Pénzcentrum • 2023. január 18. 05:46
Egyre csak nyílik az olló a magyar társadalom rétegei között, mivel még a rekordinfláció sem hat egyformán mindenkire.. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy kifejezetten az élelmiszerek drágulásának az alacsony jövedelmű, a három vagy több gyermeket nevelő és a nyugdíjas háztartások vannak leginkább kitéve. Amíg a járvány első évében, 2020-ban is a kispénzűek és a nyugdíjasok voltak az infláció nagy vesztesei, úgy a 2022-es, válságokkal teli évben is ők húzták a rövidebbet. A 2023-as évben pedig egyelőre nem látszik lassulás, tovább folytatódhat az árak emelkedése, az infláció növekedése.
Lezárult a 2022-es év, azonban az inflációt nem hatotta meg, hogy áthajtottuk a naptárat 2023-ra. Mostanra rendelkezésre állnak a teljes 2022-es évi adatok, amelyekből kiderült, hogy a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások a múlt évi drágulás legnagyobb vesztesei. A Pénzcentrum friss elemzéséből az is kiderül, hogy amíg az élelmiszerek a nagycsaládosok számára drágultak a leginkább, addig a szeszes italok, dohányáru a magas jövedelemmel rendelkezőknek, a háztartási energia pedig szintén a nyugdíjasoknak került a leginkább többe.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikálta a 2022-es évre vonatkozó inflációs jelentését, melyből kiderült, hogy 2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal, csak az élelmiszerek 44,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az éves drágulás januártól decemberig pedig 14,5 százalékos volt a drágulás mértéke, az élelmiszerek 26 százalékkal kerültek többe 2022-ben, mint 2021-ben.
Nem minden társadalmi csoport szenvedi el azonban ugyanolyan mértékben a drágulást.
A KSH arról is vezet nyilvántartást, hogyan hat az infláció például a nyugdíjasokra, az alacsony, magas, vagy közepes jövedelműekre, valamint a három vagy több gyermeket nevelőkre - aszerint, hogy alakulnak az egyes lakossági rétegek fogyasztási szokásai. Ebből az adatsorból az is látható, melyek azok a csoportok, akiket különösen hátrányosan érintett a járvány óta folyamatosan tartó magas drágulás, ami 2022 őszétől ijesztően meredeken kezdett emelkedni.
Látható, hogy amíg 2020-ban 3,3 százalékos volt a drágulás, 2021-ben 5,1 százalék, 2022-ben már 14,5 százalék - ez az általános, átlagos fogyasztói árindex. Különbségek azonban mindig adódtak, többek között attól függően, hogy mely társadalmi réteghez tartozik valaki. Amíg 2021-ben a nyugdíjasok csak 4,6 százalékos inflációt szenvedtek el, ezzel alulmúlva a teljes lakosságra vonatkozó átlagot, addig 2022-ben már ők, illetve az alacsony jövedelmű háztartások tapasztalhatták a legnagyobb mértékű drágulást: 15,2 százalékot:
A grafikonon jól látható, hogy 2022-ben az éves infláció csak az élelmiszereket nézve az alacsony jövedelműeknek fájhatott a leginkább: 27,3 százalékos volt számukra az áremelkedés üteme, több mint 1 teljes százalékponttal magasabb, mint az átlag (26%). A nagycsaládosok (27%) és a nyugdíjasok (26,8%) szintén nagyobb mértékű drágulást tapasztalhattak. A ruházkodási kiadások leginkább az alacsony jövedelműek számára drágultak meg, a rezsi pedig a nyugdíjasoknak. A háztartási energia ugyanis számukra 22,3 százalékos áremelkedésen ment át, míg az aktív háztartások számára 21,5 százalékos volt a drágulás mértéke.
