Biró Attila • 2023. március 24. 10:03
Miután két év leforgása alatt a trappista sajt átlagos kilós ára több mint 100 (!) százalékkal emelkedett, március hónapban végre elindult a várva várt árcsökkenés. Ez azonban nem tetszett mindenkinek, a hazai érdekvédelmi szervezetek szerint az árzuhanás oka a külföldi dömping volt, olyan sajtokkal, amik valójában nem is trappista sajtok, de annak árulják őket. De tényleg nem azok? Mit mond a szabályozás, milyen sajtokat lehet Magyarországon trappista sajtként árulni? Ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk, de bemutatjuk a hosszú évek óta húzódó ügyet is, aminek célja, hogy a jövőben sokkal minőségibb termékeket lehessen csak trappista sajtként árulni. Ez utóbbinak egyébként már meg kellett volna történnie, de a változás évek óta csúszik.
2023 februárjában az élelmiszerek ára átlagosan 43,3 százalékkal volt magasabb, mint 2022 februárjában. Igen ám, de a magyarok legkedveltebb sajtja, a trappista sajt átlagára ezen az időintervallumon valósággal kilőtt. Egy kiló trappista sajt ugyanis 2022 második hónapjában átlagosan még 2440 forintba, míg 2023 februárjában már 4560 forintba került.
Egy év alatt tehát az árváltozás mértéke 87 százalékos volt. Két éves viszonylatban pedig még megdöbbentőbb a trappista ársokk, ezen az időtávon ugyanis az árváltozás mértéke már 133,8 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 2021 februárjában egy kiló trappista sajt átlagosan 1950 forintba került, a mostani 4560 forinthoz képest.
Beindult az árháború
Látva ezeket a soha nem látott drágulási magasságokat, nem csoda, hogy ha a boltok némileg késve is, de léptek. És gyakorlatilag akcióháborúba kezdtek azokon a termékeken, amik az elmúlt egy évben a leginkább dráguló termékek között szerepeltek. A sort a láncok a vajjal nyitották, február hónapban sorra jelentették be az üzletek, hogy 20-30 százalékkal tartósan csökkentik termékeik árát.
Nem kellett sokat várni, a vajháború után robbanta a trappistabomba is, március elejétől kezdve néhány napon át az Aldi, a CBA, de a Lidl is sorra jelentette be, hogy a magyarok kedvenc sajtjának árát is megnyirbálják, tartósan 20-25 százalékkal. Ez pedig, amilyen magasságokban járt a trappista ára, kilónként akár 1000 forint megtakarítást is jelent azóta.
Igen ám, de az árak letörése nem tetszett mindenkinek, főleg a hazai érdekvédelmi szervezeteknek. Akik leginkább azzal érveltek, hogy a külföldi dömping leveri a magyar sajtok árát is. Pedig azok azért kerülnek annyiba, mert az elmúlt idők súlyos aszálya durván érintette a takarmányárakat, így drágább lett a tej, amiből 10-11 liter kell egy kiló trappista elkészítéséhez.
Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke, és Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezetője korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a legnagyobb probléma a magyar sajtok számára, hogy „nagy mennyiségben érkezik az országba Németországból és Lengyelországból trappistaként értékesített sajt, ami a valóságban nem trappista.”
Mi számít trappistának?
Csakhogy van ezzel egy kis bibi, a jelenlegi magyar szabályozás szerint trappista sajtként gyakorlatilag bármilyen sajtterméket el lehet adni. A Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) első kötete ugyanis termékcsoport szinten használja a trappista meghatározást, nem pedig termékszinten. Mutatjuk is, hogy ma pontosan Magyarországon mit is (!) el lehet adni trappista sajtként:
Az MÉ I. kötete így fogalmaz trappista téren - tejből, valamint engedélyezett összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással - membrán szeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátum elvonással - előállított szilárd vagy fél-szilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek.
Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen „érlelt”, félkemény sajtot el lehet adni Magyarországon trappista sajtként. Ez a szabályozás annyira általános, hogy a gyártóknak óriási mozgástere van abba, hogy milyen sajtot állítanak elő trappista sajt néven. Ha ízlelgetjük a szabályozást, talán az érlelési időre vonatkozó rész lehet a legszembetűnőbb: „rövidebb-hosszabb ideig”. Tehát bármennyire rövid idő alatt előállított sajtot el lehet adni Magyarországon, ha a fenti követelményeknek megfelel.
