Pénzcentrum • 2022. július 13. 13:32
Szinte naponta szembesülünk azzal, hogy egyre többet fizetünk egy-egy bevásárlás alkalmával, miközben egyre kevesebb kerül a kosarunkba. Felmerül a kérdés, hogy ennek a tendenciának mikor lesz vége, és hogyan alakítja át a szokásainkat a drasztikus drágulás. Ezt a kérdéskört járta körül az Agrokép Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője segítségével.
A dinamikus áremelkedések közepette akarva, vagy akaratlan kénytelenek vagyunk átgondolni a fogyasztói szokásainkat, és racionalizálni a kiadásainkat. Az infláció, amiben élünk ugyanis az élelmiszerpiacot kiemelten érinti, ami pedig a szokásaink megváltoztatására kényszerít minket. Ez pedig hosszútávon nem csak negatív hatásokat hordoz magával.
Bevett szokás áremelkedés esetén, hogy a termékek kiszerelése csökken, de idővel rájövünk, hogy a kisebb csomag is elegendő nekünk, illetve háromszor is megfontoljuk, hogy az adott termékre tényleg szükségünk van-e, vagy csak a szemünk kívánja. Így pedig csökken a túlfogyasztás. Ezzel párhuzamosan pedig több zöldséget, gyümölcsöt teszünk a kosarunkba, ráadásul a palackozott vizekből is egyre kevesebbet fogyasztunk, hiszen a csapból is ugyanazt kapjuk meg.
Azt viszont nem tudni, hogy meddig fog tartani ez a folyamat, az biztos viszont, hogy vissza már nem fogunk tudni fordulni rajta. Akkor fog csak enyhülni ez a drágulás, amikor a válság is véget ér majd, aminek az ideje viszont beláthatatlan. Ráadásul azzal is számolnunk kell, hogy ha lesz is mennyiségi növekedés a piacon, az megváltozott szerkezetben fog történni.
Fontos kiemelni, hogy a statisztikákból nem látszódik az alacsony jövedelmű rétegek fogyasztási szintjének csökkenése, ráadásul az időszakos torzító hatások miatt az élelmiszerpiac zsugorodása sem érzékelhető. Az viszont biztos, hogy az élelmiszerkiadások jelentősen megnövekedtek, egyes élelmiszerek pedig a duplájukra drágultak. A probléma az, hogy ezekben a megnövekedett árakban az előállítási költség még mindig nem jelenik meg valódi szintjükön.