Koós Anna • 2023. február 7. 19:03
Fájdalmas teherré vált az élelmiszervásárlás a magyarok számára, mely nem csak a pénztárcát terheli meg, hanem lelkileg is nagy kihívást jelent. Bár már a járvány alatt is nagyobb léptékben emelkedtek egyes élelmiszerek árai, a meredek felfutás tavaly nyáron kezdődött, és azóta tart. Olyan alapvető élelmiszerekért, mint a vaj, a kenyér, a sajt, a friss tej, a tejföl vagy a tojás 85-110 százalékkal is többet kell fizetni a kasszáknál. A magas árak miatt sok vásárló már kénytelen csökkenteni a fogyasztását, átalakítani az étrendjét, vagy egyes termékekről teljesen lemondani - nem mindenki éli meg azonban ugyanúgy a drágulást. Míg egyesek a kenyér drágulásán nem tudnak túllépni, másoknak a kávé vagy a joghurt áremelkedése fáj a leginkább. A Pénzcentrum olvasónak szavazatai alapján most kiderült, hogy a többség számára a sajtdrágulás az igazi terror a boltokban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utolsó adatközlése szerint decemberben 44,8 százalékos volt az élelmiszerinfláció, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult a leginkább. Ha viszont külön vizsgáljuk - szintén a KSH átlagárai alapján - a trappista tömbsajt drágulását, 108 százalékos áremelkedést látunk. A félbarna kenyér 105, a fehér kenyér 100 százalékkal lett drágább, a zsemle 91 százalékkal kerül többe. A tejföl átlagosan 88-89 százalékkal drágább, a friss tej ára 81-87, a tojásé 84, a háztartási kekszé 76 százalékkal nőtt. Jelentősen többe kerül a rizs (74%), a banán, vagy a kávé (60-60%), a húsok, felvágottak mind legalább másfélszeres drágulást mutatnak. A januári átlagárak és a drágulás mértéke várhatóan pénteken derülnek ki.
A Pénzcentrum olvasónak szavazatai alapján a magyar vásárlóknak az összes termék áremelkedése közül a sajtdrágulás fáj a leginkább. Tény, hogy a trappista sajt több mint duplájába kerül, mint egy éve, hogy az egyik legalapvetőbb élelmiszer, ami eddig olcsónak számított, viszont ez sok más termékre ugyanúgy igaz. Mégis kimagasló az eredményt: a sajt drágulását fájlalják leginkább a magyar vásárlók:
A válaszadók 27,2 százaléka a sajtra tette a voksát, második lett csak a kenyér, 16,3 százalékkal - pedig az közel olyan mértékben drágult, mint a trappista sajt. Ráadásul a különbség is óriási, csaknem 11 százalékpont a sajt javára! A pékáruknál maradva: a kenyérhez képest a zsemleárakat nem érzik olyan húsba vágónak a szavazók, mindössze 1 százalék tette a zsemlére a voksát.
A csirkehús drágulása is több szavazónak (8%) fájdalmasabb, mint a sertéshúsé (6,8%) és a felvágottakon még kevesebben akadtak fenn annyira (2,5%). Érdekes, hogy a kávé drágulása többeknek (7,2%) fájdalmasabb, mint a tejtermékeké (a sajtot kivéve persze), mint a friss tej (7%), a tejföl (6,8%), a vaj, margarin (5%), vagy a joghurt (0,7%). Úgy tűnik, a tojás, burgonya, száraztészta drágulás sem olyan fájdalmas a szavazók számára, még 5 százalék sem tette rájuk a voksát. A sertészsír, banán, gyümölcslé, üdítő pedig még a 2 százalékot sem érte el. A lista végén kullog a keksz, amire a szavazatok 0,3 százaléka érkezett.
Nem az infláció az igazi horror?
A szavazás eredményei azért érdekesek, mert nem állnak összhangban azzal, mely termék mennyivel lett drágább. Szándékosan olyan alapvető élelmiszerekre kérdeztünk rá, amelyeket a legtöbben rendszeresen vásárolnak, és fájdalmas lehet, ha kevesebbet kell venniük belőle, vagy teljesen le kell mondaniuk róla az drasztikus áremelkedés miatt. Mégis nagy különbségek alakultak ki a szavazatokban.
Hiába drágult a háztartási keksz átlagosan 76 százalékkal, más kekszfajták pedig még nagyobb mértékben, hiába tűnt el a boltok polcairól számos keksz - mint például a Pilóta keksz - az energiaválság, alapanyag áremelkedés és más tényezők hatására. A vásárlóknak ha választani kell, a kekszdrágulás másod-, vagy sokadlagos. Mondhatni ilyen az inflációs terror idejében inkább élvezeti cikk, mint alapélelmiszer.
Ugyanakkor a kávédrágulás a tejnél, tejfölnél, tojásnál, és a legtöbb vizsgált terméknél jobban megviseli a Pénzcentrum olvasóit. Pedig a kávé sem olyan alapvető, mint a kenyér, vagy a tojás. Az "Őrölt kávé 200–250 g, csomag" elnevezésű tétel drágulása a KSH szerint "mindössze" 59,5% volt, miközben a tejé 86,9, a tejfölé 89,5, de a tojásé is 82,7 százalék. A banándrágulás hasonló mértékű volt (60,4%), mint a kávé, mégsem visel meg annyi válaszadót, mint a kávé.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Valószínű, hogy a rangsor kialakulásában nem maga az infláció, tehát az áremelkedés mértéke a döntő tényező, hiszen tulajdonképpen ilyen mértékű drágulás mellett az ember könnyen el is veszti az arányérzékét. Arra viszont emlékszik, mennyiért vette egy éve vagy még karácsony előtt a különféle termékeket, és hogy megint 100-200 vagy akár 500 forinttal is többe kerül ugyanaz az árucikk. Ez a különbség lehet olyan fájdalmas a sajtnál és a kávénál:
a trappista kilójának decemberi átlagára 4 590 forint volt, míg 2021 végén 2 210 forint. Az őrölt kávé csomagja átlagosan 1 190 az utolsó ismert átlagár szerint, míg 2021 decemberében 746 forint volt.
Sokat nyom a latban tehát abban, hogy alapvetően milyen áron voltak korábban az élelmiszerek és forintban mennyit jelent az a másfél-kétszeres drágulás, amin keresztülmentek. A zsemle, a tojás drágulása forintban nem jelent akkora különbséget, hiába drasztikus az áremelkedés százalékban mérve. A kenyér azonban már más tészta: a legalapvetőbb élelmiszer, amelynek a drágulása rengeteg vásárlónak kihívás anyagilag és lelkileg egyaránt.
A többi termékhez képest pedig a száraztészta, a keksz vagy a joghurt drágulása pedig mellékesnek tűnhet, viszont mégis volt, akit ezeknek a termékeknek az áremelkedése visel meg. Ami azt is mutatja, hogy egyénileg nagyon eltérő lehet, hogyan hat az emberre az infláció - amiben ilyen árak mellett különösen meghatározó, mit tett eddig a kosarába, és miről kell lemondania.
Lehet még olcsó sajtot kapni?
Sok vásárló talán már fel is adta a reményt, hogy újra elérhető áron lehet a sajt. Általában az infláció tetőzését az elemzők márciusra teszik - míg korábban áprilist jósoltak -, a sajtárak emelkedése ettől viszont nem feltétlenül áll meg. Ami megállíthatja az őrült sajtdrágulást, az az, ha elérjük a lélektani határt: amikor a vásárlók nem lesznek hajlandók már annyit kifizetni a sajtért, amennyiért a boltok kínálják. Egyre gyakrabban találkozni a jelenséggel a sajthűtők előtt, hogy a vásárlók csak végignézik a kínálatot, majd továbbsétálnak anélkül, hogy bármit tennének a kosárba. A G7 cikke szerint már meg is történt a fordulat, azt írták ugyanis: a trappista sajt árának ámokfutása is elérte a határát, mi januárban már 3,4 százalékos átlagos árcsökkentést figyeltünk meg.