Ebből a szempontból kevéssé érthető, mire gondolhattak a hazai érdekvédelmi szervezetek, amikor azt mondták, a német vagy lengyel import sajtok, amiket trappistaként árulnak, azok nem trappisták. Ezzel kapcsolatban meg is kérdeztük a Nébihet, nekik mi a véleménye a kialakult csetepatéról. A hatóság a következőkről tájékoztatta lapunkat:
Az előírásban szereplő megnevezésű, Magyarországon forgalomba hozott termékeknek meg kell felelniük a követelményeknek: akár itthon gyártották őket, akár külföldről érkeztek. Az élelmiszer ellenőrző hatóság feladata, hogy az előírások betartását figyelemmel kövesse, továbbá a nem megfelelő termékek forgalmazását és felhasználását megakadályozza. A Nébih és a megyei kormányhivatalok - kockázatbecslés alapján - rendszeresen ellenőrzik a tejtermékek minőségi és biztonsági paramétereit. Az ellenőrzés az éves mintavételi monitoring terv szerint történik, ezen felül szúrópróbaszerűen és gyanú alapján történő vizsgálatokat is végzünk. Hivatalunkhoz az utóbbi hetekben nem érkezett trappista sajt termékekkel kapcsolatos bejelentés.
A leírásból jól látható, mindegy honnan érkezik a trappista sajt, annak ugyanannak a követelményrendszernek kell megfelelnie. És lássuk be, a jelenlegi MÉ 1-3/19-1 számú előírása, azaz a trappista sajt az oltós alvasztású, érlelt, félkemény sajt termékcsoport-szintű szabályozása igen nagy mozgásteret enged, és ezt ki is használják.
Régi ügynek hosszú az árnyéka
A Pénzcentrum 2019 óta folyamatosan, évről-évre beszámol a nagy változásokkal kecsegetető, de egyelőre belassult trappistaváltozásokról. A probléma ugyanis már hosszú évek óta fennáll, nevezetesen, hogy a fent említett szabályozás szerint a trappista sajtok nem számítanak a világ, de még az ország legkiemelkedőbb sajtjának sem, sőt.
A legtöbb esetben a vásárlók gyakorlatilag nagyon fehér, sokszor gumiszerű, inkább íztelen termékekkel találkozhatnak a boltok polcain. Az egyik, a témában legelső megkeresésünkre a Nébih úgy válaszolt, hogy az „MÉ I. kötetének előírásai kevésbé szigorúak, és nincs benne minimum érlelési idő, így a gyártó számára könnyebb az előírásoknak való megfelelés”, sőt azt is írták, hogy
a hazai piacon megjelenő termékek meglehetősen heterogének, nem túl fényes minőségűek, ami megkönnyíti a külföldi termékek - lengyel német, dán, holland - térhódítását.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A képlet tehát már hosszú évek óta egyszerű, a külföldi gyártók is rájöttek arra, hogy a magyarok kedvenc sajtját ez alapján a szabályozás szerint meglehetősen gyorsan, olcsón elő lehet állítani, majd könnyen értékesíthető is lesz a piacon. Ebbe persze némileg belezavart az utóbbi időben az energiaválság, az aszály, valamint a takarmányárak robbanása, de mint látjuk, ahogy a nagy európai piacok gyorsabban regenerálódtak, mint a magyar, egyből beindult a jól ismert gépezet.
Közel a változás, mégis távol
Az egész trappista ügyben az a legnagyobb csavar, hogy az MÉ második kötete már hosszú évek óta tartalmaz egy nagyon pontos, minőségi, "különleges Trappista” leírást, ami természetesen sokkal átfogóbb, mint az az elsős kötetet általános leírása. A baj csak azt, hogy ezt a gyártók önszántukból nem igazán alkalmazzák, miért is tennék, amikor sima trappista sokkal kevesebb kritérium szerint is lehet árulni. Csak egy kis ízelítő, milyen is lehetne egy igazán finom trappista sajt:
A Trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt.
