Biró Attila • 2022. augusztus 15. 13:01
Magyarországon brutálisan elszállóba vannak az árak, és a legrosszabb időszak még bőven előttünk lehet. A háború és az energiaárak elszállása persze masszívan duzzasztja a haza pénzromlást, ám a bajok egyáltalán nem most kezdődtek. 2021-ben például az OECD 38 tagországa közül már Magyarországon volt a harmadik (!) legmagasabb az infláció mértéke. A jelenlegi gigadrágulás tetőzése egyébként éppen az idei harmadik negyedévben lehet, de drasztikusabb csökkenésre még a 2023-as második negyedévéig várnunk kell az előrejelzések szerint.
Arról a múlt héten a Pénzcentrum is beszámolt, hogy júliusban évtizedek óta nem látott inflációt mértek Magyarországon. A fogyasztói árak ugyanis 2021 júliusa és 2022 júliusa között átlagosan 13,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül is leginkább az élelmiszerek ára nőtt, ezek átlagosan már majd 30 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.
És akkor a legfrissebb magyar adatba még nem is számoltak az elszálló benzinárakkal, a rezsiárakkal, illetve ugye Magyarországon életbe van 6 élelmiszerre árstop is. A helyzet tehát aggasztó, és a közeljövőben nem is lesz jobb a helyzet, sőt. De mielőtt ezt még bővebben kifejtetnénk, érdemes megnézni, hogyan jutottunk ide.
Miért magas az infláció?
Az elszálló árak természetesen nem csak Magyarországon vannak jelen, az egész világon régen nem látott áremelkedési hullám söpör végig, de azért az árnövekedés mértéke és üteme messze nem ugyanolyan a világ országaiban. És persze hazánk szomszédságában háború zajlik, ami meredeken feltornázta többek között az élelmiszerek árát. A világban az energiaárak is rég nem látott magasságokban vannak, és ez kihat a gazdaság szinte minden szegmensére. Mindebből egyenesen következik, hogy az árak drasztikus emelkedését senki nem úszhatja meg.
Igen ám, de amíg az észteknél idén júliusban 22,9, Lengyelországban 15,5, Magyarországon 13,7 százalékos volt az infláció mértéke, addig például Japánban 2,4, Franciaországban 5,8, Indiában pedig 6,2 százalékos – az OECD legfrissebb adati szerint. Jól látszik tehát, hogy hiába a globális negatív folyamatok, hatások mértéke meglehetősen nagymértékben eltér az egyes országokban.
Ha megnézzük az OECD 38 tagországát, akkor azt láthatjuk, hogy a legfrissebb, magyar inflációs adat (úgy hogy abban az árstoppos élelmiszerek, illetve az üzemanyag és rezsihatások még nem jelentek meg) a 10 legrosszabb adat között szerepel. És persze az ennyire durva árrobbanásnak jócskán vannak közelmúltbeli történési okai, de ha visszamegyünk az időben, láthatjuk, hogy a hazai inflációs adat már 2020-2021 függvényében is rekordmagasnak számított az OECD-ben.
Nem most kezdődött elharapódzni a drágulás
Az OECD frissen közzétett grafikonja szerint ugyanis a magyar éves inflációs adat már 2021-ben is a 3. legmagasabb volt a 38 tagország között. Egészen pontosan a dobogó harmadik fokát foglaltuk el holtversenyben Lengyelországgal, Mexikó és Törökország mögött.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egészen pontosan a magyarországi éves drágulás átlagos mértéke 2021-ben már 5,1 százalékos volt éves szinten, miközben 2022-ben még csak 3,3 százalékos. Ez már tehát előrevetítette azt, hogy hazánkban jóval hamarabb beindultak a folyamatok, és jóval gyorsabban romlott a pénz vásárlóértéke, mint más államokban. Egészen pontosan, amikor hazánkban már 5 százalék fölött járt az átlagos éves infláció mértéke tavaly, akkor Japánban például még egyáltalán nem is volt infláció, de Görögországban és Portugáliában is csupán 1,2 – 1,3 százalékos inflációról lehetet beszélni.
De az EU-s átlag is 2,9 százalékos volt, míg az OECD-s 4 százalékos.
Mi vár még Magyarországra a drágulás terén?
Látva a mostani adatokat és előrejelzéseket, sok oka nincs az embernek bizakodnia. Az OECD például hazánk esetében az idei év harmadik negyedévére becsüli a legmagasabb infláicós értéket 11,7 százalékkal. Ne feledjük a júliusi adatunk már 13 százalék fölötti volt, és a KSH még most kezdi majd el súlyozva beleszámolni az inflációnkba a rezsi-, és üzemanyagdrágulást. Ez pedig várhatóan még jobban megfogja dobni az amúgyis topmagas árdrágulás mértékét.
Csak hogy értsük, a 2022-es Q3-as előrejelzésünk az 5. legrosszabb az EU-ban. És hogy mikor kezdődhet a konszolidáció? Öröm az ürümben, hogy az OECD 2022 negyedik negyedévére már inflációs mérséklődést vár Magyarországon is. Viszont a meredekebb esés csupán 2023 első negyedéve után következhet be, ami utána talán a jövő év végére sikerül 5 százalék alá szorítani az átlagos éves drágulás mértékét, ami azt jelentené, hogy a brutális 2022-es árrobbanás után nagyjából a 2021-es szinte kerülhetnénk vissza akkorra.