Ezekkel a hamis élelmiszerekkel verik át a legtöbb magyar vásárlót: nagyon könnyű kelepcébe sétálni

Az élelmiszer-hamisítás fő célja az élelmiszerek minőségének megváltoztatásával gazdasági előnyt szerezni. Ez pedig rengetegféleképpen lehet megtenni. De az ilyen műveletek során leggyakoribb, ha egy gyengébb minőségű vagy kevésbé értékes élelmiszerrel helyettesítenek amúgy magas minőségűként eladott terméket. A súlyosabb hamisítási ügyek azonban ennél sokkal meredekebbek, különféle kemikáliákkal, hozzáadott anyagokkal való machinációk tartozhatnak ide. Ezek segítségével megváltoztathatják a termék szerkezetét, küllemét, ízét. Mindezt azért, hogy a gyártási költségek csökkentésével extra profit maradjon a zsebekben.

Ahol pedig ennyire sok pénz forog kockán, ott nem meglepő, hogy világszintű problémává növi ki magát hamisítás. Ekképpen az élelmiszer-hamisítás világszerte és sokféleképpen fordul elő, és potenciálisan szinte minden élelmiszert érinthet. Amellett pedig, hogy a hamisítás nemcsak jelentős gazdasági problémát jelent, súlyos egészségügyi problémákat is okozhat a fogyasztók számára. Éppen ezért a hamisítás észlelése alapvető követelmény lenne a hatóságok részéről, és bár a kifinomult laboratóriumi technikák pontosak, precízek és megbízhatóak, mégis költségesek és időigényesek.

Sokan érezhetik tehát úgy, tehetetlenek lennének odahaza. De bármennyire is fáj ezt belátni, tényleg így van. Az egyetlen amit a mindennapi vásárlók tehetnek, hogy megbíznak saját hatóságaikban, illetve megbízható helyről vásárolnak, és bíznak a legjobbakban. Vannak persze egyéb praktikák is, de erről majd picit később. Előbb nézzük meg, mennyire valós veszély Magyarországon az élelmiszer-hamisítás?

Élelmiszer-hamisítás itthon és a világban

Ahogy korábban írtuk, az élelmiszer-hamisítási biznisz bár globális, egyáltalán nem ugyanolyan mértékben érinti az egyes országokat. Friss statisztikák szerint a világban Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet. Utóbbi ország esetében pedig egészen friss adataink vannak arról is, nemhogy csökkenne az idő elteltével a hamisított élelmiszerek súlya, hanem növekszik. A világ legnépesebb országában ugyanis míg 2012-2013 között az élelmiszerek 15 százalékát érintette hamisítás, addig 2018-2019-ben ez a szám már 28 százalék volt. Azaz csaknem az élelmiszerek egyharmadát (!).

Az egyik leghamisítottabb élelmiszer például a tej, amit desztillált vízzel, különféle mosószerekkel, zsírral és még karbamiddal is hamisítottak. Ilyen termékekben kimutatták kréta, de marónátron jelenlétét is. Nem meglepő, hogy az ilyen „tejek” súlyos egészségügyi problémákat okoznak. Indiában azonban igencsak túlhamisított termék a tea és a kávé is. Mivel az országban ezek a legfogyasztottabb italok, egyértelmű hogy óriási profit remélhető a csalárdságból.

A tealevelekhez például simán kevernek hasonló színű egyéb leveleket, olyanokat is, amik egyébként nem is fogyaszthatók. Országszerte több májfertőzést is jelentenek hamisított tea fogyasztása miatt. A kávémagokat pedig tamarindmaggal, mustármaggal, illetve cikóriával is hamisítják. Nem véletlen, hogy ezek a hamisítványok többek között hasmenések fő okozói.

Nem árt azonban Indiában óvakodni a nagyon fényes zöldségektől is. A zöldségek hamisítása ugyanis régóta ismert. A különböző színű és állagú zöldségeket gyakran különböző színezékekkel és anyagokkal színezik. Ezeket a zöldségeket többnyire malachitzölddel hamisítják, egy kémiai festékkel, amelyről ismert, hogy rákkeltő. De a gyümölcsökben és zöldségekben gyakran előforduló egyéb hamisítószerek között található oxitocin szaharin, viasz, kalcium-karbid és réz-szulfát is.

A sort persze India esetében, ahol tényleg kifejezetten súlyos a helyzet, még hosszasan lehetne folytatni. Meredek ára miatt például a mézet is előszeretettel hamisítják, általában melaszcukorral, hogy ezzel is növeljék az eladható mennyiséget. Az Újdelhiben található Tudományos és Környezetvédelmi Központ tanulmánya szerint az országban forgalmazott mézmárkák többsége változó mennyiségű antibiotikumot tartalmaz, és fogyasztásuk idővel antibiotikum-rezisztenciát válthat ki, vérrel kapcsolatos betegségekhez és májkárosodáshoz vezethet.

