Pénzcentrum • 2023. június 26. 21:30
Továbbra is toronymagasan vezet a magyar infláció Európában, amit számos tényező, így részben a kormány adóemelése, részben az alapanyagok, energiaárak emelkedése is hajt. A kormány már a versenyhivatalt is beveti a drágulás fékezésére, de vajon a gyártók mennyivel kerestek többet? És mit hozhat az árstop kivezetése az élelmiszerárak tekintetében?
Egész Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció, ezen belül pedig az élelmiszerárak emelkedése, ahogy arról már korábban többször írtunk. A kormány álláspontja szerint azonban ezek okai nem a magyar gazdaságon belül keresendők. „Elsősorban a háború gazdasági hatásai és a fegyveres konfliktusra válaszként született brüsszeli szankciók lökték az egekbe a hazai fogyasztói árakat” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón februárban.
Az Átlátszó most 230 élelmiszeripari cég 2022-es beszámolóját nézte át, a hústermelőktől, feldolgozóktól kezdve az étolajgyártókon át a malomipar, a zöldség- és gyümölcsipar szereplőiig, hogy kiderítsék hogyan teljesítettek az élelmiszergyártó vállalkozások 2022-ben? Több lett a bevételük és a nyereségük? 230 élelmiszeripari cég 2022-es beszámolóját nézték át, olyanokét, amelyeknek a bevétele elérte a 1,5 milliárd forintot.
Míg a húsipar bevétele 33 százalékkal nőtt, addig a nyeresége 27-tel, míg az étolajgyártók bevétele 41 százalékkal nőtt, a nyereség viszont az egyik szereplőnél négyszeres lett. A malom-, tészta-, kenyéripar bevételei 51 százalékkal nőttek, a nyereség itt is összességében háromszorosa az előző évinek. A vizsgált tejesek közül csak a nagyok teljesítettek jobban, a kicsiknél nem lettek kiugró eredmények.
A húsiparban a Pick Zrt. nyeresége csökkent, míg a liba- és kacsatenyésztőké jelentősen nőtt. Az eredményeket Raskó György agrárközgazdász elemezte: „Ezen ágazatok közül a malomipart leszámítva a többieknek nagyon erős export pozíciójuk van. A lap szerint valószínűleg az történt, hogy jelentős mennyiségben adtak el exportra is, ahol ugye szabad ár van. Miután a nemzetközi árak nyersanyagárak is növekedtek, már a késztermékek ára is óriásit nőtt. Tavaly pedig gyenge volt a forint, ugye 415-420, ezért az exporton jelentős jövedelmet lehetett realizálni, függetlenül attól, hogy esetleg egy-egy termékük beleesett az ársapkába is.
Például a sertéscomb, a húsiparban, aminek szintén jelentősen nőtt a jövedelme. A többi sertéshús rész is teljesen szabadáras volt, amin belföldön is már nagyon komoly nyereséget lehetett realizálni, ugyanis a vágósertés felvásárlási ára tavaly nagyon alacsony volt. Tehát a húsiparnak a 2022-es év végül is jó volt, mert a sertést nagyon olcsón be tudta szerezni, és rá tudta ültetni a tőkehúst és a feldolgozott húskészítményeket is erre az inflációs hullámra. Plusz nagyon jól húzott az exportpiac, tehát több összetevője van annak, hogy ezt a jövedelmet realizálni tudta” – mondta el a szakember.
A tejesek közül 20 céget vizsgált a lap. Kiugrónak számító profitot a SOLE-MiZo ZRt. és a TOLNATEJ Zrt. ért el. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó SOLE beszámolója szerint az export 46 százalékkal nőtt. Raskó György szerint az, hogy csak ennyi cégnél ugrott meg a profit, azt mutatja, hogy a gyártók az ársapka miatt külföldről vettek nyers tejet, azon pedig nem lehet különösebb jövedelmet realizálni:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
„A belföldi eladásaiban az UHT tejre vonatkozó hatósági ár hihetetlen veszteséget okozott azáltal, hogy többen is a magasabb zsírtartalmú tejet vásárolták az olcsósága miatt. Emiatt nekik alig maradt zsírjuk ahhoz, hogy sajtot, meg egyéb tejterméket készítsenek, azt külföldről kellett beszerezni, esetenként jóval drágábban, mint belföldről. Emiatt a tejipar nagyon nagy jövedelmet ezen az élelmiszer infláción maga számára nem tudott generálni.”
Az étolaj gyártók közül a Bunge Zrt. profitja kiugró, közel ötszörös lett. Raskó György úgy véli, itt előfordulhat az, hogy a Bunge behozta ukrán leányvállalatától az olcsóbb napraforgót, és abból lehetett komoly profitot realizálni. „Magyarországon nagyon drága volt a napraforgómag, ezért azon olyan sok haszon nem lehetett, de élek a gyanúval, hogy behozott feldolgozatlan vagy nyers napraforgóolajat, és abból tudott ilyen jól kijönni. A margarin pedig amiatt, hogy a vaj ennyire megdrágult. Ugye, a margarin, az egy helyettesítő termék, tehát ennél nyilvánvaló, hogy annak az árát is nagyon jól felhúzta, ami szintén javította a jövedelmi pozícióját.”
Raskó az élelmiszer-infláció lehetséges okáról is beszámolt. „Két irányból kell nézni, az egyik a nyersanyagpiac, tehát a termelői oldal. A világpiaci ármozgások miatt a másik is legalább ennyire fontos, hogy maga a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás is hihetetlen energiaigényes. És ugye az energiaszámlák akkorákat ugrottak, ami a korábbi időszakban szinte soha nem fordult elő. Ebből adódóan ez a két tétel, az energia és a nyersanyagár indította el az inflációt Európában, és ezt tetézték Magyarországon a kormány büntetőadói. A kiskereskedelmi különadó a maga 4 százalékával, ami forgalomarányosan rögtön 4 százalékkal megdobta az inflációt. Összetett dologról van szó: a gyenge forint a tavalyi magas élelmiszer inflációban ugyanúgy benne van, mint ezek a kormányzati intézkedések, az ársapka miatti veszteségeket pedig átháríthatták vagy beépíthették olyan termékek árába, amik szabad árasak, és az is plusz inflációt gerjesztett.”
A gyenge forint eredményét a Gyermelyi Zrt. beszámolóján keresztül mutatjuk be: a cég 2021-ben 27 milliárd forint bevétel mellett 1,3 milliárd forint nyereséget ért el. Az export 5,4 milliárd forint volt. Ez 2022-re 9,5 milliárd forintra nőtt, a nyereség pedig 2,9 milliárd forintra. Az agrárközgazdász úgy látja, hogy az árstop kivezetésével a sertéscomb ára azonnal legalább kilónként 600 forinttal megugrik. A csirkemell ára szintén legalább 6-700 forinttal nő, a cukor rögtön a duplájára drágul. Az újabb ársokk miatt pedig a kiskereskedelmi forgalom tovább fog zuhanni. A csirkehús árának alakulásáról mi is írtunk, ezt a cikket itt tudod elolvasni.