Biró Attila • 2021. március 8. 11:10
Nagyon úgy tűnik, hogy sok magyar kifejezetten előnyben részesíti a magyar termesztésű zöldségeket, gyümölcsöket, de még ha nem is kap hazait, azért a legszívesebben még mindig legalább az EU-ból származó élelmiszereket vásárol jó szívvel. Ezzel szemben egészen elenyésző azok aránya, akiket csak az ár érdekel zöldség, gyümölcs vásárláskor. Megdöbbentő továbbá az is, hogy mennyire sok vásárló jutott hozzá az elmúlt 2 hónapban íztelen, illattalan zöldséghez, gyümölcshöz. Sokak esetében sajnálatosan ez igen gyakori, míg mások csak egy-két termék esetében tapasztalják.
Korábban a Pénzcentrumon beszámoltunk arról, hogy bár a hatályos jogszabályok szerint a boltoknak kötelező feltüntetni az egye zöldségek és gyümölcsök csomagolásán azt, hogy honnan is származnak. Ez internetes rendelés esetén mégsem egyértelmű, bár igaz,
A gyakorlatban azonban mégis azt találtuk, hogy rengeteg zöldség és gyümölcs esetében a boltok online felületén adott esetben az összes potenciális származási országot feltüntetik az áruházak, így a vásárlás pillanatában, azaz az internetes rendelés során arra nincs lehetősége a vásárlónak, hogy eldöntse ő magyar, kínai vagy esetleg osztrák fokhagymát szeretne. Azt hogy éppen milyet kap, a bolt dönti el, és a vásárló már csak a csomag átvételekor fogja látni a pontos, feltüntetett származási országot. A Nébih ezt az eljárást a következőképpen magyarázta a Pénzcentrum számára,
A hatóság azt is elmondta lapunknak, hogy ha ők köteleznék a vállalatokat arra, hogy az online felületen is az aktuális tétel származását megjelöljék, annak az lenne az eredménye, hogy az áruházak nem tudnának kiszállítani friss zöldséget-gyümölcsöt. Vélekedésük szerint, ha változtatást eszközölnének, akkor azt maximum annyit lehetne tenni, hogy a szállítást esetleg előrecsomagolt módon tennék a boltok, ez esetben viszont számolni kell annak minden egyéb környezeti hatásával. Ez pedig nem opció.
Számít a zöldség, gyümölcs származása?
A felmerülő anomália miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy olvasóinknak egyáltalán mennyire számít az, hogy az általuk vásárolt gyümölcs vagy zöldség honnan származik, figyelik-e ezt egyáltalán.
Ahogy a statisztikákból látszik, szavazó olvasóink 75 százalékának egyértelműen számít, hogy magyar-e egy adott zöldség vagy gyümölcs. 10-ből tehát majdnem 8 ember úgy véli, ha teheti csak magyar terméket vásárol vagy maximum olyat, ami az EU-ból érkezik.
5 százaléka a szavazóknak ezzel szemben annyira már nem érzékeny a zöldségek, gyümölcsök magyarságára, az viszont fontos neki, hogyha teheti csak az EU-ból érkező élelmiszerre voksoljon.
A szavazók maradék 10 százaléka, azaz 10-ből csupán egyetlen ember vélekedett úgy, hogy őt egyáltalán nem érdekli, honnan jön a zöldség vagy gyümölcs, az egyetlen, ami számít neki, hogy olcsó legyen. A szavazásnál természetesen a trópusi vagy egyéb, különleges zöldségekre, gyümölcsökre nem vonatkoztattuk a kérdést.
Ízetlen a zöldség, ízetlen a gyümölcs
A származási hely fontossága mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szavazók, a szavazásukat megelőző két hónapban tapasztalták-e, hogy egy általuk vásárolt zöldség vagy gyümölcs íztelen, illattalan volt-e.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A statisztikánkból látszik, hogy 10-ből majd 7 (67%) szavazó az elmúlt időben gyakran tapasztalta, hogy ízetlen vagy szagtalan a termék, amit vásárolt. Igaz, nekik csak a felük, azaz a szavazók 33 százaléka vélekedett úgy, hogy mindenféle termék esetében tapasztalja ezt. A maradék 34 százalék viszont csak néhány termék kapcsán, de azok esetében sajnos gyakran van rossz élménye.
A szavazók 20 százaléka válaszolt úgy, hogy bár tapasztalt ízetlenséget, illattalanságot az elmúlt 2 hónapban, de azt csak ritkán 1-2 termék esetében. A szavazók majd 12 százaléka ezzel szemben azt mondja, náluk nem jellemző, hogy belefutnának ilyen zöldségekbe, gyümölcsökbe. Viszont két százaléknyian voltak olyan voksolók is, akiknél egyszer sem fordult elő ilyen probléma.
Összességében tehát elmondható, hogy 10-ből több mint 8 ember tapasztal ilyesféle viszontagságokat bolti vásárlásai során, és csak elenyésző azok száma, akik egyáltalán nem szembesülnek azzal, hogy íztelen, illattalan zöldséget vagy gyümölcsöt vásároltak.
És ha már itt tartunk...
A szakértők egyértelműen egyetértenek abban, hogy a különböző éghajlatokon termelt fajták mássága, illetve a területi, időjárási adottságok egyértelműen más és más végterméket adnak. Ebből pedig az következik, hogy
egyes zöldségek hiába ugyanazok papíron, hiába kerülnek ugyanannyiba, egyszerűen az ízük, illatuk és zamatanyagaikat tekintve lényegesen jobbak, mint mások.
Érdemes tehát résen lenni, és tapasztalat útján vásárolni. A beltartalmi értékek, illetve az úgynevezett organoleptikus tulajdonságok ugyanis merőben eltérő képet festenek az innen vagy onnan származó zöldségek, gyümölcsök esetében, még akkor is ha a nevük az árcédulán ugyanaz.