Pénzcentrum • 2021. március 12. 18:33
Hétéves múlt nemrég a "pénzügyi rezsicsökkentés", vagyis az a lehetőség, hogy a bankok ügyfelei havonta legfeljebb két alkalommal maximum 150 ezer forintig ingyenesen vehetnek fel készpénz a hazai ATM-ekből. Azóta is ez az egyik legvitatottabb pénzügyi jogszabály Magyarországon, régóta megy a lobbi a limit emeléséért, és a szabályozás eltörléséért.
Nem igaz ma már, hogy havonta kétszeri ingyenes készpénzfelvétellel felveheti egy átlagember a fizetését. A 150 ezer forintos limit hét éve változatlan, az átlagkereset pedig több mint 70 százalékkal emelkedett azóta - írja a Napi. Nem csoda, hogy zavarja a fogyasztókat, hogy 2014. február 1-től az ingyenesen felvehető összeghatár nem változott, pedig a bérek időközben növekedtek.
A nettó átlagkereset a 2014-es 156 ezer forintról 2020-ra 268 ezer ezer forintra emelkedett, vagyis a havi fizetését egy átlagember ma már nem tudja ingyen felvenni az ATM-ekből. Holott 2014-ben, amikor a jogszabályt hozták, ez volt az egyik fő indok, hogy mindenki legalább a fizetését vehesse fel készpénzben ingyen a bankból. A jogalkotókban azonban ezidáig fel sem merült, hogy emeljék ezt az összeget.
A bankok nem repesnének az örömtől, ha ilyen jogszabály-módosítás születne, a Magyar Bankszövetség ugyanis régóta lobbizik már azért, hogy töröljék el az ingyenes készpénzfelvétel kötelező biztosítását, esetleg csökkentsék az összeghatárt 50 ezer forintra. Sőt az MNB-vel folyó számlacsomagokról szóló polémiában is ez az egyik sarkalatos pont. Az MNB ugyanis arra szeretné rávenni a hitelintézeteket, hogy biztosítsanak olcsó, csomag árazású számlákat az ügyfeleiknek, amelyekben havi fix összegért korlátlan számú és értékű elektronikus tranzakciót bonyolíthatnak le. A bankok azonban a tranzakciós illetékre hivatkozva ezt eddig nem lépték meg, az
Amíg nem vetettek ki tranzakciós illetéket a készpénzfelvételekre és az átutalásokra, jóformán minden bank kínált olyan számlát, amilyet az MNB most elvárna. A legtöbb hitelintézetnél még nullás számlacsomagok is voltak, amelyek az ingyenes átutalások mellett akár több ingyenes készpénzfelvételt is tartalmaztak, igaz, sokszor csak a bankok saját ATM-jeiből. Mihelyt bevezették a tranzakciós illetéket, a bankok azonnal átterhelték ezt a terhet a fogyasztókra, a nullás számlák eltűntek, helyettük újakat vezettek be.
Jelenleg a lakossági tranzakciók közül csak a 20 ezer forint alatti átutalásokat nem terheli az illeték, emellett nem kell megfizetni a közterhet, ha az ügyfél a saját számlái között vezeti át a pénzét egy bankon belül, és akkor sem, ha a saját Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára utal át pénzt. A bankok nyilván akkor hajlanának arra, hogy több és nagyobb összegű ingyenes készpénzfelvételt biztosítsanak az ügyfeleiknek, ha nem kellene minden egyes ilyen tranzakció után az államnak megfizetniük az illetéket. Egy 150 ezer forintos készpénzfelvétel után a bankok 900 forintot fizetnek az államnak, ha felemelnék az összeget a jelenlegi átlagkereset környékére, akkor egy 270 ezer forintos készpénzfelvétel már 1620 forintnyi illetékkel járna.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem véletlenül nem erőltetik
Az a jó bankoknak, ha minél kevesebb készpénzt vesznek fel az ügyfelek, mert annál kevesebb illetéket kell fizetni, de a kormány sem igen bánja, a Pénzügyminisztérium is többször leszögezte, szeretné csökkenteni a készpénzhasználatot. A készpénzhasználat drága és a fekete-, illetve a szürkegazdaságot támogatja. A visszaszorításban kulcsszerepe lenne az elektronikus fizetések elterjedésének, amit nyilván nem szolgálna az ingyenes készpénzfelvételi limitek növelése.
A bankszövetség emellett úgy látja, a havonta kétszeri 150 ezer forintos limit ráadásul a lakosságot a valós igénynél nagyobb mértékű készpénzfelvételre ösztönözte, ezáltal a készpénzhasználati szokásokat is torzította. Ennek is betudható, hogy Magyarországon ilyen gyorsan nő a készpénz-állomány, ami GDP-arányosan nézve Európában a hatodik legmagasabb.