Pénzcentrum • 2022. június 14. 11:31
A kormány különadókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.
A távközlési szektorra kivetett különadó szabálya a nettó árbevételt teszi az adó alapjává, amiből csak minimális tételeket lehet levonni, a költségek nagy részét pedig egyáltalán nem. Az adót ráadásul sávosan kell megfizetni. Emellett, míg a távközlési adót eddig a telefonszolgáltatók fizették, a hívások és az előfizetőszámok után, addig az új típusú különadót fizető vállalkozások köre szélesebb, mert kiterjed az internetszolgáltatókra is.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy 2020-ban voltak ugyan veszteséges telekommunikációs cégek, viszont, ha ezek magas forgalom mellett jöttek össze (mondjuk a költségek is magasak voltak), akkor hiába a veszteségek, az adófizetési kötelezettség számukra is nagyon magas lesz.
Nyilván az adó legfontosabb címzettjei a három nagy telefon- és internetszolgáltató. Az egyik nagy szolgáltatónál tavaly majdnem 284 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,3 milliárd forint veszteség keletkezett (ennek ellenére komoly adókötelezettsége lehet a cégnek). Voltak természetesen nyereséges szolgáltatók is, egy másik szolgáltató majdnem 200 milliárd árbevétel mellett ért el 20 milliárd forint adózott eredményt, de még ebből is nagyot hasítana a különadó, ami az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti rész 1%-a, az ötvenmilliárd és a százmilliárd közötti rész 3%-a, a százmilliárdot meghaladó résznek pedig a 7%-a, ami ennél a szolgáltatónál akár kilencmilliárd forint is lehet.
A GKI jelentése szerint a telekommunikáció ugyan jövedelmező szektornak számít, ugyanakkor az árbevétel arányos adózott eredmények listáján ez csak a 15. helyre volt elég. A Niveus Consulting Group szakértője hangsúlyozza, hogy a rendelet viszonylag alacsonyan húzza meg az árbevételi küszöbhatárt: egymilliárd forint magas árbevétel ugyan, de távközlési szolgáltatásokkal általában nem kisvállalkozások foglalkoznak, így az adó nehéz terhet róhat a kisebb cégekre is, és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mivel az adó a nettó árbevételt érinti – azaz minden előfizetőktől beszedett forint után növekszik az adóteher a költségektől függetlenül, – így könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek. Még komoly, az árbevétel 10%-ának megfelelő nyereség esetén is a nyereség felét teheti ki az új különadó.
A Niveus Consulting Group szinte bizonyosra veszi, hogy a távközlési szolgáltatók általános szerződési feltételei sokszor lehetőséget adnak az egyoldalú áremelésre, ennek megfelelően – tekintettel az inflációra, az azt kísérő bérnövekedésre, valamint a különadókra – várhatóan jelentősebb áremelésre lehet készülni a szektorban.