Pénzcentrum • 2020. december 12. 07:02
Az idei őszi statisztikák folyamatos árcsökkenésről számolnak be, és az infláció lassulásáról, azonban ezt a vásárlók nemigazán érzik a pénztárcájukon. Azt már sokkal inkább, hogy a koronavírus világjárvány miatt drasztikus drágulás ment végbe egy év alatt - több ezer forintos különbség is lehet egy nagybevásárlás végösszegénél. Azonban az, hogy drágulást, árcsökkenést vagy -stagnálást érzékelnek a vevők, nagyban függ attól, mit is vásárolnak. Lehetséges, hogy összességében csökkenés mutatkozik az árakban, azonban bizonyos termékcsoportok ára, amelyek a leggyakrabban kerülnek a bevásárlókosárba, ugyanúgy magas maradt. A Pénzcentrum ebben a hónapban is megvizsgálta, hogy melyik vásárlói réteg mit érzékel a drágulásból, árcsökkenésből, attól függően, milyen termékeket vesz és mennyit.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, novemberi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak 2019 azonos időszakánál. (Míg októberben 3, szeptembernem 3,4 százalék, augusztusban 3,9 és júliusban 3,8 százalék volt az infáció.) Az élelmiszerek az elmúlt hónapokban különösen megdrágultak: agusztusban az éves áremelkedés 7,9 százalék, szeptemberben 7,3 százalék volt, októberben az élelmiszerek ára "már csak" 6,5 százalékkal került többe, novemberben pedig 6,2 százalékkal drágultak egy év alatt - ebből az következik, hogy a drágulás mértéke csökkent a nyolcadik és kilencedik hónaphoz képest.
Erre engedne következtetni az is, hogy októberben ez az áremelkedés az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) esetében 15,7, a párizsi, kolbász esetében 13,4 volt, a cukor ára 11,6, a liszté 11 százalékkal lett magasabb. Addig viszont novemberben az idényáras élelmiszerek ára "mindössze" 14,4, a párizsi, kolbászé 12,6, az étolajé 11,5, a liszté 10,5, a cukoré 10,4 százalékkal lett magasabb.
Nade az éves áremelkedés mértéke akkor is mutathat csökkenést, ha tavaly novemberben - tavaly októberhez képest jobban nőttek az élelmiszerárak mint idén. Miért is? Mert ha 2020-ban egy hónap alatt az - egyébként is magas - árakban nem történt nagy változás, de 2019 októberéről szemptemberére viszont viszonlag nagyobb emelkedés történt, akkor az éves árváltozási statisztika, ami ugye októbert októberhez, novembert pedig novemberhez viszonyít, mutathat csökkenést az emelkedésben. Ha egy kis időutazást teszünk, meg is tudhatjuk, mi az igazság.
A KSH tavalyi adatai szerint 2019 októberéről novemberre az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek 2,0, a tojás 1,7, a péksütemény 1,3, a párizsi, kolbász pedig 1,1%-kal drágult. Idén viszont a fogyasztói árak egy hónap alatt ebben az időszakban az élelmiszerek ára "csak" 0,1%-kal nőtt, ezen belül az étolaj 4,0, a tojás 2,6, a péksütemények 1,6, a zöldség-gyümölcs 0,9%-kal. Karácsony előtt pedig szinte törvényszerűen nő az alapvető élelmiszerek átlagára: tojás, liszt, cukor, kenyér, stb.
Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását. Tudható például, hogy a nyugdíjasok által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag. Novemberben a KSH által nyugdíjas fogyasztóiár-indexnek keresztel mutató, amely gyakorlatilag a nyugdíjasok által átlagosan érzékelhető infláció 3,2 százalék volt, 0,5 százalékponttal magasabb, 3,8 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint a mindenkire vonatkozó infláció. Ez az különbség még októberben és szeptemberben is 0,4 százalékpont volt, a nyugdíjas infláció viszont még magasabb: 3,4 és 3,8 százalék.
