Biró Attila • 2022. december 28. 16:02
A Pénzcentrumon 2022-ben is rengeteg izgalmas, nagy érdeklődésre számot tartó interjút készítettünk fontos üzletemberekkel, tudósokkal, cégvezetőkkel. Ezek közül tematikusan is foglalkoztunk például a legnagyobb kiskereskedelmi láncokkal, akiket az árstop és a különadók révén rendesen megütött a 2022-es év. És akkor még az évtizedek óta nem látott inflációról nem is beszéltünk. A legaktuálisabb problémákról, az ezekre adható válaszokról, és a fogyasztókat leginkább érintő kérdésekről idén a Tesco, a Spar, az Aldi és a Kifli vezérével is beszélgettünk. Ebben a cikkben ezeket az interjúkat foglaltuk össze, fókuszban az árstopokkal, az inflációval, a külön adóval és a vásárlói szokások megváltozásával.
Meglepően izgalmas, de kiskereskedői szempontból vélhetően igen viszontagságos éve volt a szektornak a 2022-es év. Minden azzal kezdődött, hogy január 14-én, pénteken a magyar közlönyben megjelent az első élelmiszerárstopról szóló rendelet, ami 2021. október 15-i árszinten befagyasztotta a kristálycukor (fehér cukor), búzafinomliszt BL 55, finomított napraforgó étolaj, házi sertés comb, csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég, illetve az ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej árát.
Kronológiailag a második nagy ütést május 26-án vitte be a kormány a kiskereskedelmi szereplőknek, ekkor jelentették be ugyanis az „extraprofit adót”. A különadóról akkor az Országos Kereskedelmi Szövetség úgy fogalmazott, „az extraprofit adó a jelenlegi kiskereskedelmi adómérték, továbbá az élelmiszer árstopba bevont termékek forgalmazási vesztesége mellett újabb, számottevő súlyú terhet jelent, ami tovább szűkíti a kereskedelmi vállalkozások gazdálkodási lehetőségeit.” A külön adó mértéke egyébként az előirányzat szerint 60 milliárd forint idénre.
A hab a tortára pedig év végén érkezett, novemberben ugyanis bejelentették, hogy kibővül az élelmiszerárstop a tyúktojással, és az étkezési burgonyával, amiknek az árát szeptember 30-i állás szerint maximalizálták. És ha ez nem lett volna elég, 2023. április 30-ig meg is hosszabbították az összes élelmiszerárstopot. Látva tehát az év legfontosabb kiskereskedelmet befolyásoló döntéseket, nem meglepő, hogy bőven akadt termékeny téma, amiről kérdezni lehetett a legnagyobb, Magyarországon is működő kereskedelmi-láncok vezetőit.
A Pénzcentrum pedig ezt meg is tette 2022-ben, több boltvezérrel is interjúztunk, akiket leginkább az árstop hatásairól, a felmerülő termékhiányokról, a különadóról kialakított véleményükre, és az évtized óta nem látott brutális inflációról kérdeztünk. Ezeket az interjúkat fogjuk ebben a cikkben összefoglalni.
Sokat rontott a helyzeten az ukrajnai háború
„Amíg a helyzet nem stabilizálódik Ukrajnában, addig számíthatunk kisebb-nagyobb, de kezelhető ellátási kihívásokra és átmenetileg magasabb inflációra. Középtávon ugyanakkor arra számítok, hogy kialakul a kereslet és kínálat új egyensúlya és mérséklődnek a válság hatásai” – mondta el áprilisban, a Pénzcentrumnak adott interjújában Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.
A szakemberrel a forró témák előtt beszélgettünk arról is, hogy a hároméves online tervüket a Covid-járvány miatt gyakorlatilag 3 hónap alatt sikerült teljesíteniük, ami minden szempontból radikális változás volt a cég hazai életében. Pálinkás Zsolt a háború kitörése kapcsán a Pénzcentrumnak beszélt arról is, hogy a vásárlói dinamikában kevéssé volt tetten érhető a háború, mint korábban a koronavírus-járványnál. Ugyan átmenetileg megnőtt a kosárérték, de ne annyira, mint a pandémiakor.
A vezető az esetleges termékhiányok kapcsán elmondta, egyértelmű, hogy nagy kihívás előtt áll a Tesco, de az alternatív beszállítók megtalálása és a magyar beszállítók gyors reagálása optimális helyen tarthatja az ellátást. A nagy kérdés viszont Pálinkás Zsolt szerint az, hogy
az inflációval mi fog történni, milyen áron lesznek beszerezhetők a termékek, erre pedig hatással van az, hogyan alakul például a világpiacon az energiahordozók ára, mennyivel nőnek a logisztikai, csomagolási, alapanyag költségek. Jelenleg nagyon turbulens a helyzet, átrendeződés látható a világ piacain.
