Pénzcentrum • 2021. október 30. 17:01
Attól, hogy egy húskészítmény a csemegepultban található és szeletelt, vagy szeletelhető, még nem biztos, hogy felvágott. A párizsi például nem az. De nem csak a megnevezések, hanem az összetevők terén is rengeteg tévhit él.
Sokan azt gondolják, hogy ami a csemegepultban található, húsból készült és szeletelt, az mindenképp felvágott. Csak részben van igazuk, hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv a húskészítmények között négy nagy termékcsoportot és kiemelt kategóriákat is megkülönböztet. A felvágottak, a szalámik, a sonkák és az érlelt kolbászok mellett nevesíti többek közt a párizsit, a virslit vagy az angolszalonnát is.
Mindegyik esetében különböző követelményeknek kell megfelelnie egy terméknek, hogy az adott név a címkéjén szerepelhessen. Ha a minőséget keressük, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik elnevezés pontosan mit takar. Már csak azért is, mert KOMETA felmérése alapján a magyarok fele mindennap eszik szendvicset, amire legtöbbször valamilyen húsos finomság is kerül.
Nézzünk a címke mögé!
A cég közölte, hogy bár a felvágottak részét képezhetik a kiegyensúlyozott étrendnek, de keressük köztük azokat, amelyeknek legalább 70 százalék a hústartalmuk, alacsony a sótartalmuk és kevés adalékanyagot tartalmaznak. Mindenképp böngésszük végig a címkéket, mielőtt döntenénk. Nézzük meg a hústartalmon kívül a zsír- és a só mennyiségét is, de bátran válogassuk az ízek között.
Mit jelent az E120? Az állati eredetű E120 kárminsavat jelent, és azért van a felvágottakban, mert ez adja a termékek rózsaszínes színét, enélkül – pusztán a színe miatt – le sem emelnénk a polcról. A céklapor hasonló hatású, de az elveszti a színét a főzés hatására.
Káros lehet a guargumi? Nem! A guargumitól nem kell megijedni, hiszen ez egy afrikai fa termésének a pora, segít a megfelelő állomány kialakításában.
A parizer valójában nem felvágott
A felvágott elnevezés már önmagában garanciát jelöl. Szabályozva van ugyanis, hogy minimum mennyi fehérjét (12%), illetve, maximum mennyi vizet (70%, ami nem csak hozzáadott vizet jelent, hanem a húsban természetesen jelen lévő vizet is), zsírt (35%) és nátrium-kloridot (2,2 %) tartalmazhat.
Ha egy termék valamelyik kritériumnak nem felel meg, akkor nem viselheti a felvágott nevet. Ha a csomagoláson azt olvassuk, hogy „szelet”, akkor az azért van, mert hiába tűnik annak, nem nevezhetik felvágottnak, mivel valamelyik követelménynek nem felelt meg. A felvágottak hústartalma legalább 50%, lehetnek füstöletlenek, füstöltek vagy füst ízesítésűek is.
A húsipari cég szakértői felhívták a figyelmet, hogy bár a párizsit nagyon sokan a felvágottak közé sorolják könnyű szeletelhetősége miatt, ezt tévesen teszik. Hiszen a párizsiban nincsenek húsmozaikok, így nem nevezhetjük felvágottnak. A párizsi egy teljesen különálló termékkategória a húskészítmények között.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Emellett a szakemberek felsorolták, milyen kritériumoknak kell még megfelelnie a felvágottaknak:
- átmérője legalább 40 mm,
- külső felülete egyenletes,
- állaga rugalmas,
- hús és szalonna mozaikok vannak benne,
- egyenletes fűszereelosztás,
- jól szeletelhető.
Na, de akkor mi is valójában a párizsi?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a párizsi, vagy parizer pontos fogalma a következő:
Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (más néven prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.
A párizsi hústartalmának a késztermékre vonatkoztatva legalább 51 százaléknak kell lennie. Ezen felül a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10 százalék lehet.
A termékek beltartalma mellett a Magyar Élelmiszerkönyv érzékszervi jellemzőket is előír a párizsi esetében:
- Külső megjelenés: A párizsi legyen egyenletes, hengeres alakú, két végén elkeskenyedő. Burkolatát tekintve tiszta, ép és sima tapintású. A végeknél 5 mm-nél nagyobb lég-, folyadék- és zsírzsák nem lehet.
- Állomány: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén. 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmazhat 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot sem. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat.
- A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradéka nincsen.
- Szín: A metszéslap színe egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színnel rendelkezik.
- Íz: A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett bors íz, enyhe sós íz érezhető, valamint idegen és mellékízektől mentes.
- Illat: A főtt húspép és a bors illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.