Ráadásul az, hogy jelenleg sok termék ára stagnál, sem jelent feltétlenül jót: egyes termékeknek a járvány az egekbe emelte az árát, ami azóta sem megy lejjebb, csak stagnál. Ezt pedig a vásárlók is érzik a pénztárcájukon, és mivel hónapról hónapra tapasztalják, hogy még mindig milyen drágák az élelmiszerek - az idő pedig 2020-ban még valahogy gyorsabban is rohant, máris december van! - összességében az az érzésük támadhat, hogy folyamatosan magasabbak az árak, mint az "normális" lenne. Hiába járnak piacra, vagy vadásszák a nagy boltláncok akcióit. De mit tapasztalnak valójában? Kiszámoltuk.
Nem mindegy, mi kerül a kosárba
A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai közelebbi képet adhatnak arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett az alma, narancs, banán - sőt a sertéscomb kilós átlagára 60 forinttal! -, viszont a paradicsom és uborka árak felmentek - ezeknek az egységárát listázza a statisztikai hivatal.
A valóságban viszont a tojás vagy zsemle drágulása, a húsáruk árcsökkenése - mivel ebből többször veszünk, és többet - érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk az étolaj drágulása. Nem is szólva arról, egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak, hiszen nem ugyanazokat a termékeket, nem ugyanolyan mennyiségben veszik meg. A Pénzcentrum ebben a hónapban is három "tipikus" vásárló kosarát hasonlította össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításnak.)
Fiktív vásárlók: Hunor, Judit és Marika néni
Egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály - létrehoztuk egyik fiktív vásárlónkat, akit Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy prototipikus családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol hipotézisünk szerint.
Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (így került a számításba a liszt, a cukor, az étolaj stb.).
Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. De Hunor pl. Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem rendszeresen, így ezek most sem kerültek a kosarába. Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont például jellemzően csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya.
A vásárlói kosarak alapján jobban látszik, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. Havi szinten a családok, éves szinten viszont a nyugdíjas réteg járt a legkevésbé jól.
Ki spórolt a legtöbbet októberben?
Hunor - a pályakezdő fiatal
Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 novemberében 7570 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért októberben 7566, szeptemberben 7589, augusztusban 7624, júliusban 7697, júniusban még 7718 forintot fizetett! Tehát egy hónappal korábban 4 forinttal kevesebbet, szeptemberhez képest 19-cel, augusztushoz képest 54-gyel, júliushoz és júniushoz viszonyítva pedig 127 és 148 forinttal többbet fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 novemberében) pedig még csak 7081 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Tehát idén 489 forinttal, azaz 6,9 százalékkal került számára többe a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.
Hunort az éves drágulás jobban érintette, mint a családanyát, de rosszabbul, mint a nyugdíjas Marika nénit a fiktív vásárlók közül. A KSH által számított átlagos éves élelmiszerár-növekedésnél (6,2%) még így is rosszabbul járt (0,7 százalékponttal). A havi árváltozás számára 0,06 százalékos csökkenést hozott a bevásárlás kiadásában, tehát gyakorlatilag stagnált. Ilyen kismértékű különbséget nem lehet érzékelni.
Az egy év alatt tapasztalt drágulásban Hunor esetében visszafordult a csökkenés múlt hónapban: novemberben 6,9 százalék volt, októberben viszont 6,75 százalékos emelkedést tapasztalhatott, ez pedig csökkenést mutatott a szeptemberi 7,64 százalékos, az augusztuisi 8,58 és júliusi 9,04 százalékos éves áremelkedés mértékéhez képest. (Bár ebben, ahogy kifejtettük korábban, a tavaly októberi árdrágulás is benne van.) Az nem lenne reális, hogy ismét a nyári infláció tér majd vissza, mindenesetre az infláció lassulása visszafordult Hunor számára.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Judit - a családanya
A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 novemberében 20 913 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. Az októberi árakhoz képest 69 forintot, a szeptemberiekhez képest 81, az augusztusiakhoz viszonyítva 137 forinttal fizetett kevesebbet, mivel számára egy hónapja 20 844, két hónapja 20 856, három hónappal korábban pedig 20 912 forintba került volna ugyanaz a kosár. Így ő járt ebben a hónapban legrosszabban: 0,33 százalékkal többet fizetett mint múlt hónapban.