De Indiában még a mézen túl is van horror. A jégkrémeket gyakran hamisítják például etil-acetát, butanallálal, amil-acetáttal, és egyéb mérgező anyagokkal, amiknek fogyasztása súlyos szövődményeket okozhat a tüdőben, vesében és a szívben is. A hamisítás során a fagylaltokat rendkívül hideg kamrákban gyártják, ahol a zsír megkeményedik, majd hozzáadják a rengeteg adalékanyagot. Ezen kívül gyakran használnak egyfajta gumit is a készítés során, amit állati részekből például farokból, orrból, tőgyből forralás segítségével nyernek ki.

Mi a helyzet Magyarországon?

A bolygó egyik legszörnyűbb példáját látva, felmerül a kérdés, Magyarországon mennyire súlyos probléma igazából az élelmiszer-hamisítás? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Pénzcentrumnak küldött válaszaiból az derül ki, hogy

Magyarországon nem határozható meg a hamisítással érintett élelmiszerek köre olyan egzakt módon, mint esetleg más államokban.

Kiderült az is, hogy hazánkban a legjellemzőbb hamisítás a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő jogtalan meghosszabbítása. Ez egyébként az egyik legegyszerűbb hamisítás mind közül, hiszen maga a kivitelezés sokszor pofonegyszerű. E téren az egyik legalapabb megoldás például a filctollal való minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő átírása. De a legprofibbak már címkéző gépekkel is dolgoznak. A Nébih azt is közölte lapunkkal, hogy az élelmiszer-hamisítás felderítésében a nagy látencia okoz leginkább nehézséget, hiszen a „bizonyítékot” a fogyasztók megveszik és általában rövid időn belül el is fogyasztják.

Magyarországon is vannak durva sztorik

A 2010-es évek közepén több nagyobb fogástól is hangos volt a média. 2014-ben például hamis „holland kakaóporra” lett figyelmet a Magyar Édességgyártók Szövetsége. A hamisított kakaóporok kisebb csomagolásban voltak kaphatók, ráadásul a csomagolás barnás színe is halványabb volt, mint az eredeti terméké. Ezeket a hamisítványokat egyébként főként piacokon, kisebb boltokban árulták.

2015-ben óriási „libamáj” fogást tudott magáénak a hatóság. Több mint 2 tonna (!) húskészítményről derült ki ugyanis genetikai vizsgálat során, hogy azok bizony nem liba, hanem jóval olcsóbbnak számító kacsamájak voltak. A két hamisítás egyértelműen beillik a „prémium terméket, olcsóbbra cserélés” kategóriájába, aminek egyébként az EU számos országában, főleg Olaszországban, az ott működi maffia révén nagy súlya van.

Bár nem élelmiszer, de rendre előkerülnek innen-onnan hamisított mosószerek, öblítők, általában ilyen-olyan kétes eredetű száz forintos és egyéb talponálló kisboltokból. De nem kell a 2010-es évek közepéig mennünk, az utóbbi években rendre a hazai hamis mézektől volt hangos a sajtó. Ráadásul a hazai mézkirály, Klenáncz József is rendre érintett volt az ügyekben, a hatóság őt többször is megbüntette. Ráadásul mivel a hamis mézek mögött ilyen erős brand állt, szinte az összes nagy hazai élelmiszerlánc is terítette ezeket.

Adja magát tehát a kérdés: most akkor kiben bízhatnak meg 100 százalékosan a vásárlók?

Mit tesz értünk a hatóság?

A Nébih szerint az élelmiszer-hamisítások felderítése során a magyar hatóság az általa használt adatbázisokból kinyert információk elemzései mellett, a társhatóságok jelzéseire és a fogyasztói kifogásokra támaszkodik. A hatóság tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy az élelmiszer-hamisítás tendenciája nem változott az utóbbi időben. Sokkal inkább jellemzőek azonban egyéb jogsértések, élelmiszerhigiéniai vagy nyomonkövetési hiányosságok.

