Pénzcentrum • 2022. október 21. 18:16
Elszállóban vannak a hazai tejtermékek ára, többek között a magyarok egyik legkedveltebb sajtja, a trappista is egyre csak drágul. A drágulás hátterében több tényező is áll.
Egy év alatt 89 százalékkal emelkedett az Agrár-közgazdasági Intézet október elejei adatai alapján az átlagos feldolgozói átadói ár a trappista sajtok esetében – mondta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács feldolgozói társelnöke, aki egyben a FrieslandCampina Hungária Zrt. vezérigazgatója is. Arról, hogy a tejtermékek ára az egekbe szökött, korábban már mi is írtunk, azonban az árhorrornak még nincs vége.
Szautner Péter most az Indexnek elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező is áll. Többek között a tejfeldolgozás rengeteg energiát igényel. A fűtés, a pasztőrözés, illetve a késztermék tárolásakor nélkülözhetetlen hűtés központi szerepet játszik a tejtermékek gyártása során, amelynek a folyamata rendkívül energiaigényes, ezáltal jelentősen növeli a költségeket az energiaárak drasztikus emelkedése is a tejfeldolgozó üzemekben.
Ezenfelül a csomagoló- és adalékanyagoknál is extrém árnövekedést tapasztalnak az előállítók. Minden további feldolgozóipari önköltségelem (logisztika, vegyszer, munkaruha, szennyvízköltség stb.) kiszámíthatatlanul és folyamatosan emelkedik. A költségek nagy részének esetében nemcsak azok árának emelkedése játszik szerepet, hanem az import-csomagolóanyagoknál a folyamatosan gyengülő forintárfolyam is, ami jelentősen tovább drágítja egyes anyagok és szolgáltatások árát.
A tejtermékek előállítása során a legfontosabb elem a hazai nyerstej, amelynek a termelői ára éves szinten 65-70 százalékkal emelkedett
– mondta Szautner Péter, aki közölte, hogy az alapanyag termelése az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Ugyanakkor jelenleg lassulás észlelhető, de a hazai megtermelt tej mennyisége még így is teljes mértékben képes a belföldi fogyasztás kiszolgálására és a hazai gyártású tejtermékekhez szükséges alapanyag biztosítására. Így alapanyaghiány nem tapasztalható, azonban az exportpiacokon is magas igény mutatkozik a hazai nyerstejre, amelynek mintegy 9,5 százalékát külföldre szállítják, ennek a magasabb árai és a gyenge forint miatti előny szintén hajtják az alapanyag-drágulást.
A tejtermelők esetében az inputanyagok, valamint az állattartásban felhasznált üzemanyag, takarmány és energia árának emelkedése, illetve az ezeket szükségszerűen lekövető élőmunka-költség növekedése, valamint a munkaerőhiány eredményezi a drágulást.
A terméktanács társelnöke szerint az alapanyag-beszerzés, a szállítás és a bérköltségek növekedése csak úgy gazdálkodható ki, ha a tejtermelő és a tejfeldolgozó az elszenvedett drasztikus költségnövekedések azon részét, ami hatékonyságnöveléssel vagy egyéb, belső költségcsökkentő akciókkal már nem gazdálkodható ki, tovább tudja terhelni az ellátási lánc következő szereplője felé, azaz végül ezek a költségek megjelennek a fogyasztói árakban is. Ezek a kedvezőtlen hatások pedig nemcsak a trappista sajt, hanem minden feldolgozott tejtermék önköltség- és ebből adódóan az átadási árak növekedésében is alapvető szerepet játszanak.
Több év átlagához viszonyítva az év első felében jól tartotta magát a tej, a vaj, illetve a trappista sajt értékesítése, bár júliustól kezdve már érezhető bizonyos lassulás, a tejtermékek többségének esik a fogyasztása, egyetlen kivétel talán a hatósági áron kapható 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej. Október elejéig pedig az előző évekhez képest a tejföl 5, míg az ömlesztett sajtok értékesítése 13 százalékkal csökkent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szautner Péter kiemelte: törvényszerű, hogy a magas fogyasztói árak – amennyiben a bérek növekedése ezzel nem tart lépést, és a háztartások reáljövedelme is csökkenni kezd – negatív hatással lesz az eladott élelmiszerek, így a tejtermékek fogyasztásának mennyiségére is.
Ugyanakkor az élelmiszer-fogyasztás – jellegéből adódóan – kevéssé rugalmas, de az összetétele megváltozhat. Egyes termékcsoportok fogyasztása jobban vagy kevésbé sínyli meg ezt a tendenciát. Ez a csökkenés a tejtermékek közül a magasabb minőségű, drágább, bio, prémium stb. tejtermékeket érintheti először, míg a legnagyobb volumenben, a legtöbb háztartás által fogyasztott termékkategóriák fogyasztása kisebb mértékben változhat majd.
Kitért arra is, hogy a trappista sajtok a drágulás miatt közelítenek az importsajtok árához, de arról nincs szó, hogy a trappista általánosan drágább lenne az importsajtoknál, például a francia brie-nél. Sőt, a számok azt mutatják, hogy a trappista a legnagyobb forgalmú üzletláncokban továbbra is szignifikánsan olcsóbb. A nyugat-európai sajtüzemek a piac méretéből, az üzemméretből adódóan általában hatékonyabbak, ebből adódóan jelentős előnyre tehetnek szert az egy kiló késztermékre jutó költségekben, ugyanakkor az alapanyag-, az energia- és a gyártási költségek más európai országokban is nőttek, tehát az importsajtok ára is megdrágult az utóbbi időben, és ezt még a gyenge árfolyam is tovább növeli.
A legfontosabb különbség azonban, hogy míg egy kilogramm trappista előállításához átlagosan 9,5-10,5 liter tejre van szükség, addig egy kilogramm brie sajt anyagszükséglete csak 7-7,5 liter tej, tehát a felhasznált alapanyag mennyisége és így a költsége is jelentősen eltér
– tette hozzá.