Koós Anna • 2022. június 24. 16:02
Amióta kinyitottak a strandbüfék, borzolja a kedélyeket a 2022-es lángosinfláció. Úgy tűnik, a kenyér, a csirkehús vagy a margarin drasztikus, 40-60 százalékos drágulása nem döbbenti már úgy meg a magyar lakosságot, mint az ikonikus strandétel áremelkedése. Hivatalos statisztikák szerint egy átlagos fizetés, valamint az öregségi nyugellátás összege kevesebb lángosra elég, mint a járvány és a háború előtt. 17 százalékkal kevesebb lángost vásárolhat ma egy átlagos nyugdíjösszeget kapó idős, mint 2019-ben, és a dolgozóknak is 5 százalékkal kevesebbre futja idén.
Hogyha a pénzromlás mértékét szeretnék érzékeltetni az idősödő korosztály tagjai, gyakran előkerül, példaként, mennyibe került még 10-20 évvel ezelőtt a zsemle, hány forint volt fiatalabb korában egy korsó sör, vagy gyerekkorában hány fillért kértek egy gombóc fagylaltért. Ezeknek az árucikkeknek az ára sokkal könnyebben megragad az emlékezetünkben - hiszen azt például kevesen tudnák emlékezetből megmondani, hány forint volt egy liter étolaj, 10 éves korában - így a lángosé is. Ezért is lehet sokkal megdöbbentőbb, hogy 5-10 év alatt mennyit nőtt az egyik legnépszerűbb strandétel ára, hiszen egészen hosszan vissza tudja idézni az ember, mennyibe is került régen.
Akik még éltek a Kádár-korszakban, tapasztalták, hogy évtizedeknek kellett eltelnie, mire 1 forintról 2 forintra emelkedett a lángos ára. A rendszerváltás óta azonban az árak emelkedéséhez hozzászokhatott már a lakosság, a rekordinfláció sem most fordul elő először. Az infláció kapcsán mégis gyakran elfelejtjük, hogy a bérek az árakkal együtt nőttek az évek alatt: ugyan visszasírhatjuk azt az időt, amikor a 80-as években még csak pár forint volt a sima lángos, de nem szabad megfeledkezni róla, hogy az akkori átlagkereset is bőven 10 ezer forint alatt volt. Abba pedig nem is érdemes belemenni, hogy ma mit kapnánk 10 ezer forintért.
Mivel a lángos ára ilyen érzékeny téma, a Pénzcentrum kiszámította a nyári lángosindexet: vagyis azt, hogy az adott év adott hónapjában az átlagkeresetből, illetve átlagnyugdíjból mennyi lángost lehetett volna vásárolni. Ez a mutatószám megmutatja, hogy lángosban mérve mennyit ért az adott évi, adott havi átlagfizetés. Minél magasabb az indexszám, annál "gazdagabbak" lettünk volna, ha minden jövedelmünket lángosra váltjuk.
Az átlagos lángosárak meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát hívtuk segítségül. A KSH szerint az ízesítés nélküli lángost 2017 júliusában átlagosan 262 forintért lehetett megvenni, tavaly júliusban pedig 374 forintért. 2022-ben az utolsó, származtatott adat szerint átlagosan 443 forint lehetett májusban a sima lángos. Ez a szűk két év alatt csaknem 70 százalékos áremelkedést jelent. Mielőtt megütközne valaki ezeket a feltűnően alacsony árakon, hangsúlyozzuk, hogy ez a KSH kimutatása szerinti átlag, amiben benne lehet a balatoni 1000 forintos sima lángos is, és a piacokon, vásárokban árult párszáz forintos lángos is.
Viszonyításképpen a hivatalos lángos átlagárak mellé odatettük a grafikonra az üveges (nem minőségi) világos sör átlagárait is. A sörárakon keresztül könnyebb elképzelni, hogy jöhet ki az átlagos 253 forintos ár. Az is látható, hogy a sörárak kevésbé emelkedtek az elmúlt 5 év során, mint a lángosárak:
Hogyha nem elégszünk meg a KSH árakkal, tehetünke egy rövid időutazást: cikkeink tanúsága szerint 2015-ben szezon elején feltét nélkül 400-450 forintot kértek a Balatonnál egy lángosért. Országosan ugyanebben az évben egy sima, fokhagymás olajjal megkent lángos 350-500 forintba került, a sajt és tejföl ezen dobott még 100-150, néhol 200 forintot. 2018-ban még mindig ott tartottunk, hogy májusban azt ígérték: egy lángos a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett akár 500 forintba is kerülhet, melyet a pluszfeltét további 200-300 forinttal is drágíthat. 2018-ban egyébként a Szigeten, illetve a karácsonyi vásáron is már 1000 forintba került a sima és 1500 forintba a sajtos-tejfölös lángos.