A február egytől hatályba lépő árstopokkal kapcsolatban úgy fogalmazott a vezető, hogy ők az inflációs nyomást már 2020 közepe, vége óta érzik, illetve hogy a saját akciós politikájukkal próbálnak egy védőhálót képezni az árak elszállása ellen. Pálinkás Zsolt azt is mondta tavasszal, hogy már akkor látni lehetett, hogy a vásárlók egyre árérzékenyebbek, az alacsonyabb árpontú termékek irányába mozdulnak el. Az árstop kapcsán pedig még kitért arra is, hogy amíg azok maradni fognak, addig a vásárlók a szóban forgó termékek kapcsán számolhatnak vásárlási limitekkel. Megvilágító erejű volt az is, amikor a vezető arról beszélt,
ha belegondolunk, az árstop például csak a sertés vagy a csirke egyes részeit érinti, nekünk pedig a magyar szállítókkal együtt meg kell találnunk a megoldást arra, hogy ne torzuljon az ellátási lánc.
Pálinkás Zsolt az interjút pedig azzal zárta, hogy szerinte a vásárlói bizalom fel fog értékelődni. Mint mondta, az ő feladatuk az lesz, hogy levegyék a vásárló válláról a terhet, „egyre kevésbé leszünk disztribúciós pont, sokkal fontosabb lesz, hogy milyen komplex, bizalmi alapon működő vásárlási szolgáltatást tudunk nyújtani számukra” – fogalmazott. A teljes interjút a lenti kiajánló dobozra kattintva lehet elolvasni:
Ki tudja hol áll meg a drágulás…
„Nem kell attól tartani, hogy bármiből komoly hiány lesz, viszont az, hogy elszáll egyes termékek ára, sajnos ténykérdés” - fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
A kiskereskedelmet érintő legégetőbb kérdések előtt Heiszler Gabriella elmondta, van esélyük beszélgetni kormányzati szereplőkkel, de az érdemi kommunikációra már sokkal kevésbé. A hogy a vezető fogalmazatott:
ami továbbra is jó, hogy időpontot gyakorlatilag bárhol lehet szerezni, el lehet menni elmondani azt, hogy mi mit gondolunk jónak, mit gondolunk máshogy. Ennek viszont a legritkábban van hatása. Az „extraprofit adóval” kapcsolatban például úgy fogalmazott, legnagyobb aggályuk, hogy „egy élelmiszer-kereskedő, ha jól dolgozik, kb. 2 százalék profitot termel. Ez a nagyon hosszú távú átlag. Ehhez képest a mi adósávunk 2023. január 1-jétől 4,1 százalék, idén pedig a 2021-es év kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő összegű pótadót kell még pluszként befizetnünk. Ez azt jelenti, hogy ez nem extraprofitadó, hanem a forgalom alapján kivetett plusz különadó. Ezt elég nehéz megemészteni, nyilván tesszük, amit kell, átnézzük a teljes költségszerkezetet, mit kell beruházni, mit nem kell, megyünk vissza a beszállítókhoz, amit nagyon nem szeretnek, mert valahol ezt a kérdéskört az árrés oldaláról is meg kell dolgozni, és közben infláció is van.”
A vezető elmondta azt is, hogy most november 30-ig pótlólagosan be kell fizetniük a tavalyi adójuk 80 százalékát, azaz 10,5 milliárd forintot. Heiszler Gabriella a saját megszorításaik kapcsán elmondta, a boltminőségben nem fogják megérezni a vásárlóik a pénzek átcsoportosítását, viszont arra kitért, hogy például a szórólap példányszámát erőteljesen csökkentették, összesen 20 százalékkal. De a vezető azt is elmondta lapunknak, hogy idén beruházásra is kevesebbet szánnak, illetve kitért arra is, hogy bizony aggódik az év végét illetően, hiszen szerinte válsághelyzetben simán csökkenhet a fogyasztás.
Az árstoppal kapcsolatban Heiszler Gabriella azt emelte ki júniusban, hogy a „probléma fókuszában a frissáru, a csirke áll, ugyanis mindeközben küzdünk egy komoly madárinfluenza-járvánnyal, ami még inkább felviszi az árakat. Jelen pillanatban mi drágábban vesszük a baromfit, mint ahogy adjuk. Ami elvileg tilos, hiszen a dömpingár alkalmazása kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás törvényi előírásait. Most az árstop miatt persze megengedett. A baromfi a jéghegy csúcsa, mert amúgy most mindennél, aminek hatósági ára van, ez történik, de a baromfinál a legnagyobb a különbség. De az összes többi érintett termék is mínuszos.”
