Pénzcentrum • 2021. március 27. 13:01
Miközben az elhúzódó tél miatt a konyhakertekben éppen csak kizöldült a szamóca, a diszkontok máris akciózzák a korai gyümölcsöt. Évről évre egyre korábban kezdik kipakolni az epret a polcokra - és az óriásplakátokra -, így csalogatva be a vásárlókat. Pontosan tudják a boltok: most lehet még drágán eladni az "akciós" csemegét, hiszen hamarosan drasztikusan csökkenni fognak az árak, ahogy beköszönt a valódi eperszezon. Mutatjuk, várhatóan mennyivel olcsóbban vehetünk szamócát, ha kivárunk még néhány hetet - és minden bizonnyal az íze is zamatosabb lesz.
Évek óta tartó gyakorlat, hogy már március közepétől találkozni a boltok akciós újságaiban földi eper hirdetésekkel, és a piacok standjain, boltok polcain is hamar megjelenik a gyümölcs. Idén ráadásul nem is most először, hanem már Valentin-napon is találhattunk epret szupermarketek kínálatában. Ezzel szemben a hazai eperidény májustól júliusig tart, vagyis a jelenleg kapható gyümölcs görög, spanyol vagy olasz import termék. Így nem csoda, ha az árak is jóval magasabbak szezon előtt.
A magyar szabadföldi szamóca ugyanis, ahogy érni kezd, jellemzően május közepétől kerül ki a standokra, és az üzletekbe, a hajtatott növényházi, fóliás gyümölcs pedig akár már egy hónappal korábban - április közepén. Ha szokatlanul meleg az idő, előfordulhat, hogy korábban kezd érni a gyümölcs, viszont akkor is csak maximum másfél héttel előbb kezdődhetett az értékesítése. Tehát a Valentin-napi diszkontos gyümölcs, vagy a most hirdetett földi eper nem is lehet hazai termék.
Ez pedig nem csak abban mutatkozhat meg, hogy drágább - az íze sem feltétlenül olyan, mint egy hosszú tél után az első eprektől várná az ember. A tavaly pünkösdkor rendezett eperpiacon Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztéséért felelős államtitkára elmondta, hogy a hazai földieper jó minőségű, ízletes, szemben a több ezer kilométerről, külföldről érkező gyümölccsel, amit gyakran még zölden szednek le. A szamóca pedig a leszedés után már nem termel cukrot, így pirosabb még lehet, de ízletesebb nem.
Jelenleg két diszkontlánc, a Lidl és az Aldi hirdet akciós szamócát. A Lidl 22 százalékos kedvezménnyel, 699 forintért hirdeti a földieper csomagját (500 gramm), az Aldi pedig 779 forintos áron kínál egy fél kilónyi epret. Vagyis a Lidlben a kilós ára - akciósan! - 1398 forint, az Aldiban 1558 forint. Hasonló árakat láthattunk februárban a Valentin-napi akcióban: akkor a Tescóban egy kis csomag (250 gramm) földieper került 399 forintba (1596 Ft/kg), az Auchanban pedig 748 forint volt egy fél kiló (1496 Ft/kg).
Ha pedig megnézzük milyen átlagárakat mért az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszere, akkor láthatjuk, hogy a 12. héten a Fehárvári piacon (Bp.) a belföldi szamóca kilós ára 6800 forint volt(!), az import (görög) szamócáé pedig 1980 - mind a Fehérvári piacon, mind a Vámház körúton. Hajszálra ugyanannyi, mint tavaly ilyenkor.
A vidéki piacokon még meg sem jelent a 12. héten a hazai szamóca, az impont (görög) gyümölcs kilóját pedig Debrecenben 1390, Szegeden 2400 forintos áron adják. Múlt héten még 2600 és 2400 volt a vidéki piacokon a szamóca kilója.
Érdemes kivárni a szezont
Megvizsgáltuk, hogy a tavalyi piaci árak szerint mikor kezdett el csökkenni a szamóca ára. Amit viszont nem szabad figyelmenkívül hagyni: a tavalyi év elég rendhagyó volt minden tekintetben, a szamóca árak sem úgy viselkedtek, ahogy az elvárható lett volna. Ezért a 2019-es adatokat is összegyűjtöttük, hogy lássuk, alapesetben hogy viselkednek a szamócaárak. Az alábbi részletes táblázat a kilós árakat mutatja 2-2 vidéki és budapesti piacon, illetve ezek átlagát.