A járványt megelőzően a Balaton parton más településeken is nagyon hasonlóan alakultak az árak: az alap lángos ára 400 és 600 forint között mozgott, míg a sajtos-tejfölösé 600 forinttól indult, de a felkapottabb helyeken elérhette akár az 1000 forintot is. Badacsonytomajon és Balatonfüreden a sajtos-tejfölös lángos 800 és 950 forintba került. A karácsonyi vásáron ugyanúgy 1000 és 1500 volt a sima és sajtos-tejfölös lángos három éve.
2020-ban már arról számoltunk be, hogy a Balatonnál a lángosért minimum 600 forintot kérnek, de Csopakon például 1200 forintba került egy sajtos-tejfölös lángos. 2021 júniusában volt olyan balatonfüredi büfé, ahol 700 forintért lehetett lángost kapni, de olyan is akadt, ahol akár 1400 forintot is elkértek érte. Ugyanakkor a karácsonyi vásáron ugyanúgy 1000 forintról indult a lángos. 2022-ben pedig a drasztikus infláció a lángosozókat sem kímélte: a liszt és az olaj is döbbenetes dráguláson ment át. Ennek ellenére még számos helyet találni a Balaton körül, ahol 1000 forint alatt van a lángos. A Pénzcentrum vlogot is készített az idei balatoni lángosárakról, melyből kiderült, hogy az árak jellemzően 700-1500 forint között mozognak. Természetesen találhatunk 2500-3000 forintért is lángost, de nem ez az általános.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Tehát a balatoni feltét nélküli lángosárak 350-400 körül alakultak átlagosan, 2019-re inkább már az 500 volt jellemző, mely 2020-ban 600-ra, 2021-re nagyjából 700 forintra nőtt. 2022-ben pedig inkább 800-900 forint az átlag - melynél nyilván akadnak jóval olcsóbb és drágább példák is.
Egyre kevesebb lángosra futja a nyugdíjasoknak
Ahogy ígértük, a KSH átlagos júliusi lángosáraival leosztottuk az adott évi, adott havi átlagbért, illetve az adott év eleji átlagnyugdíjat. Ebből jött ki a lángosindex, mely azt mutatja meg, lángosban mérve mennyit ért a pénzünk egykor és ma. A grafikonon egyértelműen látható, hogy amíg a bérnövekedés tudta kompenzálni a lángosdrágulást, addig a nyugdíjak átlagösszegéből már egyre kevesebb lángosra futotta minden évben.
Ez a mutatószám is jelzi - hiszen ugyanilyen tendenciát látnánk más, nagymértékben dráguló termékek esetében is - hogy a magyar nyugdíjak kevésbé válságállók, a vásárlóerejük egyre fogy, annak ellenére, hogy elvileg követik az inflációt.Amíg 2017-ben még 472 darab lángost lehetett vásárolni egy havi nyugdíjból, addig 2022 májusára (származtatott árak alapján) már csak 370 darabra futotta volna az átlagnyugdíjból.Ez 17 százalékkal kevesebb lángost jelent.
A nettó átlagbérből ugyancsak kevesebb lángosra futja 5 százalékkal. 2019-ről 2020-ra még alig mutatkozott csökkenés, utána viszont már megérezték a dolgozók is a lángosinflációt. Azért 2021-ről 2022-re mégsem mutatkozott akkora esés, mint a nyugdíjasok esetében, hiszen az átlagbérek áprilisra 337 500 forintra nőttek.
A nyugdíjas szervezetek régóta kongatják a vészharangot: mennyire elmélyíti a nyugdíjemelés számításának jelenlegi módszere az idősek közötti anyagi különbségeket. Eddig hiába. Az elemzők szerint ráadásul idén érdemes a tartósan magasak árakra berendezkedni, gyors mérséklődésre kár is számítani. A júliusi nyugdíjemelés nyújthat némi segítséget, a visszamenőleges nyugdíjkorrekció pedig mentőövet az időseknek, viszont a jelenlegi drágulás azt vetíti előre, hogy még így is kevesebb lesz a nyugdíjak vásárlóereje év végére, elinflálódik az ellátásuk.