Általánosságban kijelenthető, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosak

- írták a Pénzcentrum megkeresésére. Az viszont már sokkal összetettebb kérdés, hogy maguk a vásárlók mit tehetnek saját védelmük érdekében. A Nébih szerint az élelmiszer-biztonság elsődleges felelőse az élelmiszer-vállalkozás, azonban annak minden kockázatát a fogyasztó viseli. Éppen ezért a hatóság szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás jelentőségét. Fontos, hogy a vásárló figyelemmel legyen például a lejárati időre, valamint ha bármilyen manipulációt tapasztal, esetleg a megszokott minőségtől eltérőt észlel, azt jelezze a hatóság felé, például a Nébih ZöldSzám csatornáin (06-80/263-244, zoldszam@nebih.gov.hu, Nébih Navigátor applikáció, Nébih chatbot a Facebook-on, valamint a hivatali portálon).

Az 5 leghamisítottabb élelmiszer

Ahogy látjuk, bár Magyarországon is fordulnak elő igazán maradandó hírű élelmiszer-hamisítások, nem mi vagyunk ennek a műfajnak a központja. Bőven akadnak ugyanakkor olyan termékek a világban, amiket előszeretettel és nagy számban hamisítanak. Mutatjuk is, melyik ez az 5.

1. Extra szűz olívaolaj

Az extra szűz olívaolaj a mediterrán étrend egyik alapeleme, és rengeteg egészséges telítetlen zsírt tartalmaz. Nem is csoda, hogy világszerte sokat áldoznak erre a termékre a vásárlók. Ráadásul a fogyasztók magas árakat is képesek kifizetni Olaszország vagy Spanyolország napfényes ligeteiből származó olívaolajért. Azoknak viszont, akik e folyékony aranyra esküsznek, rossz hírünk van. Az „extra szűz” néven forgalmazott olívaolaj ugyanis könnyen hígítható más növényi olajokkal. Sőt, készülhet olyan olívabogyóból is, amelyből egyszer már kivonták az olajat.

Számos vizsgálat kimutatta az elmúlt években, hogy a napraforgó-, kukorica-, pálma-, repce-, sőt avokádóolajat tartalmazó növényi olajkeverékek extraszűz vagy szűz olívaolajnak is álcázhatják magukat. Egy 2006-os „Operacìon Colesterol” becenévre hallgató megdöbbentő csalási ügyben például 76 000 liter napraforgóolajat fedeztek fel, amelyet tartósítószerekkel és színezékekkel kezeltek, hogy úgy nézzenek ki, mint az olívaolaj. Ráadásul a hamis terméket Spanyolországban 14 különböző márka címkézte tiszta olívaolajként, miközben valójában az olívaolaj-tartalma körülbelül csak 20 százalék volt.

Ráadásul a származás sem minden. Egy olívaolaj, amely azt állítja, hogy „Olaszországból” vagy „Spanyolországból származik”, lehet hogy nem is onnan. Hiszen máshonnan is behozhatták volna ezekbe az országokba, majd további feldolgozás vagy rövid kikötői tartózkodás után újra exportálhatták. Ez technikailag ugyanis nem lenne hazugság. 2018-ban például a hatóságok lekapcsolták Spanyolország legnagyobb hamis olívaolaj-terítőit, akik gyenge minőségű, tunéziai, marokkói és spanyol olívaolajat exportáltak szűz olívaolajként álcázva az USA-ba.

Öröm az ürömben, hogy ez a fajta élelmiszer-hamisítás többnyire az egészségesre nem veszélyes, viszont bizonyos mag- vagy dióolajokkal való helyettesítés nem kívánt következményekkel járhat az allergiás betegek számára. Ráadásul a hamis extra szűz olívaolaj félrevezeti a fogyasztókat, akik azt gondolják, egészségesen választanak, közben mégsem.

2. Halak

Bár a magyarok egyáltalán nem tartoznak a nagy halfogyasztó népek közé. A világban óriási méreteket ölt a halételek és tenger gyümölcseinek hamisítása. Halcsalásnál gyakran előfordult téves címkézés, amikor a kiskereskedők az olcsó halakat értékes fajtáknak adják el vagy az importált tenger gyümölcseit a regionális kedvenceknek álcázzák. De népszerű a veszélyeztetett fajokat fenntartható fogásként értékesíteni is.

Egy 2018-as amerikai kutatás például kimutatta, hogy majd 500 népszerű halmintának a tesztelése során az éttermekben és kisebb piacon a mintánk 26, illetve 24 százaléka csalás áldozatául esett. A nagyobb élelmiszerláncok ezzel szemben némileg megbízhatóbbak voltak. A halcsalás hátterében az áll, hogy a tevékenység egyértelműen túlfizetésre kényszeríti a fogyasztókat, sőt egészségkárosító hatásokhoz, például ételmérgezéshez vezethet, ha a termék eredete, lehetséges szennyeződései és kezelési folyamata nem dokumentált szakszerűen.

3. Méz

A mézhamisítás jól ismert probléma Magyarországon is, de emellett az egész világon is az egyik leginkább hamisított élelmiszerről van szó. Idehaza okozott már problémát, olcsó kínai/ukrán mézzel való felhígítás, de a kínai kémikusok már szintetikusan is képesek gyakorlatilag a mézhez megtévesztésig hasonló termékek megalkotására. És ha mindez nem lenne elég, a drága természetes mézet nagyon könnyű hígítani cukorsziruppal, kukoricasziruppal, fruktózzal, szacharózzal, szőlőcukorral, magas fruktóz tartalmú kukoricasziruppal, illetve répacukorral is.

A mézmosás, ahogy az argó használja, azaz a mézzel való csalás ezek mellett magába foglalhatja azt is, hogy hazudnak az egyes termékek földrajzi eredetéről vagy arról, hogy a nektár valójában milyen növényről is származik igazából.

4. Gyümölcslevek

Hiába tartják sokan egészségesnek, a 100 százalékos gyümölcslevek csak akkor azok, ha tényleg igazi gyümölcsből facsarják őket. Csakhogy sokszor ez nem történik meg. A gyümölcsleveket meglehetősen könnyű hamisítani, vizezni, cukrozni, illetve olcsóbb alternatívákkal pótolni például egy drágább gyümölcs levét. Súlyosabb esetekben viszont a különböző cukrokon kívül egyéb, szintetikus anyagok is bekerülhetnek a palackba, aminek már egészségügyi kockázatai lehetnek. A szakértők szerint érdemes a különleges gyümölcsök esetében gyanakodni, mint mondják: „nem árt vigyázni a gránátalmalével, a vörös szőlőnek ugyanis nagyon hasonló a színe...”

5. Fűszerek

A fűszerekkel az a legnagyobb baj, hogy morzsolt, őrölt formában igen nehéz kivenni azt, valójában miből is áll a keverék. Éppen ezért a porfűszereket könnyű hamisítani. Persze ez nem jelenti azt, hogy olyan drága fűszereket mint a vaníliakivonat vagy a sáfrány, ne hamisítanák. Utóbbi például a világ egyik legdrágább fűszere, azért nagyon vigyázni a vásárlásával. Drágasága miatt persze az itthoni konyhákban kevésbé elterjedt, de egy-egy külföldi nyaralás során be lehet csapódni. Porrá őrölt változatától pedig egyenes óva intenek a szakértők, hacsak nem 100 százalékig megbízható forrásból származik. A vaníliakivonattal is vigyázni kell, a vanilin ugyanis nem vanília, hanem annak szintetikus alternatívája.

Így védd ki a hamis élelmiszereket

Ahogy kitekintésünkből láttuk, az élelmiszer-hamisítás globális probléma, sőt egyes országokat kifejezetten súlyosan is érint. Ebben a tekintetben hazánk szerencsés, ugyanis Magyarországon, valamint minden egyes EU-s tagállamban hatékony élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság működik. Ha valamelyik EU-s ország felderít egy olyan hamisítási ügyet, ami érint más tagállamot is, arról értesítést küld a gyorsriasztási rendszeren (ACN - Riasztási és Együttműködési Hálózat, amelynek része az FFN - Élelmiszercsalási Hálózat is). Így tehát az esetlegesen hazánkba érkező hamisított termékek jó eséllyel kiszűrhetőek és kivonhatóak a kereskedelemből vagy a feldolgozóiparból.

Ettől függetlenül a legegyszerűbb élelmiszer-hamisításnak, az átcímkézésnek bárki bedőlhet, és élete során nagy eséllyel belefuthat ilyenbe. Hogy a hamis libamájról, kakaóporról vagy a mézről ne is beszéljünk. Öröm az ürömben, hogy a csalási esetek többsége általában nem hordoz jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot. Viszont vannak olyan alapanyag-helyettesítések vagy akár az átcímkézésből eredően lejárt élelmiszer elfogyasztása, amik okozhatnak ételmérgezést, és más nem kívánatos következményeket például allergiásoknak.

4 jó tanács a hamisítás elkerüléséhez:

• mindig olvassuk el az összetevők listáját, gyanú esetén értesítsük a hatóságot;
• lehetőség szerint az élelmiszert teljes valójában, minél kevesebb feldolgozással vásároljuk meg;
• vásároljunk helyi termékeket, de ezek esetében is legyünk éles szeműek, főleg piacokon, vásárokon;
• étkezzünk szezonálisan.

(via indiatoday, sciencedirect, zoe.com, the independent)