Súlyos adatok érkeztek: Az EU-ban Magyarországon szálltak el leginkább az árak

Januárban is tovább gyorsult, a decemberi 5 százalékosról 5,1 százalékra nőve az éves infláció a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, az Európai Unió egészét tekintve pedig a decemberi 5,3 százalékos után 5,6 százalékon állt az átlagos drágulás. Egy évvel ezelőtt ez a ráta EU-s szinten 1,2 százalékos volt - derült ki az Eurostat által szerdán publikált legfrissebb adatokból.

A legdrasztikusabb számokat Közép-és Kelet-Európa országai produkálták. Dél-és Nyugat-Európában ellenben a körülményekhez képest mérsékelt drágulást mértek. Olyan állam viszont nem volt, ahonnan deflációt jelentettek volna.

Mint az fenti ábránkon is látszik, hazánkban kiemelkedően nagy mértékben emelkedtek a fogyasztói árak. Volt azonban öt olyan ország, ahol még a hazánkban mért, 7,9 százalékos számot is meghaladta az infláció.

A legnagyobb mértékű éves áremelkedést januárban Litvániában mérték, ahol 12,3 százalékos volt az általános drágulás. Ezen kívül még egy helyen, a szomszédos Észtországban mértek kétszámjegyű, 11 százalékos árdrágulást. A magyarországit meghaladó inflációt ezeken kívül Csehországban (8,8 százalék), Lengyelországban (8,7 százalék) és Belgiumban (8,5 százalék) mértek. 

A kontinens egyetlen országában sem volt januárban defláció. Ennek ellenére ég és föld a különbség az egyes tagaállamokban mért drágulás üteme között.

A legalacsonyabb, csupán 3,3 százalékos inflációt Franciaországból jelentették. De ezzel közel megegyező, 3,4 százalékos drágulást jelentettek Portugáliából is. Ezeken kívül még Svédország inflációs mutatója maradt 4 százalék alatt (3,9 százalék)

Mivel látszik egy földrajzi mintázat is az infláció mértékében látható különbségekben, érdemes lehet régiós szintén is összevetni a tagállamokat. Magyarország helyzete talán még rosszabbnak tűnik, ha azt a szomszédos országokéval vetjük össze.

Romániában 7,2 százalékos inflációt mértek, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk. Szlovéniában 6 százalékos volt a drágulás, ami 1,9 százalékponttal marad el a magyarországitól. Ausztriában infláció még alacsonyabb szinten, 4,5 százalékon maradt, aminél nálunk 3,4 százalékpontnyival nagyobb ütemben nőttek az árak januárban.Szomszédain közül egyedül Lengyelországban haladt meg a januári általános drágulás üteme a Magyarországról jelentettet, náluk 8,7 százalékos, azaz a hazait 0,8 százalékponttal meghaladó mértékű volt az éves infláció.

Rég nem látott drágulás keseríti a magyarok életét

A mostani Eurostatos publikációban a részletes számokat csak az eurózónára vonatkozóan ismertették: ott a legdurvábban az energiaárak szálltak el, amik most 28,8 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. Ha az energia ára változatlan maradt volna, akkor kevesebb, mint feleekkora, csupán 2,5 százalékos lett volna az infláció. Az ételek, italok és dohánytermékek 3,5, a szolgáltatások 2,3, a nem energetikai ipari termékek pedig 2,1 százalékkal drágábbak, mint egy éve. Hazánkban azonban egész más és jóval aggasztóbbnak látszó a helyzet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak januári 7,9 százalékos éves drágulása a legmagasabb nem csak a járvány kirobbanása óta, de 15 éves viszonylatban is. 2007 augusztusa óta nem volt még ugyanis ilyen ütemű infláció Magyarországon és decemberhez képest is további 1,4 százalékkal nőttek az árak, még a benzinárstop ellenére is. Az elmúlt évben egyébként az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Előbbi esetében az általános drágulás 10,1 százalékos volt 2021 januárjához képest. Ezen belül a csúcsdrágulók listája a következő:

• étolaj 33,4%
• liszt 31,0%
• margarin 21,2 %
• kenyér és baromfihús 18-18%
• tejtermékek 17,2%
• tej 16,9%
• sajt 15,8%
• száraztészta 15,1%
• péksütemények 14,9%
• munkahelyi étkezés 11,3%
• éttermi étkezés 11,2%
• cukor 11,0%

A statisztikákból jól látszik, hogy az egy év alatt 5 legjobban dráguló termék közül három is beletartozik a februárban induló árstopba. Az éves rekordinfláció pedig egy dolog, de egyetlen hónap leforgása alatt is sokkoló mértékű áremelkedés tud végbemenni egyes termékeknél. Egy hónap leforgása alatt például a zöldpaprika kilós átlagára 27 százalékkal, a paradicsomé 25 százalékkal emelkedtek. De kilenc százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt az uborka, a napraforgó-étolaj, az őrölt kávé, a trappista sajt, a banán és búzafinomliszt átlagára is.

Az év eleji számokból az derül ki, hogy hogy a kormány árstop alá vont terméklistája valóban abszolút a csúcsdráguló élelmiszerek listáján találta magát 2022 januárjára. Néhány hete Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke például azt mondta, az élelmiszer-árstop 0,5-1 százalékponttal mérsékli majd a fogyasztói árakat kifutási ideje alatt. Igen ám, de a kiválasztott 6 terméken túl rengeteg más élelmiszer ára is brutálisan kilőtt. Hogy mást ne említsünk, ilyen például a kávé, vagy az abszolút tömegterméknek minősülő, a magyarok kedvenc sajtja, a trappista. És ez csak a jéghegy csúcsa, gyakorlatilag olyan zöldséget, gyümölcsöt sem találni, ami ne lenne sokkal drágább, mint korábban.