Pénzcentrum • 2021. augusztus 23. 14:01
A drágulást az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a kenyér sem kerülhette el. A KSH adatai szerint múlt hónapban 395 forint volt átlagosan a fehérkenyér kilója, azonban a boltokban már bőven 400 forint feletti árazással találkoznak a vásárlók. Az áremelkedés pedig nem áll meg, a gabona drágulása, a forint gyengülése, a járvány okozta válság mind felelős azért, hogy lassan megfizetethetetlen a pékáru. A svéd, osztrák, vagy dán árszintektől még messze vagyunk, de ha ez így megy tovább, megközelítheti a magyar kenyér a holland, német vagy francia átlagot.
Magyarországon még nem is panaszkodhatunk különösebben a kenyérárakra a legtöbb uniós tagállamhoz képest. A kenyér (és más cereáliák) nálunk csaknem 27 százalékponttal kevesebbe kerülnek, mint az EU-ban átlagosan, míg pl. a dánok 52,6 százalékponttal többet fizetnek a pékáruért. Az Eurostat adatai szerint a kenyérfélék olcsóságának rangsorában Magyarország a negyedik, csak Lengyelország, Bulgária, és Románia van előttünk. A 400 forint feletti kenyérárak mégis megviselik a magyar pénztárcákat.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján múlt hónapban a fehérkenyér országos átlagára 395 forint volt, míg a zsemléé 31 forint. A zsemle átlagára tavaly novemberben emelkedett 30 forint fölé, míg 2019-ben év elején még csak 25 forint volt átlagosan. Ha pedig az éves átlagárakat nézzük, akkor látható, hogy 2010-ről 2011-re nagyot nőtt a fehérkenyér átlagára: 244-ről 281 forintra emelkedett (+15,2%). Erről akkor nagyrészt az extrém időjárás, másfelől a gyenge árfolyam, valamint egyéb dráguló költségek (pl. üzemanyag) tehettek, amelyeket az ipar már kénytelen volt átterhelni a fogyasztókra.
Öt éve átlagosan 269 forint volt a fehér, és 227 a félbarna kenyér kilója, a zsemle darabja pedig 19 forint volt. Idén júliusban mér 395 forintba (+46,8%) kerül átlagosan a fehér, és 343 forintba (+51,1%) a félbarna kenyér. A zsemle átlagára ára 63,2 százalékkal nőtt 31 forintra öt év alatt.
A kenyér és pékáruk drágulásának hátterében több tényező áll, leginkább a búza - mint legfőbb alapanyag - árának emelkedése. A gabonák drágulása nemcsak a cereáliák árára, hanem a hús, tojás és tejárakra is hatással lesz, ahogy azt már régóta jósolják. A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. A malomipar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék, ráadásul a búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett. A kereslet pedig szintén felhajtja az árakat.
Elemzők szerint a kenyér ára az idén az első félévben máris nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forinttal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélektani határt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Drágul a kenyér, kevesebbet vesznek a magyarok
A kenyérfogyasztás ugyanakkor jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben a magyar lakosság körében. A KSH adatai szerint 2010-ben még 44,5 kg kenyeret, 9,9 kg péksüteményt és 30,8 kg egyéb cereálikat fogyasztott éves szinten egy magyar átlagosan. 2015-re a 36,6 kg-ra csökkent a kenyérfogyasztás, viszont a pékáru és egyéb cereáliák kategóriája nőt: 12,9 és 35,1 kg-ra. Ez a trend 2019-re is folytatódott: a péksüteményekből 22,8 kg-ot fogyasztottak a magyarok. A kenyér fogyasztása valamivel nőtt, az egyéb cereáliák fogyasztása mérséklődött: előbbiből 36,9 kg-ot, utóbbiból 33,8 kg-ot fogyasztottunk.
Nálunk még mindig olcsóbb a kenyér
Az EU-n belül még mindig a magyarok az egyik legszerencsésebbek kenyérárak tekintetében: csak a lengyeleknél, bolgároknál, románoknál olcsóbb arányaiban a kenyér. A legtöbbet Svájcban, Norvégiában és Dániában fizetnek a kenyérért: legalább másfélszer annyit, mint az Unióban átlagosan.
Az átlaghoz legközelebb a horvát, német, észt, portugál kenyérárak állnak. Az elmúlt 10 évben az uniós statisztikai hivatal adatai szerint arányaiban 2015-ben fizettünk kenyérért EU-s viszonylatban. Akkor a magyar kenyérár csak 69 százaléka volt az uniósnak. 2011-ben még 77,3%, utána folyamatosan nőtt a magyar kenyér javára a különbség, majd 2016-tól ismét közelíteni kezdtük az uniós árszintet. 2019-ben 77,7 százalékon állt a magyar kenyér árszintje az EU-shoz képest - egy éve pedig visszaesett 73,4 százalékra. Így 26,6 százalékponttal kevesebbe kerül a kenyér nálunk, mint az Európai Unióban általában.