Pénzcentrum • 2022. augusztus 11. 09:00
Világszerte döbbenetes mértéket ölt az élelmiszer-pazarlás, globális szinten a megtermelt élelmiszer 30-40 százaléka végzi a kukában. A jelenség ellen több kormány, az ENSZ és az EU is igyekszik tenni, ám ennél is fontosabbnak tűnik, hogy az érintett piaci szereplők saját hatáskörben lépnek fel a pazarlás ellen – ez ugyanis kézzelfogható és hatékony megoldást jelent. A Tesco fenntarthatósági jelentéséből kiderül, hogy az áruházlánc az elmúlt években 31 400 tonna élelmiszer megsemmisülését akadályozta meg Magyarországon, az emberi fogyasztásra alkalmas felesleg 82 százalékát pedig a rászorulóknak vagy állati takarmányozásra adományozta. A kiskerlánc jótékonysági erőfeszítéseivel nincs egyedül: a vásárlókkal közösen több mint 100 milliót adtak össze az ilyen célokra, többek között támogatva az ukrán menekülteket is.
Negyedik éves vállalati felelősségvállalási jelentését tette közzé a Tesco Magyarországon – ráadásul ez az első év, amikor a riportot csak digitális formában teszi közzé a kereskedelmi lánc. A jelentés a 2021 márciusától 2022 februárjáig tartó pénzügyi évre vonatkozik – az időszak jellemzője, hogy a korábbi, viszonylag nyugodt évek után meglehetősen turbulens körülményeket tapasztalunk a világban, amely tükröződik a riportban is – például az ukrán menekültek megsegítése kapcsán. Az anyagból ugyanakkor kiviláglik, hogy a rendhagyó körülmények sem teszik zárójelbe a korábban megkezdett programokat – sőt, a világban tapasztalható nehézségek célzottabb fellépést indokolnak, mind a Tesco, mind pedig vásárlói részéről.
Döbbenetes pazarlás világszerte
A kereskedelmi lánc jelentésének fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy az Egyesült Államokban a feldolgozott élelmiszer 40 százaléka kárba vész, és Európában is évente mintegy 80-90 millió tonnányi élelmiszer kerül a kukába, miközben még az EU területén is 55 millió olyan ember él, aki másnaponta sem tud kiegyensúlyozottan táplálkozni.
A statisztikák szerint tehát évente 173 kilogramm élelmiszert pazarol el minden egyes európai polgár.
Eközben világszinten még drámaibb a helyzet: egymilliárd ember valamilyen fokon éhezik, vagy legalább nem jut kellő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz.
Az optimistább szakértői becslések szerint a megtermelt élelmiszernek átlagosan nagyjából harmada vész el globális szinten – a végső szaldó pedig ennél is magasabb, akár 40 százalék lehet.
Ráadásul számos különböző ok vezet a pazarláshoz, a probléma oka nem csupán a jólét okozta könnyelműség. A világ különböző részein az ellátási lánc más és más pontjain jelentkezik a legnagyobb veszteség. Míg a fejlett világban életmódbeli okai vannak a veszteségeknek, addig a fejlődő országokban általában az elégtelen színvonalú mezőgazdaság vagy az élelmiszerlogisztikai hiányosságok okozzák a fő gondot.
Míg tehát a világ északnyugati régióiban legnagyobb részben a fogyasztónál (a háztartások az ellátási láncban keletkező pazarlás több mint 50 százalékáért felelősek), kisebb részben a kereskedelem és éttermekben megy tönkre, vagy válik feleslegessé a legtöbb élelmiszer, a szegényebb országokban gyakran még azelőtt megromlik, hogy eljutna a vásárlókhoz.
69 százalékot mentettek meg
A Tesco öt éve dolgozik az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésén a termőföldtől az asztalig terjedő folyamat minden szakaszában, igaz, a tényleges munka ezen a téren korábban kezdődött: már 2014 óta szorosan együttműködik a lánc a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, hogy élelmiszer-feleslegét eljuttassa a rászorulóknak.
Az áruházlánc a közép-európai kiskereskedelmi vállalatok közül elsőként, 2017-ben tette közzé először önkéntesen és számszerűen is a működésében keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amelyet Magyarországon azóta 69 százalékkal szorított vissza.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
2019-ben a Tesco Közép-Európában 11 évvel a 2030-as határidő előtt elérte az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzését (12.3 SDG), amely az élelmiszer-hulladék megfelezéséről szól. A jelenlegi, legfrissebb adatok szerint a vállalat továbbra is túlteljesít ezen a téren mind a régióban, mind idehaza.
Mennyiségben kifejezve sem kevés az így hasznosított élelmiszertömeg: az elmúlt évek alatt közel 31 400 tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól és ajánlott fel a rászorulóknak, amivel mintegy 100 500 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.
A vevők is értik
A kiterjedt hálózattal rendelkező kereskedelmi lánc a kezdeményezéseihez sikerrel tudja megnyerni a vásárlókat is: a 2020/21-es pénzügyi évben a kereskedelmi lánc két alkalommal hirdetett élelmiszergyűjtő akciót az Élelmiszerbankkal közösen, melyek során a vásárlók a Tesco áruházakban leadott tartós élelmiszerrel, valamint online vásárolt adománycsomagokkal is segíthettek a nélkülözőknek. A nyári kampány során több mint 7 millió forint értékű adomány gyűlt össze, míg az adventi időszakban felajánlott termékek értéke meghaladta a 109 millió forintot, melyet a Tesco további 21,5 millió forinttal egészített ki.
Az időszak egyik kifejezetten szomorú fejleménye az orosz-ukrán háború volt. A szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus híre azonban megmozgatta a vásárlókat is.
A vevők a jelentésben vizsgált időszakban ukrajnai menekültek megsegítésére is csatlakoztak a Tesco és az Ökumenikus Segélyszervezet kezdeményezéséhez, így együtt mintegy 103 millió forinttal támogathatták a nehéz helyzetben lévőket adománykuponok értékesítése révén.
Bár a Tesco fenntarthatósági célkitűzései korántsem merülnek ki az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben, kétségkívül ez az az átfogó program, amelyhez a vásárlók és a társadalom is legérzékenyebben tud kapcsolódni. A kereskedelmi lánc azonban számos egyéb területen tesz lépéseket a fenntarthatósági jelentése szerint, amelyek mind egy alacsonyabb ökológiai lábnyommal rendelkező, a vásárlók, a munkavállalók és általában a társadalom irányába felelősebben működő vállalat megteremtésének irányába mutatnak. A Tesco célkitűzése, hogy saját működésének keretében 2035-ig elérje a nettó zéró kibocsátást, 2050-ig pedig ez a teljes értékláncot tekintve megvalósuljon. A cég a 2015-ös bázisévhez képest máris 52 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2020 óta pedig 100 százalékban megújuló energiát használ fel. Saját működésének környezetterhelését a cég tehát igyekszik többféle módon mérsékelni, fenntartható és felelős beszerzési forrásokkal dolgozik és együttműködik több civil szervezettel is.