Ami nekünk fáj, hogy sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget
- emelte ki, majd hozzátette, hogy az első árstopon február 1 és május 1 között 1,1 milliárd forint volt a veszteségük. A vezető a jövőről is beszélt, vélekedése szerint 10 év múlva, lehet már kasszák sem lesznek, mint mondta, az a legnagyobb fölösleg az egész rendszerben, de egyelőre nagyon drága lenne az a technika, ami valamilyen szinten pótolni tudná. A teljes interjút a lenti kiajánló dobozra kattintva lehet elolvasni:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ételre mindig szükség van
„Egy osztrák mondás szerint enni és inni mindig kell, mert nincs alternatíva” – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója. Ezzel kapcsolatban a szakember szeptemberben kifejtette, ő egyelőre nem tart a válságtól és a vágató inflációtól sem, szerinte a mindennapi élelmiszerek, a főzéshez szükséges alapanyagok lesznek az utolsók, amikről lemondanak a fogyasztók.
Bernard Haider beszélt az „extraprofit adóról” is, kifejtette, hogy egy felelős vállalatnak természetesen figyelnie kell számos aspektusra, így például arra is, milyen hatást gyakorol a gazdasági helyzet a társadalomra, amelyben a vásárlói és a munkatársai élnek. „Ahogy az a nyilvános forrásokban már megjelent, 2020 májusában a különadó bevezetésekor 3,4 milliárd forintot fizettünk be, míg 2021-ben a teljes éves összeg a magasabb árbevételre vonatkozóan 5,7 milliárd forint volt, idénre pedig ennél is magasabb adóösszeggel számolunk” – tette hozzá.
Az ALDI vezére beszélt arról is, hogy szerinte a brutális energiaárak miatt a nyitvatartási idő csökkentése véleménye szerint az egyik legutolsó megoldás. A szakember szerint ezzel csak azt érnék el, hogy rövidebb idő alatt kellene ugyannyi vásárlót kiszolgálni, ami sokkal jobban leterhelné a munkavállalóikat.
A vásárló sem járna jól, hiszen a legtöbben akkor jönnek bevásárolni, amikor az élethelyzetük, a család, a munkabeosztásuk ezt lehetővé teszik. Sokkal inkább abban látom a takarékoskodás lehetőségét, ha a teljes vállalati működésünket a környezetvédelmi megfontolások mentén az alacsony energiaigény-szint mentén fejlesztjük. A mostani energiapiaci krízis jól mutatja, hogy milyen fontos az erőforrásokkal való bánásmód, így további jelentős zöld megoldásokba fogunk beruházni.
- tette hozzá a vezető, aki az árstop kapcsán kifejtette, „mindig is a legalacsonyabb árat szeretnénk biztosítani a piacon, nem csupán hét termék esetében, hiszen egy átlagos bevásárlói kosár nem hét termékből áll. A változatos, egészséges táplálkozáshoz sem csupán hét termékre van szükség. Mi azon dolgozunk, hogy az emelkedő beszerzési árak mellett is alacsony árszínvonalat tartsunk fenn minden terméknél, a fogyasztó pedig a saját pénztárcája alapján a számára gazdaságilag legracionálisabb döntést tudja meghozni a különböző kereskedelmi csatornák, illetve láncok között”.
Az infláció kapcsán Bernhard Haider arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy van egy egyértelmű jelenség, ami minden esetben igaz ilyen esetekben, nevezetesen, a vásárlói tudatosság sokkal magasabb fokon működik. A vevők alaposabban megtervezik, mit mikor szereznek be, a korábbinál is alaposabban megnézik és összehasonlítják a termékek – és a láncok – árait. A lefelé vásárlásról, az alsó polcos termékekről pedig úgy vélekedett a vezető, hogy
Magyarországon történelmileg úgy alakult, hogy a márkák ismertsége, piacrésze jelentősen magasabb, mint például tőlünk nyugatra. A mostani krízis biztosan sokakat elgondolkodtat: mennyire fontos nekem a márka, vagy mennyire fontos az alacsony ár? Azt tapasztaljuk, hogy sokan most kezdik el kipróbálni a saját márkás termékeket, és most fedezik fel a minőség mellett a kedvező árat. Tehát nem „lefelé vásárlás” történik, hanem inkább a saját márkák felfedezése, amelyek számos esetben ugyanolyan beltartalommal rendelkeznek, mint a márkatermékek, viszont akár 20-30 százalékos árelőnyt jelentenek, és ezzel akár az élelmiszer-infláció jó része is kompenzálható.
