Biró Attila • 2022. november 2. 13:05
Több, a Pénzcentrumnak nyilatkozó elemző szerint az élelmiszerárstoppot inkább kifelé kellene vezetni, mint újabb termékekre kiterjeszteni. Az alapintézkedésről persze a leginkább érintetteknek, a kiskereskedelmi láncoknak is megvan a véleményük. A veszteségek nagyok, a nyomott áron való értékesítés szabálytalan is lenne, persze most a hatósági árstop miatt lehet. De mit hozhat a jövő?
Orbán Viktor még az október 28-i reggeli Kossuth rádiós interjújában lengette be, hogy a kormány hamarosan dönteni fog az élelmiszerársapka alá tartozó termékek bővítéséről. A Pénzcentrum által megszólaltatott szakértők viszont elég árnyaltan látják az árbefagyasztás intézményét. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője például egyenesen úgy fogalmazott lapunknak, hogy a további ársapkák bevezetése helyett, „lassan a kivezetésükön kellene gondolkodni, ugyanis az a tény, hogy a kereskedők áthárították a vevőkre az eddig árstopos termékek árán kieső hasznot, az egekbe röpítette az élelmiszerár-inflációt”.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője pedig úgy fogalmazott, „semmilyen inflációletörő hatása nincs az árstopoknak, főleg nem a kiterjesztésének, inkább csak a hiányt és a korrupciót erősítik.” Előbbire példaként az élelmiszerboltokat, utóbbiakra a benzinkutakat hozta fel. A lapunknak nyilatkozó elemzők abban is nagyjából egyetértettek, hogy mely termékekre terjeszthetik ki az árstoppot. Trippon Mariann szerint most az olyan élelmiszerekre kerül majd árstop, amelyeket eddig valahogy elkerült ez a szabályozás, de az emberek gyakran veszik, ilyen lehet a kenyér, tojás, zöldségfélék, burgonya.
Németh Dávid a K&H Bank elemzője szerint is nagyon esélyes a tojás, a kenyér vagy éppen a burgonya, de az szerinte már izgalmas kérdés, hogy pontosan melyik fajta árukra jönne új szabályozás. Az elemző ezen felül elmondta azt is, szerinte a a kiskereskedelmi láncoknak nem fog nehézséget okozni az árstopok kiterjesztése, hiszen, várható, hogy más termékeken behozzák majd a kieső profitot. Azaz átterhelik a vásárlókra, ami a hatósági ár miatt veszteségként keletkezne náluk. Az elemzők tehát így látják a helyzetet, de miként vélekednek a szóban forgó legnagyobb láncok? A Pénzcentrum idén több kiskereskedelmi lánc felsővezetőjével készített interjút, amikben természetesen szó volt az árstop témaköréről. Az ezekben felmerülő kérdéseinkre kapott válaszokot mutatjuk most be.
Árstop és hatásai boltos szemmel
Pálinkás Zsolttal, a Tesco Magyarország vezérigazgatójával még tavasszal beszélgettünk, akkor még elég friss intézkedésről volt szó. A vezető akkor azt mondta lapunknak, hogy amíg marad Magyarországon az élelmiszerárstop, addig lehet számítani mennyiségi korlátozásokra az érintett termékek esetében. Azt viszont kiemelte Pálinkás Zsolt, hogy ezek a limitek a normál háztartási mennyiség feletti mértékűek és vásárlásonként érvényesek. A lánc vezérigazgatója beszélt arról is, hogyha egyik napról a másikra egy ekkora változás van, mint az árstop intézménye, azt nem nagyon lehet hova rakosgatni.
De átalakul maga a vásárlás is. Ha belegondolunk, az árstop pl. csak a sertés vagy a csirke egyes részeit érinti, nekünk pedig a magyar szállítókkal együtt meg kell találnunk a megoldást arra, hogy ne torzuljon az ellátási lánc
- tájékoztatott Pálinkás Zsolt. Egy másik nagylánc, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával, Heiszler Gabriellával a nyár közepén beszélgettünk. Akkor szintén szóba került az árstop. A vezető véleménye az élelmiszerárstop meghosszabbításával kapcsolatban az volt, hogy
a probléma fókuszában a frissáru, a csirke áll, ugyanis mindeközben küzdünk egy komoly madárinfluenza-járvánnyal, ami még inkább felviszi az árakat. Jelen pillanatban mi drágábban vesszük a baromfit, mint ahogy adjuk. Ami elvileg tilos, hiszen a dömpingár alkalmazása kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás törvényi előírásait. Most az árstop miatt persze megengedett. A baromfi a jéghegy csúcsa, mert amúgy most mindennél, aminek hatósági ára van, ez történik, de a baromfinál a legnagyobb a különbség. De az összes többi érintett termék is mínuszos.
Heiszler Gabriella ugyanakkor kiemelte, hogy ami nekik a legjobban fáj az árstoppal kapcsolatban, hogy „sok országban, ahol szintén vannak hatósági árak, ez a teher valamilyen szinten meg van osztva a különböző szereplők között. Nemcsak a kereskedő viseli, hanem ez az ár valamilyen szinten rögzítve van a nagykereskedelemben, a feldolgozásban, a gazdáknál. Terítik a veszteséget a szereplők között. Magyarországon ez nem így történik, a kiskereskedelem viseli a teljes veszteséget.”
Mindez pedig a szakember szerint odáig vezetett, hogy „miután a kiskereskedelmi árak alacsonyabbak, mint a nagykereskedelmiek, ha nekem büfém van, éttermem, és megrendelem a nagykereskedőtől az árut, drágábban hozza nettóban, mint ahogy bruttóban megveszem a Sparban”. Éppen ezért kellett Heiszler Gabriella szerint a kiskereskedelemben mennyiségi korlátozásokat bevezetni, amihez persze azt is hozzátette, hogy a rendszer kijátszható, „ha bejön valaki tízszer egy nap, nem fogjuk neki azt mondani, hogy nem vásárolhat.”
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hazai Spar vezetője elmondta azt is, hogy a február elsején indult árstop május 1-ig bezárólag 1,1 milliárd forintos veszteséget okozott. A legnagyobb veszteséget a csirkemell esetében mérték, de a legnagyobb mennyiség a kristálycukorból fogy, hiszen a liszt meg az étolaj nem úgy tartós élelmiszer, mint a cukor, az ugyanis 50 év múlva is cukor, így fel lehet halmozni. Ami valószínűleg meg is történik.
Nem is olyan régen, az ősz elején az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatójával, Bernhard Haiderrel is beszélgettünk, amely során szintén érintve volt az árstop intézménye. A vezető annyit árult el lapunknak, hogy „ők mindig is a legalacsonyabb árat szeretnénk biztosítani a piacon, nem csupán hét termék esetében, hiszen egy átlagos bevásárlói kosár nem hét termékből áll.” Ahogy „a változatos, egészséges táplálkozáshoz sem csupán hét termékre van szükség.”
Mire vezetnék még be árstoppot a magyarok?
A Pénzcentrumon korábban, még a februárban élesedő első élelmiszerárstop idején indítottunk egy szavazást: 'Te melyik termékre bővítenéd ki az árstopot?' A Pénzcentrum szavazásában összesen 16 elem közül választhattak a válaszadók egy olyan rendszerben, ahol több elemet is ki lehetett jelölni.
A Pénzcentrum szavazásán a válaszok 21,92 százalékát hasította ki magának a "Szerintem ne árstop legyen, hanem rendes bérek és nyugdíj". Ez a válasz általánosságban tetszhetett olvasóinknak, ezért nem meglepő a győzelme. Természetesen ezt úgy is lehetett választani, hogy mellé más élelmiszereket is kijelölt az ember. Ezek közül a legtöbb válasz
a kenyérre érkezett, olvasóink leginkább tehát a kenyér árát fagyasztanák még be.
Ugyancsak sok választ kapott a tojás is, erre a válaszok 9,09 százaléka érkezett. Ettől nem sokkal maradt el a burgonya sem a maga 8,97 százalékos részesedésével. De sokan szeretnék azt is, hogy a trappista sajt kerüljön be az árstop alá, az összes válasz 7,04 százaléka érkezett erre a termékre. Mindezen felül még három olyan termék volt, ami a válaszok több mint 5 százalékát magáénak mondhatta, sorrendbe ilyen volt az alma, a rizs és a hagyma. Olvasóink legkevésbé pedig a sör, illetve a só árát szerették volna hatósági ár alá küldeni, előbbi az összes szavazat mindössze 2,2, utóbbira 2,62 százaléka érkezett.