre, hogy az élelmiszerre fordított költések mekkora százaléka ment el az egyes termékcsoportokra (kenyérre, tejre, húsra, zöldségekre, stb.), ezért a Pénzcentrum megkérdezte a hazai boltláncokat, mit tapasztaltak. Vajon több pékárut fogyasztunk és kevesebb sajtot, vagy több zöldséget, de kevesebb húst?
A válaszokból az körvonalazódik, hogy az árdrágulás valóban átalakította a vásárlói kosarakat. A SPAR azt közölte kérdésünkre, hogy bár a termékkategóriákban a forgalmi részarányokat tekintve stagnálás tapasztalható, "a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt sokkal fontosabbak lettek az akciós ajánlatok, mint korábban, ennek megfelelően nőtt az akciós részarány. A termékek tekintetében pedig a saját márkás cikkek népszerűsége erősödött, forgalmi részarányuk ma már meghaladja a 30%-ot".
A PENNY azt közölte lapunk kérdésére, hogy a tavalyi évhez képest az alkoholmentes italok terén nem történt változás a kategória részarányát illetően, ráadásul még a vásárlók kategóriára szánt költése sem változott a boltlánc 230 hazai egységében. Azt viszont megfigyelték, hogy az üzletekbe betérők tudatosan keresik a promóciókat és előnyben részesítik a saját márkás, alacsonyabb árpontú termékeket a drágább márkatermékekkel szemben - emelték ki.
A különbözö élelmiszerkategóriák kapcsán elmondták: általánosságban elmondható, hogy a kenyereknél nem volt változás a kategória részarányában, azaz nem növekedett és nem is csökkent. Ezzel szemben viszont azt tapasztalták, hogy a napi pékáruban észrevehetően csökkentek volumenek, ami mögött leginkább az elmúlt időszakban tapasztalható infláció állt. Továbbá azt a trendet figyelték meg, hogy az áremelkedés racionálisabb vásárlást eredményezett.
A friss húsok volumene érezhetően csökkent az elmúlt egy évben. A vásárlói szokások az ársapka bevezetése miatt jelentősen átalakultak, és ennek következtében jórészt az ársapkás termékeket keresik. A volumenek leginkább oda összpontosulnak, de a növekvő árak miatt összességében mennyiségcsökkenést tapasztaltunk
- közölte lapunkkal a PENNY a húsárukkal kapcsolatban, hozzátéve, hogy a tejtermékekről általánosságban elmondható, hogy részarányuk stabil és stagnálást mutat. A másik, kiegyensőlyozott táplálkozás szempontjából rossz hír, amit közöltek, hogy
a friss gyümölcsök elérhetősége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az árak pedig itt folyamatosan növekednek. A részarányok tekintetében elmondható, hogy zöldségé inkább növekszik, a gyümölcsé ezzel szemben viszont csökken. A zöldség és a gyümölcs között kezd egyre inkább nyílni az olló, azaz a vásárlók inkább az alacsonyabb árfekvésű, illetve az akciós termékekre kapnak rá, mintsem a különlegesebbekre.
A Lidl azt válaszolta lapunk érdeklődésére, hogy általánosságban elmondható, hogy a kereslet elsősorban az olcsóbb és a csökkentett áron kínált termékeket irányába tolódik el a boltjaikban, melyek esetében minimális növekedés figyelhető meg, míg a drágább termékek iránti kereslet stagnál. Az alkoholmentes kategóriát tekintve megközelítőleg néhány százalékos csökkenés figyelhető meg, mely elsősorban a víz és a gyümölcslevek forgalmában mutatkozik meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A pékáruk esetében az olcsóbb kenyerek iránt nőtt meg a kereslet, a tejtermékek részaránya pedig igaz minimálisan, de emelkedett. A húsok esetében nem tapasztalható csökkenés. A friss zöldség- és gyümölcskategóriában növekedés tapasztalható
- közölte lapunkkal a Lidl, hozzátéve, hogy ez a növekedés szerintük az áruházlánc rendkívül széles, minőségi és kiváló ár-érték arányú kínálatának köszönhető, mivel a boltlánc nagy hangsúlyt fektet a frissességre, termékkínálatát folyamatosan fejleszti és mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlók a legjobb minőséget kapják a lehető legkedvezőbb áron. Jelenleg hetente minimum 150-féle friss zöldség és gyümölcs található meg a polcokon - emelték ki.
A Tesco azt közölte lapunk kérdésére a fogyasztási szokások változása kapcsán, hogy összességében minimálisan nőtt az élelmiszer és az alkoholmentes italok részaránya az összes vásárlást tekintve, legfőképpen a pékség és mirelit termékek, valamint az energiaitalok/üdítők növekvő forgalmának köszönhetően. Ezt részletezve elmondták, hogy nőtt a pékáru részaránya a Tesco teljes eladásában.
A hús esetében nem történt változás összeségében. A hústermékek belül viszont növekedett a pultos termékek részaránya az előre csomagolt termékek rovására. A tejtermékek esetében csökkenés tapasztalható. Főként a sajtok részaránya csökkent az elmúlt hónapokban tapasztalható magas inflációnak köszönhetően. Összességében pedig minimálisan csökkent a teljes kategória súlya
- közölte a Tesco a Péncentrummal. A zödségek, gyümölcsök kapcsán pedig arról tájékoztattak, hogy összeségében a kategória súlya a teljes eladáshoz viszonyítva nem változott, de az alkategóriákban látszik egy kis átrendeződés. A friss zöldségek részaránya csökkent, ugyanakkor nőtt a gyümölcsök eladása. Ennek a két kategóriának az ellentétes mozgása azonban nem okozott lényegi változást a teljes zöldség-gyümölcs kategóriában - írták.
Az elmúlt hónapokban továbbra is a sajátmárkás és akciós ajánlatok felé mozdultak el a vásárlók és ezeket a termékeket részesítik előnyben. A reálkeresetek és a vásárlói kedv javulásával várhatóan ez a trend lassul majd és visszaerősödik a márkatermékek iránti kereslet
- tették hozzá, kitérve rá, hogy a Tesco célja, hogy minél kedvezőbb árakkal segítse a magyar családokat és nyugdíjasokat, és biztosítsa a vásárlók kosarában leggyakrabban előforduló termékek olcsó elérhetőségét.
Az Auchan közlése szerint a vásárlói trendek az elmúlt időszakban úgy változtak, hogy a vásárlók többször térnek be a boltokba, de kisebb kosárértékkel vásárolnak és a jó minőségű, kiváló ár-érték arányú sajátmárkás termékeket választják nagyobb arányban. Azt is tapasztalták, hogy a hatósági ár és az ezt követő kötelező akciózás a termékpályákat felborította. Erre kiváló példa, hogy a 2,8%-os UHT tej eladása az árstop alatt növekedett, majd a kivezetése után drasztikus csökkenés figyelhető meg, ami teljes tejpiac penetrációjára hatással van - írták.
Miért fontos, mi van a kosárban?
A vásárlói szokások változása azért érdekes, mert ebből kiderül, mely termékeken spórolnak a tartósan magas inflációt követően a legtöbben. A vásárlók a saját vásárlói szokásaik alakításával is sokat spórolhatnak a boltokban. A boltok is folyamatosan figyelik, hogy változnak a vásárlói szokások, és ehhez igazítják az akcióikat, a keresettebb termékekből többet tartanak a polcokon.
Túl a boltokon, és a vásárlókon, az inflációs statisztikák szempontjából is fontos lenne tudni, melyik termékkategória milyen súllyal szerepel a fogyasztói árindex kiszámításához szükséges kosárban! Ugyanis jelenleg a KSH a 2021-es évi vásárlói szokásoknak megfelelően súlyozva számítja ki az inflációt, amely így nem feltétlenül mutatja az aktuális helyzetet. Ennél még nagyobb probléma, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó nyugdíjas fogyasztói árindexet szintén a korábbi fogyasztási szokásokhoz mérik! Ez pedig nagyban befolyásolja a nyugdíjemelés mértékének meghatározását is. Hogy az infláció számítása hogyan függ össze a vásárlói kosár összetételével és ezen belül a nyugdíjemelés mértékével, azt Farkas András nyugdíjszakértő magyarázta el korábban részletesen.