A Bernhard Haiderrel készített teljes interjút a lenti kiajánló bokszra kattintva tudod elolvasni:
Mi a baj az árstoppal?
„Én örültem, hogy kibővült. Szerintem az árstop, mint ötlet jó, de lehet, hogy a végrehajtást máshogy csinálnám, mint cégvezető” – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Klekner Peter, a Kifli CEO-ja, aki az árstopok kapcsán leginkább arról beszélt lapunknak, hogy ő voltaképpen ilyen viszontagságos időkben nincs az árstop ellen, viszont cégvezetőként máshogy, lépcsőzetesen vezetett volna be egy ilyen horderejű intézkedést.
Ha egy termék felé terelem az összes forgalmamat, akkor megszenvedem azt a terméket, meg nagyon megszívatom azt a beszállítót, aki konkrétan azt az egy terméket hozza. Ha ezt dinamikusan csinálom, egy fejlődő termékportfólióra, több beszállítóra és több termékre, akkor ugyanazzal a költséggel több vásárlónak tudok kedvező árú termékeket adni
- fogalmazott az intézkedés kapcsán a cégvezér, aki úgy folytatta, „a kormány szerintem tehát nagyon jól tette, hogy jött ezzel az ötlettel és reálisan lehetővé tette, hogy beszerzési ár alatt áruljuk az árstopos termékeket. Ez nekünk nagyon sok árrésbe kerül, viszont az emberek felé ez egyszerűen kell. A többi országban, ahol jelen vagyunk és országosan nincs árstop, saját magunk vezettünk be ársapkákat.”
Arra a kérdésre, hogy a gazdasági szakértők szerint ez nem jó a piacgazdaságra nézve, valamint, hogy a boltok más termékeiken szétporlasztják az árstopokon létrejövő veszteséget Klekner Peter azt válaszolta: „nem tudjuk szétszórni, mert a vásárlók úgysem tudnak belevásárolni a termékbe. Minél magasabb lesz az infláció, annál nehezebb lesz szétszórni, úgyhogy ez egy reális veszteség. Nekünk meg kell oldani hatékonyságban és az operációban, hogy visszatérítsük ezt a veszteséget, és ne a vásárlón próbáljuk mindenáron visszakapni. Ez egy belső folyamat nálunk, és vannak más források is.”
Az esetleges termékhiányokkal kapcsolatban a cégvezető elmondta, számukra elfogadhatatlan, hogy bármilyen termékhiányba is fussanak bele, viszont egyes termékekre folyamatosan tartanak fenn ésszerű rendelés korlátokat, igaz ezekből másnap simán tud rendelni újra bárki. A kiskereskedelmi különadóról, azaz az „extraprofit adóról” úgy fogalmazott a vezér, hogy a Kiflit részben érinti, nincsenek a legmagasabb sávban. Az intézkedésről annyit mondott:
úgy fogadtuk, hogy az adó, az adó. Persze vitatkozni lehetne róla, de lekövetjük és reagálunk rá üzletileg. Kifizetjük, és próbálunk még hatékonyabban működni.
Klekner Peter az interjúban beszélt arról is, hogy Magyarországon különösen nehéz egy bizonyos szint fölött megfelelően képzett munkaerőt találni, és egyáltalán nem a megfizetésükkel van a probléma, hanem hogy egyszerűen nincsenek ilyen szakemberek. A vállalatvezető beszélt arról is, hogy más országokban ahol jelen vannak, a cseh, a német, osztrák piac mennyiben másabb, mint a magyar. Ott az embereknek több megtakarítása van, annyira nem verte a földhöz a jelenlegi helyzet a vásárlókat tőlünk nyugatabbra, mint idehaza.
A jövőt illetően arról beszélt a Pénzcentrumnak a Kifli első embere, hogy arra készülnek, „egyre nehezebb lesz a vásárlóknak beszerezni az élelmiszert abból a fizetésből, amit havi szinten kapnak, és ha olyan dinamikusan nő az infláció, ahogy eddig, megpróbáljuk őket maximálisan segíteni, támogatni azzal, hogy megfelelő klubok és választék legyen ahhoz, hogy megkapjanak mindent, amire szükségük van.” A rezsibajokkal kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy egyelőre azok nem érintik katasztrofálisan a vállalat, viszont az is benne van a pakliban, hogy két év múlva, mikorra körülbelül oda jutnának, hogy igen, addigra lehet hogy zéró hatása lesz olyan dolgoknak, amik most kritikusnak hatnak. A Klekner Peterrel készült interjút a lenti kiajánló dobozra kattintva olvashatod el: