Pénzcentrum • 2021. március 29. 11:01
Számos oka lehet, hogy a vásárlók szívesebben vesznek magyar termékeket, ha tehetik, a lokálpatriotizmustól a gazdasági megfontolásokon át a kötnyezettudatosságig. A boltok évek óta törekszenek is rá, hogy minél több teljes egészében magyarországról származó, vagy itt gyártott termék kerüljön a polcokra. Valójában viszont csak a magyar vásárlók fele választ tudatosan hazait, a vevők másik felét teljesen más szempontok motiválják. A Pénzcentrum olvasóinak véleményéből kiderült, hogy mennyire fontos valójában az áruk származása.
A tudatos vásárlás, fogyasztás már a járvány előtt is előretörő trend volt, azonban amióta sokkal átgondoltabban kell vásárolnunk, még nagyobb szerephet jut. A vásárlók magyar vásárlók egyre inkább kezdik felismerni a tudatosság szerepét, és hogy bizonyos szolgáltatást, terméket választva, arra pénzt kiadva támogatják is azt. A pénz így "szavazattá" válik a vásárló kezében, viszont a tudatosság a mindennapokban nem is olyan egyszerű. Itt van például az a kérdés, hogy a magyar termékeket választják-e a vásárlók, és ezt magyar boltokban teszik-e. Fontosabb-e, hogy hazai legyen, mint hogy milyen minőségű? Hajlandóbbak lennénk akár többet is fizetni a magyar termékekért?
A Pénzcentrum szavazást indított olvasói körében arról, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy hazai terméket vegyenek. Kiderült, hogy a vásárlók több mint felének (51,8%) ez fontos szempont, viszont közülük csak 22 százalék tudatos ebben, 88 százalék "nem görcsöl rá". Az összes válaszadónknak viszont 34,8 százaléka szerint a minőség fontosabb szempont. Elenyésző azok száma, akik kifejezetten a külföldi termékeket preferálják, azonban több mint 10 százalékot az a kérdés, hogy honnan származik a termék, egyáltalán nem érdekli.
Viszont könnyű dolga van-e a vásárlóknak, ha kifejezetten a magyar termékeket keresnék? Bizonyos élelmiszerek esetén biztosan, hiszen magyar mézet, vagy magyar tejet jó eséllyel találni minden bolt polcán, viszont már áruknál már nem ilyen egyszerű tudatosnak lenni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég megjelent kutatása szerint a 10 legnagyobb forgalmat generáló élelmiszer-kiskereskedelmi lánc kínálatában a termékek 70,53 százaléka volt magyar. A hat évvel korábbi eredményekhez képest pozitív elmozdulást mértek a tejek, gyümölcsök és zöldségek, a méz és a tojás tekintetében.
A Nébih kutatása azt mutatta ki, hogy az elmúlt hat évben viszont összességében csökkent a magyar termékek aránya a legnagyobb élelmiszerláncoknál. A 10 vizsgált kereskedelmi láncból 9 esetében csökkenést tapasztaltak a 2014-es felmérések eredményeihez képest, csak az Aldi volt a kivétel: de itt is csak 0,85 százalékkal nőtt a magyar termékek aránya.
Ezt azért nehéz elképzelni, mert nem csak vásárlói igények nőttek az évek alatt a magyar termékek iránt, amit a boltok folyamatosan követnek, és reagálnak rá a kínálat átalakításával, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is folyamatosan egyeztet a kiskereskedelmi áruházláncokkal (Spar, Penny, Auchan, Lidl, Tesco, Aldi, CBA, Coop és Real boltokkal) a magyar beszállítók arányának növeléséről. A NAK még tavaly októberben az közölte: általánosságban elmondható, hogy a hazai kiskereskedelmi boltok polcain az élelmiszerek több mint kétharmada évek óta hazai áru.
Az agrárkamara is arról számolt be, hogy tapasztalatok szerint a magyar fogyasztók keresik a magyar termékeket a boltokban. Ezek arányá. A kamara azt szeretné elérni, hogy a magyarországi üzletek polcain elsősorban azok a friss, vagy feldolgozott élelmiszerek legyenek megtalálhatóak, amelyekből a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői megfelelő mennyiséget és minőséget állítanak elő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A boltlánc lehet külföldi, de a termék legyen magyar
Úgy tűnik, a magyar vásárlóknak valóban egyre fontosabb, hogy hazai termékek közül válaszhassanak, nemcsak azért, mert pl. frissebb az a gyümölcs, amit a szomszéd megyéből hoznak, mint amit több ezer kilóméterről, hanem a fenntarthatóság is fontos szempont lett. Ezen túlmenően a pénz valóban képes szavazatként is működni - ha az ember van annyira tudatos, hogy támogatni akarja a magyar (kis)termelőket, azt is eldöntheti, melyik az az áru, márka, amire így "leadja a voksát". Főként a jrávány okozta válság tanította meg a magyar vásárlókat, hogy azzal, hogy költenek valahol, az üzletek fennmaradását támogathatják. Ez működik a kedvenc éttermünk, a kedvenc kisboltunk szintjén, de akár termékek szintjén is.
Az viszont úgy tűnik már kevésbé fontos a magyar vásárlóknak, hogy az üzlet is magyar kézben legyen, ahol költenek. Nem titok, hogy a kormány céljai között szerepel viszont a külföldi láncok kiszorítása az országból: Lázár János - a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében még 2020. december elején - nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg, és február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón fejezte ki sajnálatát, hogy az ügyben egyelőre nem történt előrelépés, pedig ez 10 év kitűzött cél.
Pedig a külföldi láncok kiszorításának a gazdaságra is lehetnek negatív hatásai, hiszen a szektor munkavállalói is rosszabb feltételekkel szembesülnének, a vásárlók pedig valószínűleg magasabb árakkal. Úgy tűnik, hogy a vásárlók számára nem is olyan fontos az, hogy a bolt, ahol vásárolnak, hazai tulajdonú legyen. A Pénzcentrum egy korábbi szavazásából kiderült, hogy ha arról van szó, milyen tulajdonú a bolt
Ami meglepő eredmény a szavazásban, hogy mindössze 6 százalék számára fontos, hogy ne külföldi, hanem magyar tulajdonú legyen az üzlet, ahol vásárol, viszont 24 százalék kifejezetten kerüli az ilyen üzleteket. Vagyis a válaszadók negyede nem szívesen költi a pénzét ilyen boltokban! Mindebből az következik, hogy a magyar vásárlók a tudatosságot, a magyar gazdaság, termelők támogatását a magyar termékek vásárlásán keresztül képzelik el, és ez fontos is nekik. Abban viszont, hogy ezt melyik boltban teszik, leginkább a minőség és az árak fogják őket motiválni, nem az, ki az üzlet tulajdonosa.