Ár-horror a magyar boltokban: ezek a termékek 50-85 százalékkal többe kerülnek idén, mint 3 éve

Lassan nem telik el úgy hónap Magyarországon, hogy ne dőljön újabb és újabb inflációs rekord. Legutóbb novemberben tette közzé a KSH az éves átlagos infláció-növekedésére vonatkozó adatsorát, amiből kiderült, hogy 14 éve nem sújtotta akkor méretű drágulás Magyarországot, mint amekkora most. 2020 és 2021 novembere között ugyanis átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak. Pedig a boldog békeidők nincsenek is annyira messze…

Az egyre fokozódó inflációs helyzet miatt, közelítve az év végéhez, a Pénzcentrumon annak jártunk utána, hogy az elmúlt három évben hogyan érintette a magyar lakosságot az árak egyre nagyobb mértékű eldurranása. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az ez idő alatt a legjobban dráguló termékek mennyibe kerültek átlagosan 2018-ban, és mennyibe 2021-ben. Mindezek mellett pedig megnéztük azt is, hogy mekkora átlagosa nettó keresettel számolhattak a magyarok 2018-ban, illetve idén.

Az elemzésünkben található termékek és szolgáltatások árváltozásait a KSH minden hónapban közzétett, több mint 170 elemet tartalmazó adatsorából számoltuk. A 2018-ra vonatkozó árak 12 hónap átlagából kerültek kiszámításra, míg a 2021-esek 11 hónap átlagából jöttek össze. Az adott évre vonatkozó átlagos nettó keresetek szintén a KSH adataiból vettük, a 2018-as adatok az I-IV. negyedévre vonatkoznak, míg a 2021-esek értelemszerűen az I-III. negyedévre.

Döbbenetes drágulás a magyar boltokban

A Pénzcentrum összesítéséből kiderült, hogy a magyar boltokban található olyan termék, ami három év alatt, 2018-2021 között nem kevesebb mint 87 (!) százalékkal drágult. Ezáltal az elmúlt három év legbrutálisabban dráguló termékének járó címét nem más, mint

a +- 6D műanyag szemüveglencse mondhatja magáénak.

Ennek a terméknek az átlagára 2018-ban 6 068 forint volt, idén viszont már átlagosan 9 652 forintot kell kiperkálni érte. Ezzel a teljesítménnyel egyértelműen a szemüveglencse volt a legdrasztikusabb árdráguláson keresztülmenő termék. A képzeletbeli dobogó második fokát az egy kilógrammos kiszerelésű, finomított étkezési só (kivéve tengeri só) mondhatja magáénak. Ez a termék 59 százalékos dráguláson ment át, 2018-ban átlagosan 97 forintba került, de 2021-ben már 151-be.

Ugyancsak hajmeresztő mértékben drágult a dohány is az elmúlt években. A csúcsdrágulók harmadik fokára a Pall Mall cigarettadohány (blue, 40g) léphetett, a maga 55 százalékos áremelkedésével. Három éve egy ilyen csomag dohányért átlagosan 1 480 forintot kellett fizetni, idén viszont már 2 254-et. A dobogóról nem sokkal marad le listánk negyedik helyezettje, egyben az utolsó olyan termék, aminek több mint 50 (!) százalékkal emelkedett az ára 3 év alatt. A 14 karátos aranyból készült sima és mintás karikagyűrű grammja összességében 52 százalékos dráguláson ment keresztül. Ez pedig azt jelenti, hogy míg 2018-ban ezért 18 607 forintot kellett kifizetni, addig 2021-ben átlagosan már 27 563-at.

Ahogy a listánkon látszik, a négy legdurvábban dráguló terméken túl jócskán akadtak még olyanok, amiknek az árnövekedése meghaladta a 40 százalékot. Egészen pontosan 9 ilyen terméket találtunk: hamburger, hétköznap éjszakai panzió ellátás két főre, görögdinnye, vérnyomásmérő, babakocsi, kerékpár, és két különböző márkájú cigaretta.