Az élelmiszerinfláció 2021-ben is a nyugdíjasokat sújtotta leginkább, viszont a rezsiköltség tavaly inkább a nagycsaládosok és az alacsony jövedelmű háztartások számára drágult a legnagyobb mértékben. Nem rendkívüli tehát, hogy az egyes rétegek eltérő inflációt tapasztaljanak attól függően, mi jellemző a vásárlási szokásaikra. Az üzemanyagárak változása például biztos érzékenyebben érinti általánosságban a három vagy több gyermeket nevelőket, akik gyakrabban használhatják az autót, mint egy nyugdíjas. A magas jövedelmű háztartások több gyümölcsöt, az alacsony jövedelműek több kenyeret fogyaszthatnak, így másként hathat rájuk az egyes termékcsoportok drágulása is. Attól függően tehát, éppen milyen termékek, szolgáltatások ára megy fel, érintheti különféleképpen az egyes társadalmi rétegeket az infláció.
Hónapról hónapra
Érdemes megnézni a havi szintű áremelkedés mértékét is, amikor az adott hónapot - utoljára 2022. decembert - a megelőző év azonos hónapjában mért árakkal vetik össze. Ebből kirajzolódik, hogy a járvány óta tartó drágulás mely társadalmi csoportoknak jelentett nagyobb terhet. Az alábbi grafikonon látható, hogy vannak időszakok, amelyekben a nyugdíjasokra kisebb infláció érvényes, mint az aktív - vagyis keresőtevékenységet folytató - háztartásokra. 2021 márciusától 2022 májusáig volt ez így, utána a nyugdíjasok előztek, viszont a két vonal szorosan együtt haladt még augusztusig. Tavaly szeptembertől viszont a nyugdíjasok leszakadtak, sokkal nagyobb lett a rájuk érvényes drágulás:
Az ábrán látható, hogy a szeptember nem csak a nyugdíjasok számára volt vízválasztó. Az alacsony jövedelműek is jóval az átlagos felett tapasztalható drágulást szenvedték el. Még a közepes jövedelmű háztartásokra érvényes drágulás is felette van az átlagnak, csak a magas jövedelemmel rendelkezők maradnak alatta. A nagycsaládosok szinte hajszálra akkora inflációval szembesülhettek, mint az átlag. Az alacsony jövedelmű és nyugdíjas háztartásokat összevetve pedig látható, hogy ezek a görbék is nagyrészt követik egymást.
Ha pedig csak az élelmiszerek drágulását vesszük havi bontásban, az látható, hogy az egyes társadalmi rétegek között nem volt nagy eltérés egészen 2022 nyaráig, amikortól a nyugdíjasok, alacsony jövedelműek, és főként a nagycsaládosok leszakadtak az átlagtól és egyre szélesebbre nyílt az olló:
Azt is érdemes megfigyelni, hogy az élelmiszerek esetében kialakult egy "plató", ezt az általános fogyasztói árindexről nem lehet elmondani. Tehát bár magas az élelmiszerinfláció, nem emelkedett olyan meredeken decemberben, mint korábban. Azt viszont nem lehet megállapítani, hogy ez okot adhat-e bizakodásra, hogy megáll az élelmiszerdrágulás, vagy ez mennyiben volt inkább a decemberi nagy karácsony előtti akciók hatása.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egyszer fent, egyszer lent
Ha évtizedes viszonylatban nézzük meg a drágulást a társadalmi csoportonként, akkor látható, hogy egyik évben a nyugdíjasok, másik évben a dolgozó réteg jár rosszabbul. Ugyanígy változik évről évre, hogy a közepes vagy a magas jövedelműek vannak-e a legkisebb mértékű áremelkedésnek kitéve, vagy hogy a három vagy több gyermeket nevelők átlag feletti drágulást tapasztalnak-e. Ami igazán érdekes, az a járvány óta eltelt 3 év: 2019-ben a nyugdíjasokra nagyobb infláció hatott, és így volt ez 2020-ban, az eltérés még több százalékpont volt. 2021-ben viszont fordult a kocka, amiről most már tudjuk, hogy nem tartott sokáig. 2022-ben ismét a nyugdíjasok a drágulás egyik legnagyobb vesztesei.
Nem különben az élelmiszerdrágulásnak, melyet szintén az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok szenvedtek meg jobban tavaly - illetve ki kell emelni a három vagy több gyermeket nevelő háztartásokat is. Érdekes módon a hosszú idősor alapján, az élelmiszerek áremelkedésének üteme 2016 óta évről évre nagyobb mértékű. 2020-ban a magyarországi koronavírus járvány első évében - biztosan mindenki emlékszik még a nyári drágulásra - volt valamivel nagyobb az infláció mértéke, de valószínűleg a járvány nélkül is folytatódott volna egy emelkedő trend.
2021-ben pedig kisebb mértékben nőttek az árak, mint 2019-ben! Természetesen ehhez a 2020-as magasabb bázis is hozzájárulhatott, hiszen a 2021-es drágulást már a 2020-as magas árakhoz képest mérte a KSH kisebbnek.
Indul a versenyfutás az árakkal
Csak remélni lehet, hogy a 2023-as év a kiszámíthatóság éve lesz három évnyi kiszámíthatatlanság után. Még mindig sok a bizonytalansági tényező és azt sem lehet még megjósolni, hogy mikor és hol állhat meg az árak emelkedése. Az árak emelkedése már most csökkentette a keresletet, még élelmiszerből is, pedig az árstopos termékekből duplaannyi is elfogy. Többek között viszont az ár-bér spirál miatt sem tudott még számottevően mérséklődni a drágulás.
A Pénzcentrumnak év elején nyilatkozó elemzők szerint a 2023-as év sem tartogat sok jót, akár akár 18 százalékos éves drágulás is jöhet idén - ez 3,5 százalékponttal még a tavalyit is meghaladná. Azt pedig sosem szabad elfelejteni, ahogy már fentebb is hangsúlyoztuk: ez a 18 százalék már a 2022-es magas árszintre tevődik majd rá! Tehát magas bázis - vagyis viszonyítási érték - mellett is rekordmértékű infláció várható. Az élelmiszerek esetében is várhatóan - meg-meg torpanva, de - tovább nőnek majd az árak.
Az élelmiszerárstop - egyes szakértők szerint elkerülhetetlen - kivezetése pedig valószínűleg további áremelkedést hoz majd.
Az viszont folyamatosan változik, melyik társadalmi réteg érzi meg leginkább az árak emelkedését. 2019-től nézve például sokáig az alacsony jövedelműek voltak az infláció legnagyobb vesztesei, majd a nyugdíjasok 2020 tavaszán átvették az elsőbbséget. A két csoport versengése eltartott 2021 áprilisáig, amikortól a nyugdíjasok sereghajtókká váltak, és ez így is maradt 2022. áprilisig. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a három vagy több gyermeket nevelők inflációállósága is mennyit változott 3 év alatt:
Az élelmiszerdrágulást tekintve pedig május óta kőbevésett a sorrend: az alacsony jövedelműek, nagycsaládosok és nyugdíjasok érzik leginkább az áremelkedést. Érdekesség, hogy korábban gyakran volt az élet a magas jövedelmű réteg, azonban a legalapvetőbb élelmiszerek drágulását követően már sosem kerültek az élre. Egy ideig feltehetően nem is fognak.
Hol a legolcsóbb bevásárolni Magyarországon?
A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatást indít. A kutatás keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, véleményük szerint mely élelmiszerlánc üzleteiben tudnak a legolcsóbban és mely lánc üzleteiben tudnak a legdrágábban bevásárolni. A kérdőív mindenki számára nyitott, bárki kitöltheti azt. Az űrlap kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe, mindössze egy lényegi kérdést tartalmaz a demográfiai jellegű kérdések mellett. Kérjük, töltsd ki a kérdéssorunkat!