Biró Attila • 2020. december 10. 05:37
Óriási mértékben drágultak meg egyes, a jól bevett karácsonyi menühöz nélkülözhetetlen alapanyagok az évek során. A Pénzcentrum számításai szerint, a dió és a mák éves átlagára 10 év leforgása alatt több mint 100 (!) százalékkal emelkedett. De mi a helyzet a ponttyal vagy a töltött káposztába való hússal? Azért hogy ezt kiderítsük, hivatalos statisztikákból számoltuk ki, mennyit kellett összesen kifizetni 5 nélkülözhetetlen karácsonyi alapanyagért 2010-ben, 2015-ben, és most, 2020-ban.
Nem kell folyamatosan a statisztikákat bújni ahhoz, hogy érezzük, rendesen elszálltak az árak az utóbbi időben. Egyes élelmiszereké ráadásul jóval inkább, mint ahogy azt a nagyobb termékcsoportokban gondolkodó statisztikák általában megmutatnák. Vegyük például a karácsonyt, 3 hét múlva szent este, úgyhogy lassan itt lesz az ideje a karácsonyi menü hozzávalóinak a beszerzésére.
Igen ám, csakhogy nagyot néz majd az ember, ha meglátja, hogy az egyes kulcsfontosságú karácsonyi menü-alapanyagok ára mekkorát robbant az elmúlt 10 évben. Főleg az édesszájúak foghatják a fejüket...
Kezdjük az elején!
Egy átlagos, karácsonyi menü (leves, fő étel, desszert) 5 legfőbb hozzávalóját válogattuk ki, hogy megnézzük, ezeknek a termékeknek egy évtized távlatában mennyit változott az áruk. A termékek a következők voltak:
- ponty,
- sertéscomb,
- káposzta,
- dió,
- mák.
Nem nehéz kitalálni az alapanyaglistából, hogy a képzelt menünk halászléből, töltött káposztából és mákos, valamint diós bejgliből áll. De először lássuk, hogyan változott a kiemelt 5 alapanyag átlagára az elmúlt 10 évben:
Ahogy az a grafikonon látszik, legbrutálisabb mértékben a dió és mák ára változott az elmúlt 10 évben Magyarországon. Forintban mérve, előbbi kilója egészen pontosan 2 292, míg utóbbié 1 563-ad drágult egy évtized leforgása alatt. Százalékosan ez
- a dió esetében 114 (!) százalékos, míg
- a mák esetében 128 (!) százalékos drágulást jelentett 10 év alatt.
Eközben a fejeskáposzta kilós átlagára ugyanezen az időintervallumon 75, a sertéscomb kilója pedig 39 százalékkal emelkedett. A pontyszelet áremelkedésének számítása trükkösebb, ugyanis a KSH 2016-ig élő ponty kilójának az átlagárát vette számításba, 2017-től pedig már a pontyszeletet vizsgálja. Az összehasonlítás így tehát maradéktalanul nem lehetséges.
Szerencse azonban, hogy a HelloVidék december eleji cikke lajstromba vette, mennyibe kerülnek idén az élő halak, köztük a ponty kilója is. A megszólaltatott szakember a portálnak azt mondta, most egy élő ponty kilogrammonként 1 100 - 1 300 forintba kerül, ennek az átlaga 1 200 forint, úgyhogy 2020-ra ezzel az 1 200 forintos árral számolunk. Így pedig, ezt az adatot összevetve a KSH 2016-ig vezetett statisztikáival kiszámolható, hogy egy évtized alatt körülbelül 24 százalékkal emelkedett az élő ponty kilós átlagára.
Rakjuk össze a menüt!
Azt tehát már látjuk, mennyire bődületes mértékű volt egyes alapanyagoknál az áremelkedés mértéke 10 év távlatában. Most azonban nézzük meg azt, mindez konkrétan mit jelentett az emberek pénztárcájának. Azért hogy ezt kiderítsük összeállítottunk a képzeletbeli menüsort, az ahhoz szükséges körülbelüli alapanyag-mennyiségekkel. Ezek a következők:
- 2 kg élő ponty,
- 1 kg, sertéscomb
- 2 kg, fejeskáposzta,
- 1 kg, dió
- 1 kg, mák
Most pedig lássuk, hogy az alapanyag-együttesünket mennyiért lehetett megvásárolni 2010-ben, 2015-ben, illetve idén, 2020-ban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Számítósaink szerint a karácsonyi menünk legfőbb hozzávalóiért 2010-ben, az éves átlagárakkal számítva, 8 520 forintot kellet kifizetni. 2015-ben viszont ugyanezekért a hozzávalókért már 10 857 forintot kellet kiperkálni, ami 27,4 százalékos költségemelkedést jelentett.
2020-ban ehhez képest már 13 538 forintért tudjuk beszerezni a fenti alapanyagokból a karácsonyi ebédhez szükséges mennyiségeket. Ez 2015-höz képest 24,6 százalékos emelkedést jelent, míg 2010-hez képest nem kevesebb mint 58,9 százalékost. Forintban számolva pedig ez azt jelenti, hogy ugyanazért az alapanyagmennyiségért, 10 év után, 5 018 forinttal kell többet fizetni.
Egy kis infláció
Az infláció persze önmagában nem probléma, minden piacgazdaság szerves része, sőt, a normális szinten tartása még üdvözítendő is. Magyarországon bár a 2020-as adatok még nem ismertek, de a KSH hivatalos statisztikáiból kiszámolható, hogy 2010-2019 között az élelmiszerek teljes inflációja 36,8 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy azokért az alapanyagokért, amiket 2010-ben 10 000 forintért tudtunk megvenni, most, azaz 2019-ben már 13 680 forintra lett volna szükség. Ez az összeg, ha meglesznek a hivatalos 2020-as éves adatok, minden bizonnyal néhány száz forinttal még nőni fog.
Igen ám, de ahogy látjuk, az 5 alapanyagból álló kis menünk valamivel több mint 20 százalékkal még az áltagos élelmiszer-infláció mértékénél is magasabb volt. Arról nem is beszélve, hogy a listánkon 3 olyan tétel is volt (mák, dió, fejeskáposzta), ami több mint kétszer akkora mértékben drágult, mint a hivatalos, 9 évre mért élelmiszer-infláció. Miközben például a sertéscomb kilója szinte teljesen lekövette az átlagos infláció mértékét, míg az élő ponty kilója még lassabban is drágult, mint összességében az élelmiszerek.
Jól látszik tehát, hogy bár az élelmiszerárak kapcsán az élelmiszer-infláció az irányadó, bőven akadnak olyan termékek, amik az átlagosnál sokkal, de sokkal jobban megdrágultak az elmúlt években. És ezt sokan bizonyára a tárcárjuk kárára is érzik. Akárhogy is nézzük,
A mák és a dió ára ugyanis olyan bődületesen elszállt 10 év alatt, hogy azt sem lehetne csodálni, ha valaki már most elhagyná e két finomságot, mint süteménybe valót. Hát, még ha ez a tendencia ugyanígy fog folytatódni...