Ami rögtön feltűnhet: árinformációt is az import termékek esetén már a 12. héten találunk, a 19-20 hét környékén (május közepén) pedig elkezdenek elmaradozni, míg a hazai szamóca árakat főként a 17. héttől érdemes keresni és még a 25. hét után is megtalálható elszórtabban a piacokon a gyümölcs.
2019-ben megfigyelhető volt, a magyar szamóca megjelenése után az import árak egyre csökkennek és a 18. héttől 1000 forint alatt marad az átlagos kilós áruk - ami azt jelenti, hogy jó olcsón is kifoghatjuk egy-egy kereskedő standjánál. Míg a magyar gyümölcs ára (átlagosan) a 23. héttől ment 1000 forint alá 2019-ben. A 2020-as árak elég kaotikusan alakultak, úgyhogy szinte nem is lehet alapul venni őket. Mutatjuk külön is a négy piac átlagait:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Tehát ha abból indulunk ki, mikor vehetjük meg már a szamócát 1400-1600 forintos kilós alatt, akkor a válasz, hogy import gyümölcsöt már a 17. hét környékétől, belföldit pedig a 23. héttől. Viszont emlékezzünk, hogy 2020 nem volt éppen a legátlagosabb év, amire alapozva olyan biztos jóslatokba lehetne bocsátkozni. A 2019-es árak alakulásánál viszont láthatjuk: a belföldi gyümölcs árak is stabilan ereszkedni kezdenek a 18. héttől - reméljük a 2021-es év inkább 2019-re fog hajazni.
Miért és mikor érdemes hazait venni?
Csak az árakat tekintve azt láthatjuk, hogy a piacokon még mindig olcsóbb az import eper, mint a hazai szamóca. Az íz is egy érv, viszont vannak nyomósabb okok is, miért érdemes szezonálisan, helyi termelőktől vásárolni. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke korábban azt nyilatkozta a HelloVidéknek: a hazai termékek vásárlása
Azt is elmondta, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedik a magyar termékek aránya a fogyasztáson belül, az élelmiszer-ellátottság egyre inkább támaszkodik a hazai termelésre. Az áruházak polcain ma már stabilan kétharmad fölött van a magyar élelmiszerek aránya.
Timothy Lang, a City University élelmiszerpolitika-professzora tudományos eredményekre hivatkozva állítja, hogy a szezonon kívül, műanyag alatt termesztett eper szénlábnyoma jóval nagyobb, mint a szezonban, szabadban termett eperé. A gyümölcs és zöldség szezonban való termesztése kevesebb mesterséges tényezőt és anyagot igényel (például fűtést, világítást, növényvédő szereket és műtrágyákat), mint az év többi szakában, ennek megfelelően a környezeti hatás is mérsékeltebb. Összességében tehát ha szezonon kívüli, de belföldről származó terméket vásárolunk, egyáltalán nem biztos, hogy környezetvédelmi szempontok alapján jól választottunk.
A szezonalitás össztársadalmi megértésének hiánya miatt egyáltalán nem vagyunk szinkronban a természettel. Választhatunk februárban áfonyát a reggelinkhez, de az a szokás, hogy bármit megvehetünk akkor, amikor csak akarunk, azt hozza magával, hogy felborítjuk az étel és a természet kapcsolatát. Ha tudatosabbá akarunk válni ezen a téren, meg kell tanulnunk a megfelelő élelmiszert enni a megfelelő időben, ami nemcsak a széndioxid-lábnyom csökkentésében segít, hanem abban is, hogy amit eszünk, jobb minőségű és kedvezőbb árú legyen.
Természetesen úgy, hogy már szinte nem is lehet a bolti kínálatra támaszkodni abban, minek van éppen szezonja, nehéz aszerint vásárolni, étkezni. Egy kis tudatossággal viszont nem lehetetlen: ebben segíthet például a HelloVidék szezonális zöldség és gyümölcsnaptára: