Nehéz helyzetben van rengeteg magyar nyugdíjas: ezt sem hagyta meg nekik 2020

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, októberi statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3 százalékkal voltak magasabbak 2019 azonos időszakánál. (Míg szeptembernem 3,4 százalék, augusztusban 3,9 és júliusban 3,8 százalék volt az infáció.) Az élelmiszerek az elmúlt hónapokban különösen megdrágultak: agusztusban az éves áremelkedés 7,9 százalék, szeptemberben 7,3 százalék volt. Októberben pedig az élelmiszerek ára 6,5 százalékot drágult egy év alatt - ebből az következne, hogy a drágulás mértéke csökkent a nyolcadik és kilencedik hónaphoz képest.

Erre engedne következtetni az is, hogy amíg szeptemberben - éves szinten! - az idényáras élelmiszerek ára (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,5, a párizsi, kolbászé 17,0, a cukoré 11,7, a liszté 11,0, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,1, a tojásé 9,1 százalékkal lett magasabb, addig októberben ez az áremelkedés az idényáras élelmiszerek esetében "mindössze" 15,7, a párizsi, kolbász esetében 13,4 volt. A cukor áremelkedésében 0,1 százalékpont, tehát elhanyagolható a különbség, a liszt esetében pedig nincs változás, maradt 11,0 az infláció.

Nade az éves áremelkedés mértéke akkor is mutathat csökkenést, ha tavaly októberben - tavaly szemptemberhez képest jobban nőttek az élelmiszerárak mint idén. Miért is? Mert ha 2020-ban egy hónap alatt az - egyébként is magas - árakban nem történt nagy változás, de 2019 szeptemberéről októberére viszont viszonlag nagyobb emelkedés történt, akkor az éves árváltozási statisztika, ami ugye szeptembert szeptemberhez, októbert pedig októberhez viszonyít, mutathat csökkenést az emelkedésben. Ha egy kis időutazást teszünk, meg is tudhatjuk, mi az igazság.

A KSH tavalyi adatai szerint 2019 szeptemberéről októberére a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára pedig átlagosan 0,8%-kal nőtt! Ezen belül drágult a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2%-kal, valamint az idényáras élelmiszerek 0,8%-kal. Idén viszont a fogyasztói árak egy hónap alatt ugyanazt a két hónapot nézve 0,2%-kal emelkedtek. Ez máris 0,6 százalékpont különbség. Ráadásul az élelmiszerek ára átlagosan összességében nem is változott! Ugyan száraztészta 2,6, az étolaj 2,3, a cukor 0,7, a sajt 0,5%-kal drágult, de a péksütemények ára 1,0, az idényáras élelmiszereké 1,6%-kal alacsonyabb. Utóbbiak nélkül számítva pedig az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal lett magasabb. Ugyancsak 0,6 százalékpont különbség.

Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását. Tudható például, hogy a nyugdíjasok által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag. Szeptemberben a KSH által nNyugdíjas fogyasztóiár-indexnek keresztel mutató, amely gyakorlatilag a nyugdíjasok által átlagosan érzékelhető infláció 3,8 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint a mindenkire vonatkozó infláció. A legfrissebb, október áradatok szerint ez 3,4 százalékot tett ki, ugyancsak 0,4 százalékkal többet, mint a teljes lakosságot érintő infláció mértéke.

Ahogy szeptemberben augusztushoz viszonyítva, úgy októberben szeptemberhez viszonyítva sem sok változás történt a fogyasztói árakban átlagosan. Bár a havi infláció +0,2 százalék, az élelmiszerek ára összességében nem változott, ahogy fentebb említettük, csupán ha a péksütemények és idényáras élelmiszerek árcsökkenését nem vesszük figyelembe, akkor látunk 0,2 százalék drágulást. A zsemle, párizsi, szárazkolbász havi átlagára nem emelkedett, az ásványvízé 1 forinttal, a liszt, cukor, kenyér árak 2-2 forinttal emelkedtek, ugyanakkor a tej átlagára 2 forinttal, a csirkeszárnyé (kg), tojásé (10 db), margariné (doboz) 4-4 forinttal olcsóbb lett.

