Biró Attila • 2023. június 16. 16:01
Miközben az értékesítésekből származó nettó árbevételek alapján a Líra már nincs is annyira lemaradva a Libritől, az adózás utáni nyereségek között brutális különbség jelent meg 2022-ben. Előbbinek ugyanis itt több mint 2 milliárdos összeg szerepel, míg előbbi még a 2021-es évhez képest is kevesebbet, 253 millió forintot tud felmutatni.
Június 13-án, kedden robbant a hír, hogy szerződést kötött a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a Libri Csoport 98,41 százalékos tulajdonosává. A döntés kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy a hazai könyvkereskedelem legnagyobb szereplője hogyan muzsikált üzletileg a 2022-es évben – mire számíthat az új többségi tulajdonos.
Emellett pedig megvizsgáltuk azt is, hogy az ágazaton belül a legnagyobb versenytársuknak számító Líra miként zárta a 2022-es évet. Elől járóban annyit, nem volt rossz könyves év a 2022-es, a nettó árbevételek szépen nőttek, és az adózás utáni eredményekre sem lehet panasz, igaz ezt a két nagy vetélytárs közül csak az egyik tudta növelni 2021 és 2022 között.
Libri vs. Líra
A Libri-Bookline Zrt-nek 2022-ben 30,8 milliárd forint lett az értékesítés nettó árbevétele, ami 7 százalékos növekedés 2021-hez képest. Ehhez képest az adózott eredményük 17 százalékos növekedést mutatott, a 2022-es évben 2,3 milliárd forintot, a 2021-es 1,9 milliárdhoz képest. Érdemes kiemelni, hogy a Libri-Bookline Zrt. tulajdonolja többek között a Libri Könyvkiadó Kft-t, amihez olyan kiadók is tartoznak, mint a Park, a Helikon, a Kolibri vagy éppen a jelenkor.
Ahogy az adatokból látjuk, a Líra sokkal szerényebb számokat produkált a 2022-es üzleti évben. Igaz, a nettó árbevételük átlépte a 10 milliárd forintot, ami harmada volt a Libri csoporténak, viszont az adózás utáni eredményüknél a Libri 9-szer magasabbat tudott, ráadásul a Líra 2022-es 250 millió forintos eredménye bőven elmarad az előző évi majdnem 400 millióshoz képest.
A két cég összehasonlításakor persze érdemes megjegyezni, hogy nagyságban azért jócskán van eltérés, míg a Libri csoportnál a 2022-es üzleti évben mintegy 754 dolgoztak, addig a Líránál a 2022-es év végén összesen 260-an voltak. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a Lírának is vannak jelentős tulajdonhányadai ismert kiadóknál, az Athenaeumnál például kifejezetten jelentős, de a Magvető tulajdoni hányadának is birtokolják a 45 százalékát.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mi a helyzet a dolgozókkal?
Az adatokból kiolvasva azt már látjuk, hogy a Libri gyakorlatilag 3-szor annyi embert foglalkoztat, mint a Líra. 2021-ről 2022-re ráadásul az átlagos létszám 38 fővel nőtt. Mindez azt is jelent, hogy a legutolsó üzleti évükben 4,4 milliárd forintnyi bérköltséget számolt el a cég, ami egy főre mintegy 480 ezer forintos bért jelent havonta átlagosan.
Ehhez képest a Líránál 2021-2022 vége között 5 fővel csökkent a létszám, 265-ről 260-ra. A saját bevallásuk adata szerint pedig egy dolgozóra havonta 347 ezer forintos bér jutott, ami több mint 40 ezer forinttal több a 2021-es 301 ezer forinthoz képest. Érdemes persze megjegyezni, hogy jókora különbségek vannak a kék-, illetve fehérgalléros dolgozók bérezése között.
Reflektorfényben az olvasás
Szintén kedden a Pénzcentrumon mi is beszámoltunk arról a kutatásról, ami szerint a magyar felnőttek bő negyede (27%) a saját bevallása szerint szinte soha nem szokott olvasni. Ehhez képest csupán a megkérdezettek 15 százaléka válaszolta, hogy napi szinten falja a betűket. Bármennyire is zuhan ugyanakkor vissza az olvasás Magyarországon, a két legnagyobb kereskedő-, és kiadócsoport számai nem éppen azt mutatják, hogy ne érné meg a könyves biznisszel foglalkozni. Igaz, a bevételeket a tavalyi évben a brutálisan magas infláció is segítette.