Kiderült a csapvíztitok: ezért lehet rosszabb íze a konyhában, mint a fürdőben

Döbbenetes, de Magyarország az egyik legnagyobb palackozott-ásványvíz fogyasztó nemzet egész Európában. 2019-es adatok szerint hazánkban egy főre átlagosan 139 liternyi palackozott víz jut, ami a negyedik legtöbb az Európai Unióban, Portugália, Németország és Olaszország után. Mindennek egyik oka lehet, hogy a magyar fogyasztóknak többségében elég negatív véleménye van a csapvízről, amit nem egyszer tapasztalás útján is bizonyítani tudnak maguknak.

A fővárosban például, Újbudától Kőbányáig, Ferencvárostól Újpestig sokfelé tapasztalják az emberek, hogy ha nem is a lakásuk, házuk összes helyiségében, de vagy a konyhában vagy a fürdőszobában pocsék, furcsa íze van víznek. De mégis mitől lehet az, tényleg rossz a csapvíz vagy egészen máshol kell keresni a bajok forrását? Azért, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, megkerestük a Fővárosi Vízműveket, tényleg náluk van-e galiba a főváros tekintetében

A csapvíz jó

Az első és legfontosabb, amit tisztázni kell a csapvízminőség kapcsán az az, hogy a vízközmű szolgáltatók, így a Fővárosi Vízművek is a szolgáltatási pontig felelős az ivóvíz minőségéért. Ez azt jelenti, hogy

- tudta meg a Pénzcentrum a Fővárosi Vízművektől, ami a főváros és a Budapest környéki agglomerációs települések több mint 2 millió lakójához juttatjuk el nap mint nap a friss és egészséges ivóvizet.

Honnan jön a budapesti csapvíz?

Budapest csapvízellátását a vízművek kezelésében lévő, a Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Margit-szigeten, valamint a Duna bal és jobb partján található, a Duna-menti kavicsteraszba telepített partiszűrésű kutak biztosítják. A vállalat szerint a szerencsés földrajzi adottságok, valamint a szakértelemnek és tapasztalatnak köszönhetően az az ivóvízellátás biztonságos, európai viszonylatban is magas színvonalú - mind a vízminőség, mind az ivóvíz-szolgáltatás folytonossága szempontjából. Sőt, a víumű szerint, joggal mondhatjuk, hogy a szoros jogszabályok, illetve hatósági számonkérések miatt

De akkor mi lehet a baj?

Hiába minden hatósági ellenőrzés, illetve jogszabály akkor, ha a csapvíz úgymond kikerül a vízművek kezei közül. Emlékezzünk, a vállalat a közcsőhálózat és a belső ivóvízhálózat találkozásáig felelős. Onnantól a vízminőség már a lakóházak felelőssége. És hát a bajok itt kezdődnek. A vízművek szerint ugyanis 

Például régi épületekben, ahol nem történt meg a vízhálózati rendszer felújítása és évtizedekkel korábban használatos csővezetékek vannak, előfordulhat vízminőségi probléma. Ezen felül a lakóházak belső hálózatának kialakítása, a vezetékek anyaga és azok állapota eltérő lehet, ami azt jelenti, hogy 

- tájékoztatta a Pénzcentrumot a Fővárosi Vízművek. A szolgáltató szavaiból tehát az következik, hogy ahol rossz csapvíz ízt tapasztal az ember a fővárosban, ott minden bizonnyal a ház belső csövei lesznek a gond forrásai. 

Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy az ízérzetet az egyéni érzékenység is befolyásolja, de általánosságban elmondható, hogy a víz ízét a benne oldott ásványi anyagok adják, ezek mennyisége a vízadó réteg geológiai adottságaitól függ. Mégpedig azért, mert jellemzően a partiszűrésű vizeket már utólag nem szűrik, csak fertőtlenítik. 

Sokan kifogásolják ugyanakkor, hogy klórosnak érzik a csapvíz ízét. A társaság szerint azonban a jó minőségű ivóvízben a víz tartós fertőtlenítését szolgáló klór esetlegesen jelenlévő szagán kívül mást nem lehet érezni. Sőt, kancsóba kitöltve ez is hamar elillan.

Tényleg jobb a palackozott ásványvíz? 

A vízművek szerint bár közvélemény-kutatás kapcsán statisztikailag lehet ugyan értékelni az ivóvíz megítélését, de

- mondták el a társaság szakemberi a Pénzcentrumnak, akik hozzátették, hogy az ivóvíz kiegyensúlyozott mértékben tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, nem kell attól félni, hogy a csapvizet fogyasztva valamely ásványi anyagból túl sok jut a szervezetünkbe. Emellett a csapvíz a legtakarékosabb és leginkább környezetbarát megoldás is - tették hozzá.

Az látszik tehát a dologból, hogy bár az egyének egyedi ízérzékelése sajátos, de bizony nem csak ezen múlik, hogy rossznak vagy éppen kellemesnek érezzük a csapvíz ízét. Hiába ugyanis a vízművek biztosítja az egészséges és jó minőségű csapvizet, ha a házak, lakások csővezetékei már koránt sincsenek jó állapotban. És igen, ez bizony lakáson belül is, helyiségenként változhat. Ha tehát valaki kellemetlennek érzi a fővárosban a konyhában vagy fürdőben a csapvizet, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az ízérzékelésével van a hiba, sőt!

Azt pedig nehéz megérteni, hogy ilyenkor az ember nem egyből arra gondol, hogy meg kellene nézetni a csöveket, sőt akár ki is cserélni azokat, hanem inkább lemegy a boltba, és vesz magának palackozott vizet. Pedig erre nem feltétlenül lenne szükség. Olybá tűnik azonban, hogy a lakosság marad a csapvíz 22-es csapdájában, megtűri, de emellett európai szinten is kiugró mértékben költ palackozott ásványvízre, termel műanyag hulladékot. Azért ha legközelebb hazamész, mielőtt csapvizet innál, jól engedd ki a csapot, hadd távozzon el az úgynevezett pangó víz, hátha csak ez volt a baj.