Azonban az, hogy az árak stagnálnak, nem jelenti azt, hogy ez különösebben kedvező lenne: egyes termékeknek a járvány az egekbe emelte az árát, ami azóta sem megy lejjebb, csak stagnál. Ezt pedig a vásárlók is érzik a pénztárcájukon, és mivel hónapról hónapra tapasztalják, hogy még mindig milyen drágák az élelmiszerek - az idő pedig 2020-ban még valahogy gyorsabban is rohan - összességében az az érzésük támadhat, hogy folyamatosan magasabbak az árak, mint az "normális" lenne. Hiába járnak piacra, vagy vadásszák a nagy boltláncok akcióit. De mit tapasztalnak valójában? Kiszámoltuk.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai közelebbi képet adhatnak arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk astatisztikai hivatal kimutatásai szerint, hogy  pl. olcsóbb lett a sertéshús vagy a banán - sőt az alma kilós átlagára 69 forinttal! -, viszont a sajtárak felmentek - ezeknek az egységárát listázza a statisztikai hivatal.

A valóságban viszont a felvágottak vagy kenyér drágulása, a tej árcsökkenése - mivel ebből többször veszünk, és többet - érezhetőbb a vásárlók számára, mint mondjuk a liszt drágulása. Nem is szólva arról, egy egyedülálló fiatalnak máshogy fog kinézni a vásárlói kosara, mint egy családanyának, vagy egy nyugdíjasnak, hiszen nem ugyanazokat a termékeket, nem ugyanolyan mennyiségben veszik meg. A Pénzcentrum ebben a hónapban is három "tipikus" vásárló kosarát hasonlította össze, hogy ezt a különbséget meg tudjuk becsülni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak élelmiszereket vizsgálunk, más árucikkek árváltozása nem képezi alapját a számításnak.)

Fiktív vásárlók: Hunor, Judit és Marika néni

Egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis, hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ az adott korosztály - létrehoztuk egyik fiktív vásárlónkat, akit Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy prototipikus családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint a Marika néninek nevezett fiktív nyugdíjaséval, aki magának és szintén nyugdíjas férjének vásárol hipotézisünk szerint.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, hanem pusztán egy átlagos, de nagyobb hétvégi bevásárlást: egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (így került a számításba a liszt, a cukor, az étolaj stb.).

Úgy képzeljük, Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebb mennyiségeket főz, mint pl. Judit, aki egy családról gondoskodik. De Hunor pl. Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, vagy szárazkolbászt sem rendszeresen, így ezek most sem kerültek a kosarába. Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont például jellemzően csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya.

A vásárlói kosarak alapján jobban látszik, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. Havi szinten a családok, éves szinten viszont a nyugdíjas réteg járt a legkevésbé jól.

Ki spórolt a legtöbbet októberben?

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 októberében 7566 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért szeptemberben 7589, augusztusban 7624, júliusban 7697, júniusban még 7718 forintot fizetett! Tehát egy hónappal korábban 23, augusztushoz képest 58, júliushoz és júniushoz viszonyítva pedig 131 és 152 forinttal többbet fizetett a kasszánál a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 októberében) pedig még csak 7088 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! Tehát idén 478 forinttal, azaz 6,74 százalékkal került számára többe a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.

Az októberről októberre tapasztalható árváltozás Hunort érintette a legjobban a három fiktív vásárló közül, számára drágult legkevésbé a bevásárlás egy év alatt. A KSH által számított átlagos éves élelmiszerár-növekedésnél (6,5%) még így is rosszabbul járt (0,24 százalékponttal). A havi árváltozás számára 0,31 százalékos csökkenést hozott a bevásárlás kiadásában, csaknem a KSH által számítottal megegyezőt. Valójában viszont az ilyen kis mértékű eltérés azt jelenti, hogy Hunor nem érezte ebben a hónapban, hogy az árak jelentősen változtak volna.

Érdekes, hogy Hunor októberben 0,31, szeptemberben 0,46 és augusztusban 0,95 százalékos havi csökkenést tapasztalhatott, a koronavírus által viszont még jócskán érintett májusi hónapban pedig "csak" 1,58 százalékos drágulást. Ebből az következik, hogy a pályakezdő, egyedülálló fiatal kosara a legkevésbé érzékeny a járvány hatására bekövetkezett áringadozásokra.

Egy év alatt viszont Hunor októberben 6,75 százalékos emelkedést tapasztalhatott, ez pedig csökkenést mutat a szeptemberi 7,64 százalékos, az augusztuisi 8,58 és júliusi 9,04 százalékos éves áremelkedés mértékéhez képest. (Bár ebben, ahogy kifejtettük fentebb, a tavaly októberi árdrágulás is benne van, míg jelenleg az átlagos élelmiszerárak összességében stagnálnak!)

Számára áprilisban 10,9 százalék, májusban már 11,2 százalék volt a tapasztalható áremelkedés egy év alatt, ez mérséklődött 9,35 és 9,04 , valamint 8,58 százalékra a nyári hónapokban. Ősszel pedig 7,64-re és 6,75-re. (Csak viszonyításképpen a tavaly októberi élelmiszerárak a 2018-as októberiekhez képest 5,4%-kal nőttek - nem a fiktív Hunor, hanem a magyar lakosság számára.)

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 októberében 20844 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A szeptemberi árakhoz képest 12, az augusztusiakhoz viszonyítva 68 forinttal fizetett kevesebbet, mivel számára egy hónapja 20 856, két hónappal korábban pedig 20 912 forintba került volna ugyanaz a kosár. Így ő is jobban járt ebben a hónapban, viszont ez a gyakorlatban szintén elenyésző különbség. Judit nem tapasztalta volna, hogy augusztushoz vagy szeptemberhez képest októberben többet kellene fizetnie a kasszánál, ez pedig az április-májusi hónapokhoz viszonyítva pozitív dolog.

Tavaly októberben ugyanazokat a termékeket Judit 1416 forinttal kevesebbért tudta volna megvenni: 19 428 forintért. (Szeptemberben 1536, augusztusban 1708, júliusban 1736, júniusban 1715 forint volt a különbség, májusról májusra, amikor még a koronavírus nagyban rányomta a bélyegét az árakra, 2035, áprilisról áprilisra 1850.) Ez azt jelenti, hogy

A családanya számára októberben éves szinten 7,29 százalékos áremelkedést mutatott a bevásárlás, szemben a szeptember 7,95, az augusztusi 8,89 százalékos, a júliusi 8,97, a júniusi 8,83 vagy májusi 10,47 százalékos éves emelkedéssel. Judit tehát 0,54 százalékponttal jobban ki volt téve az éves árváltozásnak, mint Hunor, és 0,79 százalékkal jobban érezte az élelmiszerárak emelkedését, mint a KSH szerinti átlag volt. Bár a három fiktív vásárló közül a családanya fizetett a legtöbbet, arányaiban mégis a nyugdíjas néni kosara drágult meg a legnagyobb mértékben egy év alatt:

Marika néni - nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2020 októberében 17 676 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg ugyanazokért az árukért szeptemberben 17 763, augusztusban 17 781 forint lett volna a végösszeg. Októberben így 87 forinttal maradt több a tárcájában, mint az előző hónapban, miközben Hunornak csak 23 forintot, Juditnak 12 forintot sikerült "spórolnia. Tehát a havi árváltozás a nyugdíjast érintette a legjobban, mert ő 0,49 százalékot spórolt, a pályakezdő pedig 0,31 és a családanya 0,06 százalékot.

A októberi árcsökkenés, amit Marika néni tapasztalt tehát csaknem fél százalék, miközben a KSH szerint az élelmiszerárak nem változtak egy hónap alatt. Ez is alátámasztja, hogy a Marika a leginkább árérzékeny vásárló, hiszen például májusban is Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, és nyáron is jobban érintette az árcsökkenés, most pedig az árak stagnálását - idényáras élelmiszerek és pékáruk árcsökkenését is jobban tükrözi a kosara.

Ha a múlt év októberi áraihoz viszonyítjuk a bevásárlás értékét, akkor viszont Marika néni "csak" 16 424 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 októberéhez képest tehát a fiktív nyugdíjas 7,62 százalékos áremelkedést tapasztalt: Hunornál 0,87 százalékponttal, Juditnál pedig 0,33 százalékponttal többet! (Az általa szeptemberről szeptemberre tapasztalt éves átlagár emelkedés mértéke még 9,13 százalékos volt, jóval magasabb!)

Marika néni 1252 forinttal fizetett kevesebbet ugyanazokért a termékekért, mint egy éve. Ehhez képest a szeptemberi éves drágulás mértéke még 1486 forint volt a számára, az augusztusi különbség 1639, a júliusi 1565 forint volt. Az idei év "legdrágább hónapjában", májusban pedig 1959 forint különbséget tapasztalhatott. Végeredményben a koronavírus-járvány és más együttes hatások miatt bekövetkezett éves szintű drágulás, ahogy a korábbi hónapokban, októberben is leginkább a fiktív nyugdíjas kosarát érintette, aki többféle terméket vásárol, mint a fiatalember és a családanya, de csak két főre elég mennyiséget.

Kinek mi került a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.