Tavaly novemberben ugyanazokat a termékeket Judit 1393 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19 520 forintért. (Októberben 1416, Szeptemberben 1536, augusztusban 1708, júliusban 1736, júniusban 1715 forint volt a különbség, májusról májusra, amikor még a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 2035, áprilisról áprilisra 1850.) Március hónapban 1546 forint volt a különbség.
Hunorral ellenétetben ez viszont októberhez képest is csökkenést jelent, hiszen akkor 7,29 százalékos volt az álatala tapasztalt élelmiszeráremelkedés, (szeptemberben még 7,95, az augusztusban 8,89 százalékos, júliusban 8,97, a júniusban 8,83 és májusban 10,47 százalék). Viszont Judit ebben a hónapban jobban ki volt téve az áremelkedésnek az átlagnál: novemberben a különbség 0,93 volt, míg októberben 0,54 százalékpont.
Bár a három fiktív vásárló közül általában a nyugdíjas Marika néni kosara a legérzékenyebb a havi árváltozásokra, novemberben számításaink szerint a családanya bukott a legtöbbet az éves áremelkedésen arányaiban. Ez valószínűleg elsősorban a felvágott és zöldség-gyümölcs árak emelekdése miatt alakult így.
Marika néni - nyugdíjas
Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 novemberében 17641 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg ugyanazokért az árukért októberben 17 676, szeptemberben 17 763, augusztusban 17 781 forint lett volna a végösszeg. Novemberben így 36 forinttal maradt több a tárcájában, mint az előző hónapban, miközben Hunornak csak 4 forinttal, Juditnak 69 forintottal többet kellett költenie, tehát a nyugdíjas még spórolt is, miközben a többieknek nőtt a kiadása. A havi árváltozás már a múlt hónapban is a fiktív nyugdíjast érintette a legjobban, ő spórolt a legtöbbet.
Ez is alátámasztja, hogy a Marika a leginkább árérzékeny vásárló: ha a KSH csökkenést jelez, akkor többet spórol, ha áremelkedést, akkor pedig rosszabbul jár a többi rétegnél. Például májusban is Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, és nyáron is jobban érintette az árcsökkenés, most pedig az idényáras élelmiszerek és húsáruk árcsökkenését is jobban tükrözi a kosara.
Ha a múlt év novemberi áraihoz viszonyítjuk a bevásárlás értékét, akkor viszont Marika néni "csak" 16 518 16 424 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 novemberéhez képest tehát a fiktív nyugdíjas 6,8 7,62 százalékos áremelkedést tapasztalt: Hunornál 0,1 százalékponttal, Juditnál pedig 0,33 százalékponttal kevesebbet!
Marika néni 1123 forinttal fizetett kevesebbet ugyanazokért a termékekért, mint egy éve. Ehhez képest az októberi éves drágulás mértéke még 1252 forint volt a számára, a szeptemberi 1486, az augusztusi különbség 1639, a júliusi 1565 forint volt. Az idei év "legdrágább hónapjában", májusban pedig 1959 forint különbséget tapasztalhatott.
Végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett éves szintű drágulás novemberben azt mutatta: a kisgyermekes családanya kosara drágult a legjobban, hiszen ő veszi a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt, felvágottat, zsemlét. A nyugdíjas kosarára jobban hatott a sertéshús árának csökkenése, az egyedülálló fiatalember pedig ugyanúgy a legkevésbé volt kitéve a drágulásnak és árcsökkenésnek, mint eddig.
Kinek mi került a kosarába?
A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.
Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.
Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.
Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.