Amihez pontosan 12 anyagot lehet felhasználni, és rengeteg kritériumnak is meg kell felelni. Úgy mint, korong formájúnak kell lenni, az átmérője 14-18 centi kell, hogy legyen, a tömege 1,5-2,2 kg, az érlelési idejének pedig legalább három hétnek, 13-15 Celsius fokon. És akkor mindemellett pontosan meg van fogalmazva, hogy mekkora kell legyen a zsírtartalma, szárazanyagtartalma, illetve sótartalma.
És ha mindez nem lenne elég, hosszasan ki van fejtve, milyennek kell lennie a sajt külsejének, belsejének, állományának, szagának, ízének. Csak hogy néhányat ezek közül kiemeljünk, ilyenek olvashatók például az MÉ második kötetében:
- A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású;
- Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
- A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
- Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
- Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
- Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).
A leírásokból jól látható, mekkora különbség lenne a boltokban, hogyha ezentúl például csak az MÉ második kötete alapján lehetne trappista sajtot készíteni Magyarországon. De ez egyelőre nincs így, pedig igény és akarat is lenne rá. Most ott tart az ügy, hogy ha nem is teljesen az eddig „különleges” trappista sajtnak megfelelő kritériumok mentén, de ahhoz nagyon hasonlóan elindult a szakma a változtatás felé. A korábbi menetrend az volt, hogy az Európai Unió notifikációs eljárása 2021 január 4-én vagy április 4-én zárul (tagállami vagy Bizottsági észrevétel függvényében).
Ezután a jogszabály a notifikációs eljárás függvényében, várhatóan 2021 februárjában vagy május végén lépett volna hatályba. Ehhez képest pedig meghatároztak volna egy úgynevezett átmeneti időszakot, amíg a gyártók felkészülhetnek az új szabályozásra. Ez a hatálybalépéstől 12 hónapig tartott volna.
Ennek értelmében tehát, 2022 februárjától vagy májusától tömegesen kellett volna eltűnniük a „nem túl fényes minőségű” trappista sajtoknak a boltok polcairól. Ez persze nem így történt, ugyanis mint azt a Pénzcentrum megtudta, a tejtermékekről szóló előírás-tervezet notifikációs eljárása 2021-ben lezárult. A folyamat során érkeztek észrevételek, ezek figyelembe vétele mellett az anyag jelentős része 2021. október 2-án hatályba lépett és 2022. október 31-től kötelezően alkalmazandó.
Igen ám, de a tervezettel kapcsolatban voltak olyan felvetések, amelyek további egyeztetéseket, pontosításokat igényeltek, így a tervezet egyes részei, például a trappista sajtra vonatkozó, még nem lettek véglegesítve. És hogy mikor lesznek? Ez az, amit senki nem tud,
- 2022 januárjában a Nébih azt közölte a Pénzcentrummal, hogy „a folyamatban lévő szabályozás részleteiről véglegesítés előtt nem érdemes nyilatkozni”, de terveik szerint 2022 második felében erre sok kerül;
- 2022 második felében azonban erre nem került sor, úgyhogy most, 2023 elején is rákérdeztünk a hatóságnál, most hogy áll az ügy, azt a választ kaptuk, hogy „a szabályozás véglegesítése továbbra is folyamatban van, a véglegesítés dátuma azonban egyelőre nem ismert”.
Kérdéseinkkel érintettük a csúszást is, valamint azt, hogy a hatóság szerint okozott-e károkat ebben a felhevült 2022-es évben, hogy ilyen sokáig húzódott a trappista sajt minőségi ügye, de erre nem kaptunk választ. Az azonban biztos, hogy a munka továbbra is folyamatban van, és az is biztos, hogy nem teljesen a most is alkalmazható, „különleges” trappista szabályozását fogják átemelni az új tervezetbe, pedig ez elég kézenfekvő lépés lenne. De nem ez fog történni.
Addig is a magyar vásárlóknak marad az árakon való borzongás. Látva viszont, hogy hosszú évek óta az MÉ első kötete milyen paraméterek mentén szabályozza, milyen sajtot lehet trappista sajtként árulni Magyarországon, senkinek ne tartson attól, hogy átverik. A hazai boltokban kapható trappisták ugyanis hosszú évek óta ugyanolyan minőségű termékek, amiről még a hazai hatóságnak is az a véleménye, hogy nem túl fényes minőség ez.
(Címlapkép: Oláh Tibor, MTI/MTVA)