A drágulás mértékén túl persze érdemes megnézni az árakat is. Egy mély-vagy variálható gyermekkocsi (ikerkocsi kivételével) 3 éve átlagosan 52 913 forintba került, most viszont már 75 38 forintba. Ugyanilyen sokkoló mértékben drágult a 3-24 sebességes, 26-28 colos férfi kerékpár is, ezekért ugyanis 2018-ban még átlagosan 70 908 forintot kellet fizetni, manapság viszont már 100 950-et. A két cigaretta márka, a Sopianae és a Multifilter pedig egyaránt 500-500 forinttal drágult.

És még koránt sem vagyunk a lista végén, a három éves drágulási listát még jócskán lehetne folytatni. A KSH adatsorában ugyanis összesen további 21 terméket találtunk, aminek az átlagára 30-40 százalék között nőtt. Ilyen például az akácméz is, melynek kilójáért 1 400 forinttal kell többet fizetni most (4 859 forint), mint 2018-ban (3 477 forint). De felsorolhatók itt olyan alapvető élelmiszerek is, mint a

• kenyér (félbarna, fehér), zsemle,
• vöröshagyma, uborka,
• napraforgó-étolaj, liszt,
• körte, alma,
• olasz és párizsi felvágott, gépsonka,
• sőt, olyen nem élelmiszerek is, mint a szemüvegkeret, illetve a személygépjármű vezető tanfolyam.

Csak hogy néhányat említsünk, az olasz- és párizsi felvágott 500-500 forinttal drágább most, mint 3 éve, de például szemüvegkeretért 4 500 forinttal kell átlagosan többet fizetni idén, mint 2018-ban. A jogsiért pedig mostanra a 2018-ban átlagosan számító 175 907 forint helyett már 232 047 forintot kell letenni az asztalra.

Mi történt ezidő alatt a fizetésekkel?

Ármustránkat azért szakítjuk meg ezen a ponton, mert a KSH statisztikái szerint 2018-2021 között éppen 29,9 százalékkal növekedett a nettó átlagkeresetek mértéke Magyarországon. Tehát az eddigiekben felsorolt termékek és szolgáltatások a keresetnövekedés átlagos mértékén túltettek. Számszerűsítve, a hivatalos adatok szerint 2018-ban idehaza 219 412 forint volt a nettó átlagkereset, ami 2021-re 285 047 forintra duzzadt. Hiába ugyanakkor a 29,9 százalékos átlagos emelkedés akkor, amikor jócskán akadnak termékek és szolgáltatások, amik majdhogynem ennek az emelkedésnek a kétszeresét is tudták produkálni a viszgált időtávon.

Ha megnézzük például a listánkról a 40 százalék vagy afölötti áremelkedésen átmenő terméket, akkor azt találjuk, hogy 2018-ban, ha mindegyikből beszereztünk volna egy egységnyit, akkor összesen 176 800 forintunkba került volna a vásárlás, összesen 13 termék esetében. Ugyanez a beszerzése viszont 2021-ben már 254 918 forintunkba kerülne, azaz összességében

78 118 forinttal többe.

Ez azt is jelenti, hogy míg a legjobban dráguló 13 termék egységnyi beszerzése 2018-ban a havi magyar átlagkereset 80,6 százalékát vitte volna el, addig 2021-ben már a 89,4 százalékát viszi el. De mi történik akkor, ha nem a legjobban dráguló termékekkel és szolgáltatásokkal számolunk. A helyzet ugyanez. Ahogy arra korábban utaltunk, összesen 29 olyan termék és szolgáltatás található a KSH listáján, aminek az ára 20-30 százalék között emelkedett 2018-2021 között.

