Biró Attila • 2023. február 22. 13:05
Nincs könnyű dolga annak, aki ki akarja játszani az évtizedek óta nem látott inflációt Magyarországon. A termékhelyettesítés módszere nem igazán játszik, hiszen alig van olyan élelmiszer vagy egyéb termék, aminek csökkent vagy nem annyira nagy mértékben növekedett az ára. Néhány lehetőség azért akad, igaz ezért a legtöbb esetben az árstopos élelmiszerekhez kell nyúlni, amiből korlátozottan lehet vásárolni, sőt áttételesen azért megdrágítanak más termékeket. Mutatjuk azért, hogy az egyik legősibb infláció zúzó módszer mellett még milyen lehetősége van a lakosságnak megtakarítani a különböző vásárlások folyamán.
2023 januárjában már 25,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel azt megelőzően. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen tudjuk azt, hogy az élelmiszerek átlagos áremelkedése már 44 százalékos volt, a termékkategórián belül pedig bőven voltak olyan élelmiszerek, amiknek az ára 80, de akár 100 százalékkal is emelkedett. Meglehetősen nehéz dolga van tehát annak, aki manapság spórolni akarna nagybevásárláskor.
Az infláció elleni harc egyik legjobb eszköze békeidőben ugyanis az volt, hogy az ember helyettesítő termékeket próbált keresni azok helyett, amik drágábbak lettek. Tehát az elmúlt gyakorlatilag két évet megelőzően, ha például nőtt a csirkemell ára, viszont a disznócombé nem emelkedett, sőt akár csökkent, akkor érdemesebb volt utóbbit választania annak, aki pont az általa fogyasztott húsárun próbált takarékoskodni.
Most viszont, amikor szinte minden élelmiszernek az egekbe szökött az ára ezt elég nehéz megcsinálni. De azért érdemes próbálkozni. A Pénzcentrumon éppen ezért most annak jártunk utána, hogy a KSH hivatalos listáján, mik azok a termékek/szolgáltatások, amiknek csökkent vagy legalább az általános inflációs mérték alatt változott az ára 2022 januárja és 2023 januárja között.
Kegyetlenek az árak
Az elején érdemes azzal kezdeni, hogy nagyon kevés az olyan termék, aminek csökkent az ára egy éves távlatban. Élelmiszerek közül például csak olyanok vannak ezen a listán, melyek már jóideje árstoppal védettek. Ilyen például a búzafinomliszt, a kristálycukor, a napraforgó-étolaj, és a 2,5 százalékos UHT tej. És ennyi, a néhány árstopos élelmiszeren kívül csupán egyetlen termék és egyetlen szolgáltatás volt, aminek az ára csökkent az általunk vizsgált időszakban. A szemétszállítás (110-120 literes saját kuka ürítési díja) ami 502 forint helyett 497 forint lett, illetve a 76-82 centis LCD-LED tévé, aminek az átlagára 82 250 helyett 80 810 forint lett.
A csökkenőkhöz hozzátartozik, hogy az ára 4 szolgáltatásnak maradt változatnak, így a víz-, és csatornadíj, valamint a teljesáru busz, illetve gyorsvonatjegy nem kerül többe. Tehát az élelmiszerek közül jóformán tényleg csak az árstopos termékeken lehet spórolni, illetve aki tévét venni az is jól jár most, sőt legalább a távolsági belföldi utazásokért sem kell többet fizetni most, mint egy éve. A kör viszont itt bezárult, és hogy ne legyen annyira vidám a dolog.
Az árstopos termékek vásárlásához hozzátartozik, hogy amint az már tapasztalják a hazai vásárlók egy ideje, időszakos termékhiányokhoz vezet, sőt a hazai boltok szinte mindegyike mennyiségileg korlátozza is, hogy egy vásárló mekkora mennyiséget vehet adott termékből. És ha mindez nem lenne elég, ezeknek a termékeknek a túlvásárlásra felhajtja más termékek árát. (Például a 2,8 százalékos UHT tej iránt megnövekedett kereslet felhajtotta a tejsavó árát, ami hozzájárult például ahhoz, hogy a trappista sajt ára az egekbe szökjön.)
Ahogy tehát látjuk, a listánkon innentől már csak olyan termékeket és szolgáltatásokat kereshetünk, amiknek az árnövekedése legalább az átlagos inflációs mérték alatt maradt. Akadnak azért ilyenek, de nem sok. Ide tartozik például a digitális lázmérő, a lágy kontaktlencse, a férfi-szabadidőcipő, a női farmernadrág vagy éppen a ceruzaelem vagy a múzeumbelépőjegy. Igaz, azért utóbbiak átlagára már 15-20 százalék között mozog, ami azért nem kevés.
Élelmiszerek közül viszont alig lehet olyat találni, aminek az átlagára az átlagos infláció alatt maradt. A lista szűk, és a következő elemek szerepelnek rajta: sertéscomb (árstopos), akácméz, körte, alma, tisztított dió és a bors.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ha megnézzük a listát, akkor láthatjuk, igencsak korlátozott a helyettesítési lehetőségünk, igaz azért a gyümölcsökkel már lehet matekozni. Míg például a görögdinnye vagy a banán - amiknek az átlagára több mint 50 (!) százalékkal emelkedett - jócskán megdrágult, addig az alma és a körte egészen vállalható mértékben drágult az elmúlt egy esztendő során.
A brutális infláció kapcsán tehát azt mondhatjuk, hogy összességében az ősi, helyettesítő termékes megoldás jelen időkben kevéssé működik. Élelmiszerek közül szinte tényleg kizárólag csak az árstopos termékeken lehet nagy pénzt fogni, azokból azonban korlátozott mennyiséget lehet vásárolni, és áttételesen minden más termék megdrágításában azért szerepet játszanak. Ezen felül tényleg csak néhány élelmiszer az, ami elfogadhatóbb mértékben drágult, de itt is olyan termékeket találunk, például az alma, a tisztított dió vagy az akácméz, ami az ezt megelőző években, amikor még nem volt ennyire brutális az átlagos infláció, csúcsdrágulónak számított. Így ezek a termékek sem kifejezetten olcsók. A dió kilója például már majdnem 6 ezer (!) forint.
Ha nem csak az élelmiszereket vizsgáljuk, akkor már valamennyivel jobb a helyzet. Több elektronikai cikk ára sem emelkedett látványosan, illetve nagy általánosságban a különböző ruhák ára sem emelkedett kiemelkedően. Illetve a közösségi utazás, valamint a különböző belépőjegyek ára sem követte az évtizedek óta nem látott gigainfláció mértékét. Mindezek kívül azonban letaglózóak a számok.
Hogyan spóroljunk akkor?
Ahogy az adatokból látjuk, a termékhelyettesítés módszere nem túl kifizetődő manapság. Maximum arra lehet használni, hogy ne költsünk csillagászati összeget, de spórolásra kevésbé. Ilyen körülmények között szinte az egyetlen kiút az, ha a vásárlók nagyon odafigyelnek a boltok aktuális akcióira, és teljesen ezek alapján menedzselik a bevásárlásaikat.
Ezzel ugyanis olyan előnyökhöz lehet jutni, amik sok termék esetében szinte teljesen ignorálhatnak egy teljes évnyi drágulást is. A Pénzcentrum számításai szerint a csúcsdráguló virslit például szilveszter előtt több helyen annyiért lehetett megvásárolni, mint 2021 decemberében. Persze ez nem volt egy hosszú időszak, mégis jó ajánlat volt. Ilyen ajánlatok pedig mindig akadnak, úgyhogy ökölszabályként, ha valamilyen számunkra kedves termék ára hirtelen, nagymértékben lecsökken vegyünk belőle többet és raktározzuk el megfelelő módon, mert csak így tudunk tetemesebb összeget megspórolni.
Az akciók árgus figyelése mellett egy másik nagyon fontos pont, hogy ésszerűen tervezzük meg a szükségleteink kielégítésére szánt termékek/szolgáltatások listáját. Az élelmiszerek esetén messziről kerüljük a pazarlást, az étel kidobását, ez ugyanis olyan, mintha súlyos forintokat dobna a kukába az ember. Ugyanígy vizsgáljuk meg körültekintően a szolgáltatások díjait is, illetve azt, hogy valóban szükségünk van-e éppen adott stream előfizetésre, új ruhára vagy bármilyen olyan „luxus-beruházásra”, ami nem létszükséglet.