Népszava • 2021. augusztus 6. 09:31
Sokaknak már most egyre megfizethetetlenebbek az élelmiszerek. Különösen a zöldségek és a gyümölcsök. De egyre több családban a kenyérfogyasztás is csökkent. A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent. Bár a fehér kenyér tartja vezető helyét, szintén visszaszorult. Az idei fogyasztáscsökkenésben az egészségtudatosság mellett a vásárlóerő gyengülése és a sütőipari termékek drágulása is szerepet játszott.
Egyre népszerűbbek viszont a munkaigényesebb, de olcsóbban előállítható, egészségesebb kovászos kenyerek. Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult - derült ki a hivatal legutóbbi jelentéséből.
A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya - írja a Népszava.
A gabonaárakat is a nemzetközi piac mozgatja. Miközben az európai készleteket Kína elszívja, a magyar árakat a gyenge forint is följebb tornássza. Az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában - közölte Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke.
A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak.
A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot. Egy kiló kenyérben 70 dekagramm a liszt. Így nagyon nehéz helyzetbe hozza a pékségeket a számunkra követhetetlenül gyors áremelés. A nagy élelmiszerláncokkal éves, fixáraa szerződéseket kötnek. Nagy kérdés, hogy a kereskedőkkel sikerül-e legalább részben elfogadtatni a sütőipar költségnövekedését, illetve hajlandók lesznek-e lemondani az árrésük egy részéről a fogyasztók javára – nyilatkozta Lakatos Zoltán.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Elelmzők szerint a kenyér ára az első félévben nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forittal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélktani határt.
A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet. A liszt mellett jelentősen emelkedtek az energiaárak, a munka közterhei sok vállalkozást megoldhatatlan feladat elé állítanak. Könnyíthetne az ágazat helyzetén, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe. Ezt nem csak a Pékszövetség, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja – jegyezte meg a szövetség alelnöke. A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. Az aratás idején a malmi búza indulóárai elérték a tonnánként 63 ezer forintot, de az előző szezon végén már 70-80 ezer forintot is kértek érte. A malompar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék. A búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett.
A kereslet emeli az árakat
Az étkezési minőség aránya legfeljebb 50 százalék – vélekedett Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók és Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A malmok, takarmánygyártók raktárai üresek. A kereslet inkább fölfelé hajtja az árakat. A takarmánybúza is drágán kel el, ami a hús árára is kihat. A malomipar szintén szűkül. A 30 évvel ezelőtti 180 egységből mára alig 50 maradt. A piac négyötödét hat cég fedi le.