Ha ezekből egy egységnyit összeadunk, akkor 2018-ban ezért a pakkért nettó 262 620 forintot kellett volna kifizetni, 43 208 forinttal többet, mint az akkori nettó átlagkereset. 2021-ben ugyanez a csomag viszont már 329 922 forintba kerülne, ami 44 875 forinttal (!) haladná meg, az egyébként 3 hév alatt már 29,9 százalékkal emelkedő idei átlagkeresetet. 

Mit tehetünk ilyen viszontagságos időkben?

Ahogy látjuk, rengeteg termék és szolgáltatás esetében, bárhogy is csűrjük, csavarjuk, a fizetések nem voltak képesek tartani a lépést a drágulással 3 éves időtávlatban. De mit kezdhet ezzel az egyszerű fogyasztó? Lényegében nem sok mindent, hiszen ha folyamatosan, minden drágul, ezzel együtt a legalapvetőbb fogyasztási cikkek is, akkor nehéz mindezt kivédeni.

Ügyeskedni azonban lehet, sőt, ha fontos számunkra a pénzünk, akkor mondhatni már kötelező is. Egyszerű fogyasztóként a legjobb, amit egy vásárló tehet, hogy ízlésének megfelelően bár, de inkább olyan termékeket vásárol, preferál, amiknek az ára csupán rendkívül mértékletesen kúszott fel az utóbbi években. Merthogy természetesen vannak ilyen termékeket is, csak pontosan annak a listának a másik végén, amiből eddig szemezgettünk.

Ha körbenézünk, akkor azt találjuk, hogy például olyan anyagi javaknak, mint az utazási bérletek, vagy a fogyasztók számára elérhető energiaárak, sőt többféle női vagy férfi ruhadarabon fellelhető árcetli gyakorlatilag ugyanazt a számot mutatja 2021-ben, mint 2018-ban. De idesorolhatnánk akár a mosóport, a szappant, a macskaeledelt, de például az őrölt kávét is. Ezek mind-mind olyan termékek, amiknek 3 éves távlatban 5 százalék alatt maradt az áremelkedésük. Igaz, ezeket nem igazán lehet megenni, azaz a csúcsdráguló élelmiszereket, ebből a listából nem igen tudjuk pótolni.

Az élelmiszerek közül például csupán egyetlen népszerű csemege, a csirkemellfilé volt az, aminek a kilós átlagára 10 százaléknál kevesebb emelkedésen ment át. De ugyanígy nem nagyon drágult az ásványvíz vagy a cola ára sem. Összességében 15 százalékos drágulás alatt maradt a csirkecomb, a bontott csirke, a citrom, a tejes margarin, a banán vagy éppen a sárgarépa ára is.

Mindebből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogyha bevásárláskor dacolni akarunk a brutálisan elszálló árakkal, akkor érdemes úgy összeállítani az embernek a bevásárló kosarát, hogy olyan termékeket vásároljon, aminek az ára nem vagy kevésbé nőtt az elmúlt évek során, ergó a növekvő keresetéből ezekből többet tud vásárolni, mint a pokolian dráguló termékekből.

Persze ahogy látjuk, élelmiszer-bevásárlást például nehéz így összeállítani, de a csirke vagy a sárgarépa, vagy olyan népszerű termékek, mint a banán vagy a kávé árai összességében nem emelkedtek durván. Utóbbi élénkítő italt érdemes például összevetni nagy vetélytársával, a teával, ami 2020-ban egyetlen hónap alatt is képes volt 30-40 százalékos drágulást is bemutatni. Szóval egy szó mint száz,

karaj helyett csirke, uborka helyett répa, tea helyett kávé.

Még koránt sincs vége

Hiába az árak idei drasztikus megugrása, még koránt sem értünk a végére. A Magyar Nemzeti Bank éppen a múlt héten tette hivatalossá, hogy 2022-ben még sokkal nagyobb lesz a várható infláció, mint amire eddig számítottak. Az MNB ugyanis már 4,7-5,1 százalékos áremelkedési ütemmel számol 2022-re, miközben ősz elején csupán 3,4-3,8 százalékos sávot jeleztek előre.